2024. április 28. vasárnap Valéria
Fertőző állatbetegség pusztít Magyarországon: drasztikus lépéssel állítanák meg

Fertőző állatbetegség pusztít Magyarországon: drasztikus lépéssel állítanák meg

agrarszektor.hu
Elképesztően nehéz helyzetbe került a hazai baromfiágazat, azon belül is a víziszárnyastartók, miután novemberben ismét megjelent a madárinfluenza Magyarországon. A szigorú járványvédelmi intézkedések miatt a fertőzéssel érintett két megyében gyakorlatilag megbénult a termelés, és habár a napokban arról döntött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy a betegségtől mentes övezetekben a termelők saját felelősségükre elkezdhetik az állományok betelepítését, az állatok mozgatása továbbra is tilos, és csak a vágóhidakra lehet vinni őket. A Baromfi Terméktanács szerint a járvány megfékezésére az állományok ütemezett csökkentése lehet a megoldás.

Idén már gyakorlatilag harmadszor jelent meg a madárinfluenza Magyarországon, hiszen a legutóbbi áprilisi eset után, novemberben újabb fertőzött állományt talált a hatóság. A járvány súlyos hatással van a baromfitartókat, az állományfelszámolások és a betelepítési korlátozás miatt sok családi gazdaság került veszélybe, így ha a nem sikerül megfékezni a vírus terjedését, a mostani hullám végzetes lehet számukra. A vírus ismételt megjelenését követően a Nébih szigorú, teljes körű megyei betelepítési és mozgatási korlátozást rendelt el. Ez azt jelenti, hogy a korábbi járványhullámok esetében bevezetett intézkedésekkel ellentétben nemcsak a korlátozás alatt álló területeken, hanem Bács-Kiskun és Csongrád megye teljes területére kiterjesztette a hatóság a betelepítési és szállítási tilalmat.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ugyanakkor november 16-án enyhített a korábban bevezett járványvédelmi előírásokon, engedélyezték az állattartóknak a betelepítést, saját felelősségükre. Ez azt jelenti, hogy Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein a Nébih szigorú feltételekkel, de engedi a vízibaromfi állományok betelepítését. Ezzel a lehetőséggel ráadásul csak azon telepek tulajdonosai élhetnek, amelyek közelében nincs vizes terület, és az előző egy évben nem volt jelen a madárinfluenza a gazdaságban. Ráadásul sok termelőnek így nem jár az állami kártalanítás, a megtartása csak azoknak a termelőknek jelenthet ­opciót, akinek telepeit az elmúlt években egyetlen járványhullám sem érintette.

Az újabb járványhullám - az előző kettővel együtt - vissza fogja vetni az éves termelést a víziszárnyas-ágazatban. Optimista becslések szerint is - ha a mostani járványt sikerülhet kordában tartani - pecsenyekacsából csak a tavalyi mennyiség 60-70 százaléka kerülhet piacra, a hízott ágazatban nagyobb is lehet a csökkenés. Más fajoknál is érezhető a visszaesés, de a termelést érintő kedvezőtlen hatások a víziszárnyas-ágazatban a legnagyobbak. A szakhatóság eddigi döntései logikus, szakmai­lag megalapozott lépések, de vannak negatív gazdasági következményei is. Emellett a feldolgozóipar is egyre nehezebben tudja tolerálni a madárinfluenza okozta termeléskiesést, a termékpálya minden szereplője azon gondolkodik, hogyan lehetne a leggyorsabban és legszakszerűbben véget vetni a járványnak. Ez több ponton egybevág a szakhatósági intézkedésekkel, mely a térség ütemezett kiürítését szolgálja

- mondta a Magyar Nemzetnek Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. Hozzátette, a terméktanács adatai szerint egyébként Bács-Kiskun és Csongrád megyében folyik a hazai víziszárnyas-termelés 60-70 százaléka. A térségben működő vágó-feldolgozó üzemek e kármentésben partnerek, és a vágásérett állományokat igyekeznek mielőbb tervszerűen levágni. Az elnök szerint a nagy állománysűrűségű régió esetében az állományok ütemezett csökkentése lehet a megoldás járvány megfékezésére.

Az elkövetkező néhány hét alatt kiderül, hogy ez az intézkedés megfékezte-e a járványt, ha igen, akkor a jövőben is ­hasonlóan kell eljárni. Figyelemmel kell lenni azonban az intézkedések gazdasági következményeire is. A járványügyi korlátozó intézkedéseket időről időre felül kell vizsgálni, s azt összhangba kell hozni a gazdasági szereplők teherbíró képességével. Azokat csak a járványügyileg indokolt időszakokban és helyeken kell és szabad alkalmazni, csak így mérsékelhető az a gazdasági kár, amely a termelés, vágás és feldolgozás leállásaiból fakad közölte

- közölte Csorbai Attila.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!