Suba Péter előadása során elmondta, hogy az elmúlt években nyugodt időszakhoz szokhattak az ágazat szereplőinek, a gázzal pedig lehetett fixen kalkulálni. A műtrágyaárak is „nyugodtak” voltak, minimális, elhanyagolható emelkedéseket tapasztalhattak. Egészen idáig.
Egyik pillanatról a másikra azonban minden megváltozott. Két hónap alatt a mennyet és a poklot járta meg a földgáz ára is. Emellett az EU-ban a műtrágyagyárak közel 80%-a leállt, az tudott csak versenyképesen műtrágyát termelni, aki importálta az ammóniát, mely a nitrogénműtrágya-gyártás alapanyaga. Ha nem érkezik több orosz gáz Európába, akkor a jövő őszi gáztározó feltöltésekhez 30 milliárd köbméter gáz hiányzik majd az egyenlegből
- fogalmazott a szakember.
Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint nem jók a kilátások. A szektorban a visszarendeződés egy emelkedő trendbe fordult át, ami magasabb szintről indul, mint tavaly novemberben. Sok gyár pedig még csak most kezdi majd meg újra a működését. Csont Dávid, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, mint mondta, kettő év alatt megnégyszereződtek, megötszöröződtek az árak.
Óriási a volatilitás a szektorban. Most olyan mértékű lett, hogy minden résztvevőnek megnőtt a kockázata. Nem látom azt, sőt, kizártnak tartom, hogy a régi, megszokott árak visszatérjenek. Sokszor a hazai gyártóknak is importhoz kellett nyúlnia, mástól származó műtrágyát adtak el, hiszen a gyár állt mögöttük. Ez kissé skizofrén helyzet, úgy gondolom
- mondta Suba Péter.
Fáy András, az IKR Agrár Kft. üzletágvezetője a kerekasztal-beszélgetés során kifejtette, hogy mindig annyit vásároltak a termelők műtrágyából, amennyire szükségük volt. Több körre lehet osztani a felhasználókat: vannak, akik nemcsak az árakat követik, hanem a döntések mögé képesek "látni". A másik kör, akiknek nincs likviditása, ők nem, vagy kevesebb műtrágyát vettek és inkább kivárnak, és bíznak egy trendfordulóban - ami egyébként lehet, hogy épp most jön majd el. A szakember hozzátette, az integrátorokra is nagy szerep hárul. Kitért arra is, hogy az előző 2 évben a mezőgazdaság forgóeszköz igénye 500 milliárd forinttal nőtt, amit valamilyen szinten elő kellene teremteni.
Csont Dávid erre reagálva elmondta, a bankok le vannak maradva, mintha nem vennék észre az inflációt. Ha mindennek 15-20%-ot megy fel az ára, infláció van, akkor értelemszerűen kevesebbet fog érni a pénz, mint előtte. Egyik oldalról tehát nyomás alatt vannak a gazdálkodók, nagyobb kamattal kevesebbet tudnak vásárolni, főleg a megsokszorozódott inputárak mellett.
Ha lépést szeretnének tartani a bankok, változtatni kell. Forráshiányos lesz az ágazat, ha ez így marad hosszú távon
- hangsúlyozta.
Fáy András szerint akkor lesz kiszámítható a piac, ha az európai gyártók folyamatos termelést tudnak biztosítani, kiszámítható gázárral. Ez jövőre azonban előreláthatólag nem fog megtörténni, a gáztározók megtöltése nagyobb gond lesz, mint idén volt. Mindezek mellett a háborúnak is véget kellene érnie, ez jelentős könnyebbséget okozna az ágazat szereplőinek.
A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor