A helyzet olyannyira súlyos, hogy a termelők életben maradása/tartása sok esetben a cél. Azok, akik az elmúlt évek hasznait nem tudták vagy éppen nem jól forgatták vissza a vállalkozásaikba, most könnyen pórul járhatnak. Kicsit nézzük részletesebben a dolgokat: mik azok a tényezők, amikkel szembe kell menniük az állattartóknak, feldolgozóknak.
Ez fájni fog a vásárlóknak: elképesztő lisztdrágulás jöhet Magyarországon
Megsokszorozódott rezsi, aszály, alapanyag-drágulás, munkabéremelés, háború és a végtelen sor
Az Európát sújtó aszály, mely Magyarország nagy részét is érintette, nemcsak drágította a termelést, hanem szűkössé tette a takarmányellátást. Emellett a szomszédban dúló háború miatt bekövetkezett drasztikus energiaár-emelkedés szintén nehezíti az ágazatban működő gazdák helyzetét. Hogy néhány példát említsünk: ahol évente 1 milliárd forintot kellett fizetni a gázszámláért, most 9 milliárdot fog kelleni. 2020-ban a keveréktakarmány 85 ezer forint volt, most 210 ezer. Az infláció miatt növelni kellett a béreket, ráadásul a koronavírus-járvány után is „észhez” kellett térnie az ágazatnak. Az aszály miatt terméskiesésre kell számítani, illetve sok gazda arról számolt be, hogy gyenge minőségű, kis szemű, kemény héjú lett a termés - ez pedig szintén nem túl kedvező a takarmányágazatnak, így az állattenyésztőknek sem, ami aztán a fogyasztókra is csapódik. Az orosz-ukrán háború ugyancsak a takarmánypiacra van nem kicsit kedvezőtlen hatással.
Nem minden állatot visel meg a forróság
Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy a hízói egyenesen rajonganak a melegért és a napfényért, szeretnek kint sütkérezni a tűző napsütésben. Arra viszont odafigyelnek, hogy naponta legalább 3-4 alkalommal locsolják őket - amit állítólag nagyon élveznek és hagyják is -, hiszen így el tudják kerülni azt, hogy esetleg rosszul legyenek az állatok. A kánikula idején nem meglepő módon kulcsfontosságú a folyamatos vízellátás és az árnyék biztosítása is. A sertések például nagyon könnyen le tudnak égni a napon, akárcsak az emberek.
Ezeket a hibákat sokan elkövetik: így védd meg a növényeket a pusztító hőségtől
Arra azonban nagyon fontos felhívni a figyelmet, hogy soha ne itassunk az állatokkal frissen kiengedett, jéghideg vizet, mivel egészségügyi problémáik lehetnek. Gondoljunk csak bele, hogy a tűző napsütésből, áthevült testtel mennek be inni az állatok, a nagy mennyiségű hideg víz nem tesz jót nekik - pont úgy, mint az emberek esetében sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy meleg, koszos vizet kell adni nekik. A legjobb, amit tehetünk, hogy a vályúkat folyamatosan utántöltjük és figyelünk arra, hogy kiengedés után ne igyanak belőle rögtön a jószágok.
Jöhet a tojásdrágulás
Mint ahogyan lapunk is megírta, a termelők életben maradása, a folyamatosan növekvő termelési költségek fedezése és a biztonságos hazai ellátás érdekében szeptembertől a tojástermelők nettó 10 Ft/db-os termelői áremelésre kényszerülnek. Fontos megemlíteni, hogy a sok nehézség ellenére nem kell hiánytól tartani, áremelkedéstől annál inkább. Az elmúlt 5 év termeléséről pedig az alábbi mondható el: 2018. januárjában egy darab M-es tojás csomagolóhelyi ára nettó 31,92 Ft/db volt, 2022. júniusára mindössze 9 forinttal emelkedett ez az ár. Az elmúlt 5 évben (2018. januártól 2022. júliusig) a tojás fogyasztói átlagára emelkedett a legkevésbé, összevetve olyan más alapélelmiszerekkel, mint a kenyér, a vaj vagy a tej. A vizsgált időszakban a 10 darabos tojás fogyasztói átlagára 17,4 százalékkal, míg a kenyér 144,8 százalékkal, a vaj 64,7 százalékkal, a tej 51,9 százalékkal emelkedett. A 2022-es év nagyon nem a tojáságazat éve volt, és a termelők csak abban bízhatnak, hogy a piac normalizálódni fog, és kiszámíthatóvá fog válni a gazdálkodás.
Most érkezett a hír: brutális tojásdrágulás jön szeptembertől Magyarországon
Gödörben a tejágazat
A tejpiac is rendkívül kiszámíthatatlan, hiszen folyamatosan emelkedik a takarmány, az energia, az állatgyógyászati eszközök, a csomagolóanyagok ára is, valamint a munkabérek is nőttek. Az pedig nem látszik, hogy mikor stabilizálódhatnak az előállítási költségek. Erre rátett még egy lapáttal az is, hogy a feldolgozott tej és tejtermékek esetében is jelentős, 40 százalék fölötti áremelkedés volt tapasztalható. Most úgy tűnik, hogy fel kell készülni arra, hogy egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenni fog az eladott tejtermékek mennyisége Magyarországon.
A nyerstej hazai felvásárlási ára egy év alatt 56%-ot, míg kiviteli ára 72%-ot emelkedett. Ami viszont még drasztikusabban hat, hogy a kész tejtermékek átlagos hazai feldolgozói átadói árai 45-55% között emelkedtek egy év alatt. A trappista kiemelkedik a sorból, de negatív irányba: ennek a sajtfélének a feldolgozói átadói ára mintegy 75%-ot emelkedett - így már érthető a 3-4 ezer forintos kilogrammonkénti ár.
Durva drágulás jön ezeknél az élelmiszereknél a boltokban: komoly áremelés várható
A húsok sem lesznek olcsóbbak
Természetesen az eddig taglalt tényezők a húsok árába is bele fognak épülni. Egyelőre egyes húsféléket, például a sertéscombot és a csirkemellet is fogja az ársapka: az egyetlen egy hatósági áras sertéshúsrész, a comb iránti kereslet nagyon jelentősen megnőtt. Emellett az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt, ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki. Azt, hogy hogyan fognak alakulni a húsárak, megjósolni sem lehet, és nem is érdemes, mivel itt van még velünk az élelmiszerárstop és most kezdik majd el az emelkedett rezsiszámlákat is kiküldeni. Ezek után talán majd körvonalazódik a kép, hogy mennyivel kell többet fizetnie a húsáruért a magyar vásárlóknak a boltokban.
Ez fájni fog a vásárlóknak: az igazi húsdrágulás csak most jön a magyar boltokban
A kormány is tudja, hogy baj van
Az aszály miatt kiégett legelők arra kényszerítik a termelőket, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etessék az állatokat, ami drasztikus mértékű költségnövekedéshez vezet. A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel a gazdálkodók, azon belül az állattenyésztési ágazat megsegítése érdekében is öt pontból álló intézkedéscsomagot vezetett be a szaktárca. Az ágazat számára a legfontosabb, hogy az ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozására 3 milliárd forint értékű támogatást különített el a kormány.
Az állattenyésztők a kihívásokkal teli helyzetben is jelentős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, amit jól tükröz a beruházási hitelállományuk 2021 és 2022. II. negyedéve közötti 28%-os növekedése is. Ehhez jó alapot nyújtottak a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai. Ezek közül az állattartó telepek fejlesztése keretében összesen 371,6 milliárd forint, az állattartó telepek megújítása keretében 43,9 milliárd forint kötelezettségvállalás történt idáig.
