Csak az alapanyagárak emelkedése, az energia árának elszállása és a bérköltségek növekedése 18-19%-kal növelte az inflációt idén, ehhez jöttek még a háborúhoz köthető tényezők, az árfolyamcsökkenések és a különféle adók - mondta Csányi Attila a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A Bonafarm Csoport vezérigazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy nem lehet minden áremelkedést a kormányzati intézkedések és a szomszédban zajló háború rovására írni, hiszen a döntéshozók az elmúlt időszakban csökkentették a társasági adókat, növelték a béreket és kedvező támogatási környezetet teremtettek. A szakember arra is rámutatott, hogy az infláció jó része alapanyagfüggő, vagyis ha az alapanyagok terén jelentős drágulás történik, akkor annak mindenhol érezhető hatása lesz.
De vajon az idei év magas inflációja megérte-e az elmúlt évek növekedését?
- tette fel a kérdést Csányi Attila.
A szakember szerint azért a jövő nem olyan sötét, mint amilyennek elsőre tűnik. A növénytermesztés terén például elmondható, hogy Magyarországon elegendő árualap van, a raktárak tele vannak, és ha ezeket a készleteket sikerül megmozdítani, akkor ezen a téren nem várható további áremelkedés, még ha az ágazat költségei jócskán meg is emelkedtek. A takarmányozás terén azt lehet látni, hogy a növénytermesztés költségei beépülnek az árakba, így ezen a téren valószínűleg már nem lesz újabb áremelkedés. Csányi attila elmondta, hogy az áremelkedések nagy vesztese a sertés lehet, ahol egy 30%-os áremelkedésre lenne szükség, de nincs kilátás ekkorára. A tejágazatban 5-15%-os áremelkedésre számítanak, egy rövid távú emelkedés után az év második felében korrekció várható, a baromfinál pedig várhatóan januárban fognak tetőzni az árak, aztán pedig stagnálásra, vagy visszaesésre lehet számítani.
Csányi Attila elmondta, hogy az ársapkákkal kapcsolatban csináltak egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a rövid távon tárolható élelmiszereknél nem nőtt a volumen, míg a hosszú távon tárolhatóknál először nőtt a volumen, majd visszaesett bázisértékre. A számok azonban nem támasztották alá azt, hogy hiány alakulhat ki az egyes termékeknél, ahogy a helyettesítő termékek áremelkedésére se találtak meggyőző bizonyítékot. A felmérést azt viszont kimutatta, hogy a lakosság legszegényebb rétege mintegy 26%-kal fizetett kevesebbet az élelmiszerekért.
Ennek ellenére a Bonafarm Csoport vezetője szerint minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat, mert azok fenntarthatatlanok. Ez minden bizonnyal nehéz feladat lesz, a szakember szerint 3-4 ütemben lenne megoldható, több hónap alatt. Csányi Attila szerint azonban várhatóan már 2023 első negyedévének végére ki lehet vezetni az árstopokat. A szakember emellett beszélt arról is, hogy a következő időszakban áruhiánytól nem tartanak, ám arra igenis fel kell készülni, hogy nőni fog a kereslet a gyengébb minőségű élelmiszerek iránt.
A kormányzatnak a következő években oda kell figyelnie, hogy az élelmiszeriparban a támogatásokat a kereslet alapján, célprojektekre használják fel, a növénytermesztés és a növényvédelem és az állattartás terén pedig a Közös Agrárpolitikában foglaltaknak megfelelve járjanak el
- mondta Csányi Attila.
Farkas Sándor: tragédia, régen elkéstünk az öntözés fejlesztésével
Címlapkép forrása: Agrárszektor
