Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián előadásában első körben a klímaváltozásról és annak hatásairól beszélt, és már az elején kiemelte azt, hogy:

Ahogyan mondani szokás: a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót. Ez viszont véleményem szerint nem igaz, hiszen itt volt velünk, és fel kellett volna rá rendesen készülnünk mind jogalkotási, mind agrárágazati stratégia szempontból. Emellett a termelési körülményeket figyelembe véve is fel kellett volna rá készülni. Most, hogy megtapasztaltuk, hogy mit tud okozni egy olyan rendkívüli időjárási körülmény, mint idén volt, sokakat ráébresztett arra, hogy változtatni kell a módszereket, és úgy kell adaptálódni, hogy eredményeket tudjunk produkálni és ne szűnjön meg a tevékenységünk.

Mint említette, most már minden rendelkezésre álló tudást be kell építeni a napi gazdálkodásba, és az „így szoktuk”-at el kell hagyni. A szakember kitért arra is, hogy a klimatikus változások a termésterületre is hatnak. Az őszi vetésű gabonák is egyre jobban előtérbe kerülhetnek a tavaszi vetésűek rovására. Vélhetőleg az őszi búza vetésterülete nőni fog, a kukoricáé pedig csökkenni. Lesznek olyan területek, ahol most kukoricát vetnek, de 20 éves időtávlatban nem azt fognak. Ez mindenképpen hatással lesz a teljes agrárágazatra és az agrárágazati politikára, stratégiai kidolgozásra.

Meg kell előzni azt, hogy „ránk rúgta az ajtót” a klímaváltozás. És meg is lehet. Időben vagyunk, hogy változtassunk a vetésszerkezeten, a vetett növényfajoknak a minőségén, mennyiségén, sőt, akár a diverzitásán is. A drónok is nagyon felkapottak lettek mostanában, és persze, fontosak is, nagyon jó eszközök. Lehetnek gyakorlati hasznai, de úgy gondolom, hogy vannak olyan eszközök, amik azonnalibb, kézzel foghatóbb hasznot hajtanak a termelők gazdálkodásába.

Lesz-e, volt-e vetőmag?

Bűdi Károly, az Agro-Tár Kft. termelésirányítója kiemelte, hogy folyamatosan előre kell menni, az elmúlt 2-3 évben ez be is bizonyosodott:

Mindenki kapkod, minden a feje tetejére állt, kiszámíthatatlan a piac. Mondhatnám, hogy bolondok háza van. Mi a precíziós gazdálkodásra 8 éve kezdtünk el átállni, ez nagy előnyt jelent. Beleástuk magunkat a vetőmagba, mindent magunknak termelünk meg, amit csak tudunk. Amit nem, 1-1,5 évre megvesszük előre. Most például 2023-ig megvagyunk repcéből. Most is kaptam telefonokat, hogy lesz-e tavasszal elég vetőmag, mikor pedig azt mondom, hogy fizikálisan, készleten bent van a raktárban a vetőmag, lehet választani, megveszik. Nem kérdeznek árat, megveszik. Olyan riadalom van a piacon, hogy csak legyen, az a lényeg. 

Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletág marketing vezetője úgy véli, hogy abszolút vetőmag hiány nem, relatív vetőmaghiány valószínűleg lesz a piacon. Látják, hogyan változik a termelők gondolkodása, szerencsére egyre többen gondolkodnak évekkel előre. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy vannak növények, amikkel valóban lehet előre tervezni, de vannak, amikkel nem célszerű. Egyúttal látni kell, hogy Magyarország geopolitikai helyzetéből és szántóföldi minőségéből, mennyiségből adódóan fontos ország. Tímár Béla, a Corteva Agriscience értékesítési igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen szintén megerősítette, hogy lesz elég vetőmag, de lesznek olyan hibridek, melyekből hiány lesz vagy más hibridekkel kell helyettesíteni. A szakember viszont volt, amivel nem értett teljesen egyet:

