Lassan tíz éve annak, hogy 2014-ben először észlelték Magyarországon a rettegett tigrisszúnyogot Baján. Azóta viszont az Ökológiai Kutatóközpont közösségi adatgyűjtésen alapuló felmérésének adatai alapján Pest, Zala és Somogy megyékben tekinthető megtelepedettnek, továbbá, Baranya, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben ismeretesek szórványos adatai. A Délkelet-Ázsiában, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos szúnyog tehát gyakorlatilag már meghódította Magyarországot, és ehhez nem is kellett neki sok év - olvasható a Pénzcentrum oldalán.
A jellegzetes, fekete alapon fehér csíkjairól könnyen felismerhető szúnyog jelenleg az egyik legdrasztikusabban terjedő faj szerte a világon, aminek az elmúlt néhány évtizedben a nemzetközi áru- és személyszállítás biztosítja a melegágyát. A baj pedig nem kicsi, ugyanis az inváziós fajok esetében többnyire kijelenthető, hogy jobban bírják a szárazságot, meleget, mint az itthoniak. Ez pedig azt jelenti, hogy augusztus végén is bőven találkozhatunk inváziós szúnyogokkal, amikor a hazai fajok egyedei már kevésbé aktívak.
A faj több, jelentős humánegészségügyi kockázatot jelentő kórokozót terjeszt, pl. malária, a dengue és a Nyugat-nílusi láz vagy a Zika-vírus. Ezen betegségek kórokozói azonban egyelőre nincsenek jelen hazánkban. Emellett szerepe van a szív- és bőrférgesség nevű megbetegesédt okozó parazita fonálféreg terjesztésében háziállatok (kutya és macska) körében
- mondta el Kóbor Péter, entomológus.
A Pénzcentrum a Magyart Tudományos Akadémia köztestületének tagjával olyan inváziós rovarokról beszélgetett, mint például a fent bemutatott tigrisszúnyog, körüljárták azt is, mennyire veszélyesek ezek a fajok, de feltették azt a kérdést is, mire várható a jövőben, egyre több és több jövevény bestiára lehet számítani?
Sajnos nincs egyedül a tigrisszúnyog
Kóbor Péter elmondta, hogy az ázsiai tigrisszúnyogon kívül további két inváziós szúnyogfaj, a koreai szúnyog (Aedes koreicus) és a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) is megjelent hazánkban, amelyek hasonló jelentőséggel bírnak. A szakembertől beszélt arról is, hogy a többi idegenhonos inváziós rovarfaj közül talán a két intenzíven terjedő, és több helyen tömegesen felszaporodó ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska okozza a legnagyobb gondot.
Előbbit már jól ismeri a lakosság, mint őszi időszakban emberlakta épületekbe tömegesen telelni vonuló, ezáltal jelentős zavarást okozó rovar
- emelte ki Kóbor Péter.
A szakember elmondta azt is, mindkét faj szélsőségesen “soktápnövényű” fajok (több, mint 300-300 tápnövényük ismeretes, köztük több mezőgazdasági szempontból jelentős) mezőgazdasági szempontból bírnak jelentőséggel. Mindezek mellett jelenleg úgy tűnik, hogy kiskerti körülmények közt okoznak leginkább problémát.
Sok mindenre oda kell figyelni
A már fentebb bemutatott fajokon túl Kóbor Péter szerint több olyan inváziós faj van melyre érdemes odafigyelni, azonban, hogy ezek közül melyik jelenik meg, melyiknek sikerül megtelepedni és melyik okoz tényleges problémát, az nehezen megjósolható.
Általánosságban azt lehet elmondani, hogy amelyik faj Európa mérsékelt égövi részén megtelepszik, annak felbukkanása hazánkban is csak idő kérdése
- húzta alá Kóbor Péter.
Az entomológus nyomatékosította, bármelyik idegenhonos betelepülő faj okozhat jelentős ökológiai, mezőgazdasági vagy egészségügyi problémát az újonnan kolonizált területeken. Ez azonban általában csak a faj megtelepedését követően derül ki, hogy így van-e, ugyanakkor más országok például szolgálhatnak. E példák fényében pedig, ha a baj meg nem is előzhető, de fel lehet rá készülni és a károkat mérsékelni.
Hogyan terjednek a távolról érkező rovarok?
Az entomológus elmagyarázta, hogy az idegenhonos inváziós fajok terjedése komplex folyamat, melynek első lépcsője az adott faj bekerülése olyan területekre, ahol nem őshonos. Ez általában emberi közvetítéssel, leggyakrabban nem tudatosan következik be - fejtette ki Kóbor Péter, aki elmondta azt is, hogy egy egyszeri behurcolás akkor tud invázióvá válni, ha az adott szervezet az új élőhelyen számára megfelelő körülményeket talál és képes megtelepedni, majd felszaporodni. A két legfőbb korlátozó tényezője ennek a folyamatnak
- a hőmérsékleti viszonyok
- és táplálékforrások rendelkezésre állása.
Kóbor Péter szerint az előbbi főleg a trópusi, szubtrópusi területekről érkező jövevények esetében fontos, hiszen megtelepedésük során kulcskérdés, hogy át tudják-e vészelni a telet és nyáron elegendő-e a hőösszeg az utódgeneráció kifejlődéséhez. Az entomológus kitért arra is, hogy az utóbbi években érzékelt enyhébb telek kedveznek ennek a folyamatnak, de az őshonos fajok állományainak is. Ez pedig azért van, mert a hosszú fagyos időszakok elmaradása kedvez az áttelelés sikerének.
Érdemes megjegyezni, hogy a nyári aszályos, forró időszakok ugyanakkor negatívan is hathatnak egy generáció kifejlődési és szaporodási sikerére
- tette hozzá Kóbor Péter.
Mi a helyzet a poloskákkal?
Kóbor Péter egyik fő kutatási területe a poloska, éppen ezért a Pénzcentrum azt is megkérdezte tőle, hogy milyen évre lehet számítani idén poloskafronton. Az entomológus elmondta, az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska már megtelepedett és széleskörűen elterjedt hazánkban, tehát inváziójuk befejeződött. Azokon a területeken, ahol nagy mennyiségben áll rendelkezésre táplálék, helyi tömeges felszaporodásra (gradáció) lehet számítani.
A tavalyi év tapasztalataim és másoktól hallott beszámolók alapján kissé “poloskaszegényebb” volt, mint a korábbiak. Ennek miértjére több lehetséges magyarázat is kínálkozik, így például a korábban említett aszályos időszakok negatív hatása
- tette hozzá a szakember.
Ennek fényében tehát arra lehet készülni, hogyha az idei év hasonlóan erősen aszályos lesz, minta a tavalyi, akkor kevesebb poloskára készülhetnek a magyarok otthonaikban. Ha azonban nem, akkor ismételten nagyobb poloskarajzásokra lehet számítani.
Jöhet az újabb poloskainvázió? Méreg helyett így védekezz a büdösbogarak ellen
