Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: az EU részéről csökkenő támogatási összeg ellenére a Magyarországon pályázható támogatások összege nem csökken. A két pillérből álló KAP forrásainak első elemére 2485 milliárd forint jut, a másodikra 2891 milliárd, amelynek 20 százaléka a brüsszeli forrás, a kormány ehhez 80 százalékos nemzeti kiegészítést nyújt. A 2027-ig tartó időszakban a KAP legfontosabb újdonsága a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevétele. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik az állandó gyepterület fenntartási aránya, a vizes élőhelyek állapotának megőrzése, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, de új feltételek vonatkoznak a lejtős területeken zajló gazdálkodásra is a talajerózió megakadályozására - mondta. Ugyancsak az újdonságok között említette a talajvédelmi és növényegészségügyi érdekből a betakarítások után a minimálisan megkövetelt talajborítás előírását, illetve a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében az évenkénti kötelező vetésforgó szabályozását. A pihentetett földterületekre vonatkozó minimális elvárásokat és az inváziós gyomok elleni védekezés erősítését előíró szabályozást ugyancsak a friss előírások közé sorolta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az 5300 milliárd forintnyi vidékfejlesztési uniós forrásról úgy ítélte meg, hogy "nem brüsszeli ingyen kenyérről van szó", az EU ugyanis olyan elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, amelyeket kompenzálni kell a gazdálkodók számára. A KAP második pillérébe tartozó támogatási lehetőségekről kifejtette: annak minden negyedik forintját a magyar kormány biztosítja, márpedig az EU történetében még nem volt példa hasonló nagységrendű támogatásra egyik tagállam részéről sem. A mintegy 2891 milliárd forintnyi összeg 52 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre fordítják, 8 százalékot az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékot pedig a Natura 2000-es területek védelmére. Kiemelten kezelik a fiatal gazdákat és a kistermelőket, 100 milliárd forint jut a támogatásukra - sorolta Győrffy Balázs. Azzal folytatta, hogy 50 milliárd forintot biztosítanak annak a 10-20 ezer termelőnek, aki kézműves termékek előállítására, értékesítésére állna át. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésére pályázatonként 15 millió forintot nyerhetnek a jelentkezők, de az energiafüggőség csökkentésére szolgáló zöldberuházásokat is támogatják legfeljebb 15 millió eurós összegig.
Nagy János, a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) elnöke felidézte, hogy 2015-16-ban az állami földértékesítési program keretében országosan 23,6 ezer darab 3 hektár alatti földrészletet hirdettek meg összesen 25,2 ezer hektárnyi területre, de a felajánlott területeknek csupán 60 százaléka kelt el, átlagosan 1115 ezer forintos átlagáron. Árveréses értékesítés során 12,5 ezer darab földrészletet, azzal 254 ezer hektárt hirdettek meg, amelynek 70 százaléka talált vevőre, 1573 ezer forintos hektáronkénti átlagáron. Akkor arra számítottak a döntéshozók, hogy jellemzően a bérlők lesznek a vásárlók, de a három hektár alatti területek bérlőinek csak 16 százaléka vásárolt a kisebb birtokrészletekből, az árverések során pedig 14 százalék, aminek elsősorban a tőkehiány volt az oka, illetve az, hogy az állami haszonbérletek kedvező konstrukciók voltak és maradtak - ismertette.
Nagy János a jelenleg zajló, Gazdát a földnek! program eddigi tapasztalatairól azt mondta: a 10 hektár alatti földek hirdetményes értékesítésének öt üteme zárult le eddig, amelynek során 14 ezer földrészletet, azaz 17,5 ezer hektárt hirdettek meg, ezeknek 48 százalékára érkezett ajánlat, 1291 ezer forintos átlagáron. Ez nem sokkal haladja meg a 2016-ban zárult időszak értékesítési átlagárát. A 10 hektár feletti földek értékesítésére már elkészült a terv, de jogi akadályok miatt várhatóan csak jövőre indulhat az eladás. A jelenlegi adatok szerint országosan közel ezer földrészlettel 30 ezer hektár értékesítése biztos, de növelni szeretnék ezt a területnagyságot az indulásig - közölte az NFK elnöke.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szerint "pokoli év" volt az idei, de helytállt a magyar gazdatársadalom. Az Európai Bizottsággal komoly viták folytak, de sikerült jó irányba befolyásolni a végső döntést a vidékfejlesztési forrásokról, így a KAP támogatásai egyfajta kiszámíthatóságot, biztonságot eredményeznek.
