Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nemrégiben elmondta, hogy hatalmas károkat okozó tavalyi aszály újraértékelte a magyarországi mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szerepét. A rendszer négy pillérének egyike a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer, amely termelői befizetésekből és állami hozzájárulásból áll. A gazdálkodók tavaly 28 ezer káreseményt jelentettek be, a jogos kárigény pedig 50-70 milliárd forintot tesz ki a jelenlegi ismeretek szerint. Ezek elbírálásával február 7-ig kell végezniük a kormányhivataloknak. Ugyanakkor 50-70 milliárd forint nincs a kárenyhítési alapban, amelynek 12 milliárd forintos kiegészítését már jóváhagyták, további többletforrást pedig csak a pontos számok ismeretében igényelhet az agrártárca a kabinettől - írja a Világgazdaság.
Nincs mit tenni: itt az új szabályozás, ami rengeteg gazda életét megváltoztathatja
Lesújtó volt 2022
A tavalyi év súlyosságát jól mutatja, hogy 2022-ben a 2021-es időjárás okozta károk kompenzálására 11,2 milliárd forintot folyósítottak az agrárkárenyhítési rendszer keretében. Akkor több mint 18 ezer termelői bejelentés érkezett leginkább a tavaszi fagy, az aszály és a jégeső miatti károkról. Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági igazgatója úgy véli, hogy a magyar agrárium nem áll jól a piaci biztosítások terén. A lemaradást jól mutatja, hogy a magyar gazdálkodók mindössze 44-45%-ának van piaci biztosítása, közülük is csak 40% rendelkezett aszálybiztosítással is. Hozzátette, a tavalyi, minden eddiginél nagyobb károkat okozó rendkívüli szárazságból sokat tanulhattak a gazdálkodók arról, miért is éri meg biztosítást kötni.
Így élhetik túl a brutális fagyot a növényeid: ezek a trükkök tényleg működnek
Az utóbbi időben a viharok lokálisabbá váltak, ráadásul egyre erősebbek is lettek, ami a károk mértékén is meglátszik. 2022. január 30-i vihar szemléletes példa lehet, hiszen komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, különösen a hajtatott zöldségeket termesztők fóliasátraiban. Az elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer nyújt kompenzációt, a nem biztosított termelőeszközökben esett károk részbeni kompenzálására pedig a károsult termelők egyszeri, vissza nem térítendő átmeneti támogatást igényelhettek. A támogatási kérelmek alapján erre 1,3 milliárd forintot fizettek ki
- írja a lap.
Van egy viszonylag új pillére is a rendszernek, mégpedig a mezőgazdasági krízisbiztosítás. Ezt az állattartók is igénybe vehetik, és a természeti mellett a piaci károkra is kiterjed. A rendszerhez eddig igen kevés, csupán kétszáz termelő csatlakozott.
