A legtöbb poloska faj szárazföldi és gyümölcsök nedveit szívja, de akadnak köztük ragadozók, valamint gomba-, és algaevők is. Magyarországon többnyire a gyömölcsnedveken élő, a mezőgazdaság számára komoly kártevőnek számító fajokkal lehet találkozni - írta meg a HelloVidék. Ezek táplálkozásuk közben károsítják a növényeket: bár közvetlen roncsolás kevésbé jelentős, de a nyálukban található enzimek hatására a növény egyes szövetei elhalnak. A levelek és hajtások csak károsodnak, de a bimbók, virágok és magkezdemények teljesen el is halhatnak, a magvak csírázóképessége is csökkenhet.
A másik ok, amiért a legtöbben zsigerből gyűlölik ezeket az ízeltlábúakat az, hogy emberre ugyan nem veszélyesek, de senki sem szeretne a lakásában ezekkel a bogarakkal együtt élni. A barna színű ázsiai márványospoloskák ugyanis szinte bárhol megjelenhetnek a lakásban, fel- és bemászhatnak mindenhova, a legkisebb rést megtalálva akár a ruhásszekrénybe is befészkelhetik magukat.
Mivel az elmúlt években rendkívüli módon elszaporodtak Magyarországon, a természet gondoskodott róla, hogy legyen néhány természetes ellenségük (mint például a katicabogár, a pókok és egyes madarak), de még így is szinte lehetetlen felvenni velük a harcot. Akad pár praktika, melyek többé-kevésbé beválnak, de a lecsapás garantáltan nem tartozik közéjük, ugyanis ebben az esetben rettenetes bűz marad utánuk. Az Agrárszektor ugyanakkor idén is rengeteget foglalkozott a poloskákkal, és azok távol tartásával a kertektől és a lakásoktól.
Ilyen könnyű a poloskák elleni védekezés: ezek a trükkök tényleg működnek
Idén azonban nem kell heroikus küzdelmet folytatnunk a poloskák ellen, ugyanis a megszokott invázió az aszálynak köszönhetően elmarad, így jelentősen kevesebb büdösbogárral kell farkasszemet néznünk. Sár József entomológus pár hete a Metrolpolnak adott interjújában kifejtette, hogy az idei történelmi aszály jócskán megtizedelte a poloskák számát.
A mediterrán éghajlatot kedvelő állatoknak korábban kedvezett a hosszú, meleg nyár, idén viszont az aszály miatt a poloskák nem jutottak hozzá a számukra létfontosságú növényi nedvekhez. De nem csak ez tizedelte ezeket a rovarokat. A korábbi években tapasztalt vénasszonyok nyara is elmaradt idén, a hirtelen beköszöntött hidegebb, csapadékosabb őszi időjárás szintén sok poloska pusztulását okozta.
Sár József azt is hozzátette, hogy a korábbi 2-3 évben történt robbanásszerű szaporodás egy úgynevezett populáció-összeomlást hozott magával. Ráadásul a poloskák természetes ellenségeit kezdetben távol tartó bűzös váladékot megszokták a pókok, békák és énekesmadarak, amelyek ma már pusztítják az állományt.
Bár poloska-invázió idén nem fenyeget, azért így is szép számmal találkozhat az ember büdösbogarakkal, így célszerű felkészülni a fogadásukra. Védekezésképpen be lehet vetni illóolajat, a menta és a teafaolaj vízzel hígítva ugyanis remek permetszer. Az ablakok környékét bepermetezve vele, remekül távol tartja a rovarokat. Aki bírja a hagymaszagot, az próbálkozhat fokhagymával is. Az olajokhoz hasonlóan vízzel higított permetszert kell belőle készíteni és körbefújni az ablakokat.
Szintén remek permetezőszer készülhet ecet, szódabikarbóna és víz keverékéből is, amely akár hetekig is távol tudja tartani a nem kívánt betolakodókat. Fontos, hogy a poloska - bármennyire is kellemetlen vendég - nem veszélyes az emberre, nem csíp, nem harap.