Sosem értettem, miért kell októberben vagy novemberben dönteni a következő évről. Azt látni, hogy Európa-szerte komoly aszály volt, így indokolt a kérdés, miszerint lesz-e elegendő vetőmag? Az úgynevezett átmenő készletek mindenhol minimálisra csökkentek, ami nélkül ebben a szektorban hosszú távon nem lehet létezni. Legalább 20-25%-os átmenő készletekre van szükség, egyik évről a másikra fel kell tölteni. Abból a szempontból is rendkívüli az időjárás, hogy a vetésterületek nagysága nagyon hektikus. Az utóbbi évekre visszatekintve ilyen komoly kérdőjelek nem merültek fel a főnövények vetésterületét illetően. 

Lehet, a híreknek köszönhetjük, nem tudom, de riadalom keletkezett nyáron. Mikor kijött a Vetőmag Szövetség ajánlati ára, másnap mindenki vásárolni akart. Elképesztő igény támadt. Mindegy mit, milyen áron, csak adj, ez volt a lényeg. Soha nem látott mértékű igény keletkezett a piacon, ami kereskedelmi szempontból jó hír, a kiszámíthatóságba viszont elég nagyot belerúgott. Ez egy olyan ágazat, ahol jelentősen előre kell gondolkozni. Gondoljunk csak bele, a kukorica is 3-4 éves növény önmagában

- vélekedett Sándorfy András.

Meddig tarthat a drágulás?

Tóth Tamás elmondta, hogy extrém módon drágult a termelési költsége a vetőmagoknak is. Összességében durván 30-40%-os drágulás tapasztalható. Persze, hibrid és nem hibrid között is vannak különbségek, de erről az árszínvonalról lehet beszélni a vetőmagok esetében. A prognózis pedig az, hogy az áremelkedés mértéke tovább fog folytatódni.

Tímár Béla kiemelte, hogy az inputanyagok közül talán a vetőmag adja a legtöbb hozzáadott értéket. A szakember úgy gondolja, hogy az elmúlt 10 évben egyetlen más inputanyag sem tett annyit a termelőkért, mint a vetőmag.

Miért kell előre betárazni?

Miért veszem meg előre a vetőmagot? Nagyon egyszerű: mert nem jön meg időben. Mindent előkészítünk, ami szükséges a vetéshez, csak épp vetőmag nincs. Próbálkoznak a gyártók, de odáig jutunk, hogy rárostálunk a vetőmagra. Nincs idő arra, hogy azért imádkozzak, hogy csak hozzák már. A végén az ára sem érdekel, csak legyen itt időben, meg fog térülni. Így hát továbbra is előre szerzem be a vetőmagot, mert tudom, hogy jó helyen van a pénzem és (remélhetőleg) meg is fogok tudni élni belőle. Nem várom meg azt, hogy a gyártó által is kiadott vetési időhöz képest 10-15 nappal később kapjam meg a vetőmagokat. Amit csak tudunk, a saját területeinken megcsinálunk, és a környéken több gazda is ezt kezdte el csinálni, és úgy gondolom, ez a legnagyobb eredmény

- osztotta meg véleményét Bűdi Károly.

Sándorfy András megerősítette, hogy ezek valós problémák, amiket ugyan lehet takargatni, de attól még valósak. Tóth Tamás pedig az alábbi dologra hívta fel a figyelmet:

Egymásért vagyunk, egymás nélkül nem tudunk működni. Fontosnak érzem, hogy a gyártóknak, kereskedőknek csak akkor jó, ha a termelőknek is. Igen, van, hogy hiba csúszik a "rendszerbe", van, hogy döntéseket kell hozni, de tartsuk szem előtt, hogy élő anyaggal dolgozunk. Az együttgondolkodás a kulcs, hogy hogyan tudunk fenntartható módon, optimális inputanyagokkal gazdálkodni, sikereket elérni. Próbálunk mindent megtenni a másikért, de sokszor kompromisszumot kell kötni, akárcsak egy házasságban. De még egyszer hangsúlyozom, csak együtt tudunk sikereket elérni!

Képek forrása: Agrárszektor