Már az elején érdemes lehet tisztázni azt, hogy mit is jelent az innováció az agráriumban? A NAK kérdésünkre elmondta, hogy az innováció pontosan ugyanazt jelenti a mezőgazdaságban, mint a gazdaság bármely területén. Csakúgy, mint az egyéb iparágakban, a jövedelem növelése a különféle innovációs folyamatok bevezetésével érhető el. A modern technológiai szolgáltatások és termékek használata hazánkban is fel fogja lendíteni a hagyományos mezőgazdasági értékláncot. Ami pedig jó hír lehet, hogy a termelők nagy többsége rendkívül érdeklődő az új eszközök, gépek és módszerek iránt. Az érdeklődést viszont nem keverhetjük össze az innovatív megoldások alkalmazásával, amit a legtöbb termelőnél gátol a szükséges tőke és a szakmai felkészültség hiánya.
Ehhez jobb, ha hozzászoknak a gazdák
Az agráriumban innovatív megoldásokkal elsősorban a vállalatirányítási és más döntéstámogató rendszerek formájában találkozhatunk, amelyek használják azokat az adatokat, amiket a különböző modern gépek és eszközök szenzorjai gyűjtenek és továbbítanak az adatfeldolgozó és elemző IT-rendszerek felé. Ezekben fellelhetők a műholdképeket vagy a drónfelvételeket elemző szoftverek is, sőt egyes alkalmazásokban már a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is igyekeznek kihasználni
- fogalmazott a NAK.
A mezőgazdasági munkaerő fejlett világban tapasztalható hiánya előtérbe helyezte a robotizációt is, aminek használata az elkövetkezendő tíz évben gyakorlattá fog válni a munkaerő-igényes kultúrák művelésébe.
De miért jók az innovatív megoldások?
Az esetek meghatározó részében az innovatív megoldások a hatékonyság javítását tűzik ki célul, azaz az egységnyi ráfordítással elérhető érték növelését. Legyen szó akár az energia-, az inputanyagok vagy az emberi munkaerő-felhasználás csökkentéséről, illetve a munkafolyamatok optimalizálásáról, vagy akár egy nagyobb hozzáadott értékű végtermék létrehozásáról. Az ilyen, új típusú fejlesztések agráriumba csatornázásán dolgozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab programja, melynek keretében olyan gazdaságilag hasznos megoldásokat támogatnak, amik nemcsak nagyvállalati szinten, hanem kisebb gazdaságokban vagy üzemekben is felhasználhatóak. A kezdeményezés segít abban is, hogy a termelők komplex szemléletű, technológiailag és ökonómiai szempontból is tesztelt és bizonyított megoldásokkal tudják növelni hatékonyságukat.
Nem kell gazdálkodónak lenni ahhoz, hogy érezzük, az utóbbi időkben nem feltétlenül alakulnak jól a dolgok, ami a mezőgazdaságot illeti. A termelők így is sok akadállyal küzdöttek, de a szélsőséges időjárási körülmények egy óriási lapáttal rádobtak még erre. Az világossá vált, hogy újszerű megoldásokat kell alkalmazniuk ahhoz, hogy a globális versenyben helyt tudjanak állni, hatékonyságukat növeljék, és gazdasági előnyökhöz jussanak.
Nem csupán a versenyképesség, de a változó környezeti körülmények is indokolják a digitalizációs folyamatok bevezetését; az élelmiszerválságra, a vízkészletek csökkenésére vagy például a különböző fenntarthatósági kérdésekre egyaránt kiszámítható és gyors reakciót kell adniuk a gazdálkodóknak. Elméletben a termelők számára az egyszerűbb, átláthatóbb, tervezhetőbb és gyorsabb munkafolyamatokat, valamint az alacsonyabb fajlagos önköltségi szint elérését és ezáltal a versenyképesebb gazdálkodást segítik ezen megoldások. Tekintettel arra, hogy egy mezőgazdasági termelési folyamat több száz tényezőnek kitett tevékenység, és teljesen komplex innovatív megoldások egyelőre nem léteznek, azaz a tevékenység egyes részeit képesek „csak” optimalizálni, ez a gyakorlatban soha nem garantált.
A fogyasztók számára olcsóbb élelmiszerárakat eredményez ugyan, de ez sajnos nem ezen múlik, mivel az értékláncon belül olyan mértékű egyenlőtlenségek vannak az egész világon, hogy ez nem tud közvetlenül megvalósulni, legfeljebb a közvetlen termelői értékesítésben.
Van még mit fejleszteni az iskolákban
A NAK-tól lapunk megtudta, hogy vannak ugyan pozitív példák is, de nem mozgunk az élen az innováció megismertetése terén. Hazánk ugyanis jelentősen elmaradt az innovatív megoldások megismertetésében a szakoktatás keretein belül. Így tehát pozitív példák ide vagy oda, összességében a jelenleginél sokkal többet kellene erre fordítanunk, hogy a jövő generáció naprakész ismeretekkel és készségszintű tudással kerüljön ki az iskolapadból.