1. Január: Gyümölcsfáink védelme
Ha időnk engedi, januárban elvégezhetjük a karbantartási munkálatokat, javíthatjuk a szerszámokat, rácsozatokat, támasztékokat és megtisztíthatjuk a nem használt virágládákat, cserepeket. Nem késő még a vetőmagok beszerzésére sem. Év elején vizsgáljuk meg fáinkat a hó- és szél okozta sebek miatt. Ha szükséges, minél hamarabb hozzuk rendbe, éles fűrésszel távolítsuk el a letört ágakat. Ha szükséges, sebkezelővel fertőtlenítsük, hogy megakadályozzuk a fertőzések esetleges elterjedését. Ugyanakkor ne felejtsük el a telelő növényeinket megvizsgálni, meglocsolni és raktározott zöldségeinket és gyümölcseinket átválogatni.
2. Január-március: Gyümölcsfák koratavaszi metszése
A metszés nemcsak a fa alakját, hanem majdani termőképességét is döntően befolyásolja. A fiatal fáknál metszéssel alakítjuk ki a későbbi koronájukat, a jövendő termőrészek alapjaival, a termőfáknál pedig metszéssel próbáljuk egyensúlyba hozni a növekedést és a termésképződést. A metszést el lehet kezdeni, amikor már -5 celsius fok felé emelkedett a hőmérséklet. Először az almatermésűekkel, majd a csonthéjasokkal kezdjük a koratavaszi gyümölcsfametszést.
Mire figyeljünk a metszés során?
Minden metszést azzal kezdjünk, hogy tiszta, fertőtlenített metszőollóval eltávoltítjuk az elhalt, beteg ágrészeket, ezzel is megelőzhetjük a kialakuló betegségeket. Szabaduljunk meg a vadhajtásoktól, amelyek többnyire a talajhoz közel álló, a törzsön, vagy gyökéren megjelenő hajtások. Ugyanakkor hasonlóképpen szabaduljunk meg a vízhajtásoktól is, amik a többitől eltérően függőlegesen erőteljesen törnek felfelé. A tisztító metszést követően a ritkító metszést is elvégezhetjük, amelynek célja, hogy a lombkoronánk minél szellősebb legyen. Meg kell néznünk, hogy milyen hosszúak a gyümölcsfa ágai, és hogy mennyire telt meg termőágakkal. Keressünk olyan vesszőket, amelyek a korona belseje felé, vagy lefelé hajlanak, ezeket nyugodtan levághatjuk. Figyeljünk arra, hogy a majdnem egy pontból eredő, egymáshoz közeli, párhuzamosan vagy egymást keresztezve növő gallyakat levágjuk. Mindig az egészségesebb, jobb pozícióban lévő vesszőt hagyjuk meg, a másikat vágjuk ki tőből. A tisztított fában növő ágak termései jobban el lesznek látva tápanyaggal, növekszik a terméshozam, megfelelő lesz a korona mikroklímája és ellenállóbb lesz a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Koronaformázásánál figyelni kell arra, hogy a kifelé növő rügyeknél vágjuk el az ágakat, így a koronát terebélyesítsük, minél jobban kinyitjuk, hiszen fontos, hogy minél több fény jusson be a korona közepébe is. Koronaalakításkor a tavalyi hajtások 20-30%-át vágjuk vissza, a hajtások hossza 5-120 cm között legyen.
3. Február-március: Lehullott lombok, elhalt növényi részek eltávolítása
Tisztítsuk meg kertünket az elhalt növényi részektől és különböző takaróanyagtól, hogy a talajt újra átjárhassa a tavaszi levegő. Ezt csak akkor érdemes elkezdeni, amikor az éjszakai hőmérséklet 5 celsius fok alá nem csökken. Enyhébb napokon vizsgáljuk át komposzttárolónkat, rostáljuk át tartalmát, majd teríthetjük tartalmát ágyásainkba. A palántanevelést is elkezdhetjük a hónap második felétől. Fás növényeink lemosó permetezéséről se feledkezzünk meg, hiszen így kevesebb gondunk lesz a nyári hónapokban.
4. Március a kedvenc kertészkedő hónapunk: Gyepszellőztetés
Gyepszellőztetést végezhetjük kézzel vagy géppel, ez a terület nagyságától függ, illetve attól, hogy milyen gyorsan szeretnénk végezni. Ha kézzel végezzük, akkor szerezzünk be egy gyepszellőztető gereblyét, amit ugyanúgy kell használni, mint egy hagyományos gereblyét, kicsit erősebben húzzuk végig a területen. Természetesen gyűjtsük össze az így lehullott füvet.
5. Március: Zöldségek vetése
A március sokak kedvenc kertészkedő időszaka, ugyanis ilyenkor vethetjük el kedvenc zöldségnövényeinket. Ha egész évben mulcsolunk és gondunk van a talajra, ilyenkor már gazdag és jó szerkezetű talaj segíti a munkánkat. Vetés előtt készítsük elő a talajt, ágyásokat, de nedvesen soha ne műveljük! Jó érett komposztfölddel frissítsük fel a talajt. Ha az idő már biztosan engedi, távolítsuk el a zöldtrágya maradványait vagy a talajtakarót, majd igény szerint komposztot a felső talajrétegbe bedolgozva, kapával vagy más talajlazítóval lazítsuk fel az ágyásokat. Március második felében vetjük el az átmeneti lehűlést elviselő fajták - mint a zöldborsó, sárgarépa, petrezselyem, paszternák, petrezselyem, kapor, póréhagyma, sárgarépa, búzavirág - vetőmagjait.
6. Március: Rózsák metszése
Ebben a hónapban ajánlott elvégezni rózsáink metszését és a tartósabb enyhe időszak beköszöntével a tövekre csavart védőfóliát is leszedhetjük. Klasszikus tavaszi virágaink, mint például muskátli, leander még maradhatnak védett helyen, erősíthetjük őket folyékony lombtrágyákkal. Ugyanakkor próbálkozhatunk a hűvösebb időt tűrő virágok ültetésével is. A petúnia, körömvirág, hamvaska, büdöske vagy éppen a díszparéj remekül viseli a kicsit zordabb körülményeket is, ezért bátran merjük őket ültetni!
7. Ne feledkezzünk meg a madarakról sem!
Legutolsó sorban pedig ilyenkor se feledkezzünk meg kertünkbe szokott madarainkról, hiszen a kis szárnyasok továbbra is előszeretettek fogják látogatni a madáretetőket a kora tavaszi időszakban is. Ha télen helyeztünk ki csemegét, akkor folytassuk azt, ugyanis a madarak az odaszokott helyen kívül nem nagyon fognak más lelőhelyet keresni. Az igazi tavasz és az enyhébb idő beköszöntével pedig eltehetjük jövőre a madáretetőnket.
