A koronavírus-járvány éveit követően, az elszálló nyersanyagárak és a kiugró inflációs terhelés tovább fokozta az agráriumra nehezedő nyomást. Ráadásul a klímaváltozás is egyre sürgetőbb problémává válik. Az előrejelzések szerint a jövőben még szélsőségesebb időjárási körülményekhez, enyhe telekhez, jégesőkhöz, tavaszi fagyokhoz és aszályos nyarakhoz szükséges alkalmazkodniuk az ágazat szereplőinek. A 2023-as év további fontos változásokat is eredményez az agrár vállalkozások számára az új Közös Agrárpolitika (KAP) életbe lépésével. Kiemelt célja, hogy az európai mezőgazdasági termelők jövője fenntartható legyen, a kisebb gazdaságok célzottabb támogatásban részesüljenek, az uniós országok pedig rugalmasabban igazíthassák az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz, adottságokhoz. A megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezetben rövidtávon jelentős segítséget jelenthetnek az energiaköltségek csökkentését támogató beruházások. Hosszútávon pedig a termelésbiztonságot növelő korszerű, energiahatékony technológiák bevezetése és alkalmazása támogatja legjobban a vállalkozások eredményességét, versenykésességet és piaci pozícióját. A szakemberek szerint a 2023-as és a 2024-es év a korábban már elkezdett beruházások véghezviteléről, kifuttatásáról fog szólni.

Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának forrásai számos hatékonyságot növelő, energiamegtakarítást célzó hosszútávú fejlesztésre felhasználhatók, tehát ha valaki jól él a lehetőségeivel, hosszabb távon is biztosíthatja vállalkozása versenyképességét. Idén is arra számítunk, hogy növekedni fog az agrárhitelezés. Az OTP Banknál tevékenységi körtől függetlenül, átmeneti fizetési nehézségek és fejlesztések esetében is számos pénzügyi megoldást kínálunk partnereinknek, hogy stabil háttérrel nézhessenek szembe a piaci bizonytalanságokkal

- mondta Wolf László, a bank vezérigazgató-helyettese.

A szakember beszélt arról is, hogy az OTP Bank a korábbi és a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban is számos beruházás megvalósulását segítette, önálló banki folyamattal és a bankcsoporton belüli pályázat tanácsadó szolgáltatásával. A hitelintézet részben ennek köszönhetően növelte tovább 2022-ben is agrár hitelpiaci részesedését 25%-ra. Wolf László szerint a 2023-as év várhatóan könnyebb lesz, mint a megelőzőek, hiszen az energiaárak már csökkennek, várhatóan stabilizálódni fognak, és az inputanyagok árai sem fognak már tovább emelkedni. A vezérigazgató-helyettes ugyanakkor rámutatott, hogy idén a jelek szerint nehezebb lesz finanszírozni a beruházásokat.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával több, mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig. Mint fogalmazott, a kormány számára a meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére kiemelt cél, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az ország agrártermelésének hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexport értéke pedig 50%-os növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A magyar költségvetés szerepvállalásának köszönhetően a magyar agrárium a korábban már bevált, működő gyakorlatok folytatása mellett nem csak a zöld, fenntarthatósági kritériumok erősödésével, és a forrásokhoz való hozzáférés szabályainak változásával szembesül, hanem számos új lehetőséggel is.

Az új támogatási rendszer azonban megköveteli az egymásra épülő feltételek alapos ismeretét és a komplex megközelítést, a megszokások helyett a tudatosságot. Az agrárvállalkozásoknak versenyképességük érdekében arra kell törekedni, hogy a számukra legoptimálisabb támogatási mixet alakítsák ki. Ebben a kihívásban számítunk a magunk erőforrásai mellett az OTP Csoport munkatársainak szakértelmére is

- tette hozzá az államtitkár.

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója szerint 2023-ban különösen igaz, hogy olyan beruházásokat érdemes indítani, amelyek ténylegesen növelik a termelésbiztonságot, a termelékenységet, egy-egy gazdaság hatékonyságát. A szakember kiemelte, hogy

hihetetlen gyors fejlődés indult ebben az ágazatban is a digitalizáció hatására, így számos újítás jelent meg az öntözés, a növény-termesztés, precíziós gazdálkodás és az állattartás terén. A bank követi az innovációs trendeket, hiszen el kell bírálnia azokat a hiteligényléseket is, amelyek újfajta technológiai fejlesztéseket honosítanak meg Magyarországon.

Szabó István beszélt arról is, hogy a következő hónapokban több új hitelkonstrukciók jöhetnek az agrárium szereplői számára, már zajlanak erről az egyeztetések a bankszektor és a Magyar Fejlesztési Bank között. Emellett az Európai Beruházási Bankkal (EIB) is folynak tárgyalások egy, az önkormányzatok és agrárvállalkozások számára igénybe vehető hitelről. Szabó István elmondta, hogy az év során emellett egy energiahatékonyságot elősegítő beruházási hitelprogram bevezetése is szerepel a tervek között.

Az ágazatban rejlő kockázatok kezelésében az OTP Bank partnere az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA). Az alapítvány ügyvezető igazgatója, dr. Herczegh András elmondta, hogy

az új KAP rendszere a lehetőségek széles tárháza mellett a korábbiakhoz képest több ügyfélkötelezettséget és ezáltal magasabb banki kockázatot is jelent. Stratégiai fontosságúnak tartjuk, hogy ezeket a kockázatokat speciális garanciatermékekkel átvállaljuk, és ösztönözzük az agrárhitelezést. A beruházások támogatása mellett a folyamatos, biztonságos működés finanszírozását is garantálnunk kell.

Az AVHGA az agrárium aktuális igényeire szabva alakítja kezességvállalási feltételeit, legyen az a működés finanszírozása, forgóeszközhitel iránti igényt generáló vis maior helyzet, vagy jövőbe mutató fejlesztési projekt. A Vidékfejlesztési Programban megvalósult projektek több mint feléhez vették igénybe az alapítványi kezességet, és az új ciklusban várhatóan még hangsúlyosabb szerep jut az agrárgaranciának. Herczegh András beszélt arról is, hogy a jelenlegi környezetben mind a bankok, mind az agrárium szereplői óvatosabbak. Ami pedig a jövőt illeti, elmondható, hogy a Közös Agrárpolitika változásai új helyzetet teremtenek, és mindenkinek meg kell tanulnia az új játékszabályokat. Nemcsak az agrárvállalkozásoknak, a bankszektornak is idő kell ahhoz, hogy kiismerjék az új rendszert - mondta a szakember.