A nemzetközi szintű Baromfi Világnap bevezetését a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezte, és a javaslatot az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC), a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) és a tudományos baromfis világszervezet (WPSA) is támogatta. A világnap gondolata 2010-ben vetődött fel, a BTT pedig az első hazai világnapi szakmai rendezvényeket 2014-ben szervezte meg.
A Baromfi Világnap lehetőséget ad arra, hogy a föld lakosságának élelmezésében kiemelt szerepet játszó baromfis termékpálya felhívja a figyelmet táplálkozásban betöltött szerepére, aktuális trendjeire és jövőt érintő kihívásaira. Jelenleg a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és túlzás nélkül állítható, hogy napjainkban a baromfihús és a tojás együttesen az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása. A világnépesség növekedésével e szerep tovább erősödik, hiszen az ágazat rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal és vallási tilalmak nélkül képes kitűnő minőségű és magas táplálóértékű terméket előállítani.
Világszinten is fontossá váltak a fenntarthatósági szempontok
Fontos kiemelni, hogy a terméklánc minden szereplője (tenyésztés, tartás, vágás-feldolgozás) és a kapcsolódó üzletágak (takarmányipar, tartástechnológia) is folyamatosan azon dolgozik, hogy a Föld csökkenő erőforrásait (termőföld, víz, energia) minél hatékonyabban használja fel és így biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a világnépesség számára.
Az ágazat célkitűzéseinek megvalósítását az elmúlt időszakban több tényező nehezítette. Világszinten is problémát jelentett, egyes földrajzi régiókban pedig kifejezetten súlyos gondot okozott a madárinfluenza-járvány, amelynek kezelésére a szigorú járványvédelmi intézkedések alkalmazásán túl egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás védekezési lehetőségét.
Az ágazatnak stratégiai szerepe van az Európai Unióban is
Az Európai Unióban - elsősorban a hatályos rendkívül szigorú állatjóléti és állategészségügyi, higiénia szabályozás miatt - kevésbe dinamikus a termelés növekedése, de itt is kétségtelen tény, hogy a baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind pedig élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít megélhetést és munkát. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban csirkéket, pulykákat és kacsákat nevelnek magas színvonalon.
A madárinfluenza és az orosz-ukrán háború hatásai az uniós baromfiszektorra
A madárinfluenza-járvány sajnos az európai térség baromfiállományaiban is súlyos károkat okozott. A vakcinás védekezés jogszabályi hátterét mára kialakította az Európai Bizottság, az alkalmazás lehetőségét biztosító kísérletek és vizsgálatok pedig folyamatban vannak. Az európai térség baromfihús-előállításában (is) megkerülhetetlen esemény az orosz-ukrán háború, illetve annak számos gazdasági-politikai következménye. E borzasztó esemény ugyanakkor nem ok arra, hogy az EU indokolatlan politikai kedvezményeket biztosítson Ukrajnának, illetve arra sem, hogy saját előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékeket bárhonnan - tehát nem csak Ukrajnából - piacára engedjen.
Mi a gond az ukrán baromfival?
A Batman-vágás trükkje: így juthat be ukrán baromfi a magyar piacra
Az uniós termelőkre/termék-előállítókra nézve kötelező EU-jogszabályoknak éppen ezért vonatkozniuk kell minden unióba érkező importtermékre is. Ez nem csak a tisztességes és egyenlő piaci verseny miatt fontos, hanem a fogyasztói elvárások (antibiotikum-használat, állatjólét), illetve az EU-s vásárlók élelmiszerbiztonsági szempontjából is.
Az Európai Bizottság ukrán importra vonatkozó, vámot és kvótát érintő eddigi határozatai és intézkedései azt eredményezték, hogy fokozódott a termékbeszállítás Ukrajnából. Ennek következtében erősödött az importnyomás a takarmányalapanyag-, a csirke- és a tojáspiacon, és ez jelentősen szűkítette a magyar és az európai termelők piacait. Tovább fokozza a kockázatokat, hogy Ukrajnában nem az uniós állat- és környezetvédelmi előírások és normák szerint termelnek. Az ottani termékek szinte kontroll nélkül érkeznek az Európai Unióba, így veszélyt jelentenek a fogyasztók számára, ahogy ezt a halálos áldozatot is követelő, ukrán baromfitermékektől származó közelmúltbeli angliai szalmonellafertőzések is bizonyítják.
Indokolatlan uniós tervek az állatjóléti szabályozásban
Az Európai Bizottság több olyan jogszabály megalkotására készül, amelyek ágazatok, termékpályák ellehetetlenüléséhez vezethetnek. Ezek közül ki kell emelni a bizottság állatjólétre vonatkozó új jogszabálytervezetét. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a közösség jelenleg is a világ egyik legszigorúbb állatjóléti szabályozásával rendelkezik, így a további szigorítások szükségessége eleve megkérdőjelezhető. Talán nem véletlen az sem, hogy mindezidáig nem kerültek nyilvánosságra azok a részletes hatástanulmányok, amelyek éppen arra világítanának rá, hogy a további állatjóléti szigorítások teljes mértékben ellentétesek lennének a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elveivel.
Magyarországon van mire büszkének lenni
A Baromfi Termék Tanács az idei Baromfi Világnap tiszteletére és megünneplésére a budapesti Vajdahunyadvárban május 16-án szakmai konferenciát szervez. Bár a hazai baromfiágazat kibocsátását és teljesítményét az elmúlt évek megpróbáltatásai (koronavírus-járvány, madárinfluenza-járvány, orosz-ukrán háború) érdemben befolyásolták, még mindig van mire büszkének lenni:
- a KSH adatai szerint a hazai vágóállattermelés közel kétharmadát a baromfihús adja;
- a hazai szükségletet meghaladja, 130-140% körül van az önellátottsági szint;
- az ágazat exportteljesítménye dobogós helyen áll az agrártermékek között
- hazánkban az ágazat közvetlen és közvetett foglalkoztatotti létszáma több tízezer családnak nyújt megélhetést.
Ami pedig a jövőt illeti, ott is van ok az optimizmusra. A baromfiágazat hazai szereplői közel 10%-os kibocsátásnövekedést terveznek 2024-ben.
