Lényegesebb jobb évet tudhatnak maguk mögött a baromfifeldolgozók, mint a sertéshúsos cégek - derül ki a most közzétett vállalati beszámolókból. Az Agrárszektor hat meghatározó jelentőségű cégen keresztül mutatja be a helyzetet, az elemzés során három baromfis vállalat és három húsipari cég eredményeit vizsgáltuk. A szóban forgó baromfis szereplők: a sárvári központtal működő Taravis, a kisvárdai Master Good és a főként pulykafeldolgozóként ismert szarvasi Gallicoop. A sertéshúsos mezőnyt a szegedi Pick, a kaposvári Kométa 99 Zrt. valamint a Pápai Hús képviseli.
Ütőképes hatosfogat
Mind a hat cég kiemelkedőnek számít a hazai és sok tekintetben a nemzetközi piacon is. A vásárlók az üzletekben a sajátmárkás és a branddel rendelkező termékek körében is válogathatnak produktumaikból - utóbbiak esetében több kiváló minőségű áruval is büszkélkedhetnek a vállalatok. Mindegyik szereplő komoly foglalkoztatónak is számít az érintett városokban.
Fontos megjegyezni, hogy nem tudjuk egy beszámoló alapján megállapítani, hogy az előző évhez képest volt-e az érintett cégeknél olyan fejlesztés, amely kapacitás bővüléssel járt, ahogy a most közölt adatokból az sem derül ki, hogy milyen energiaszerződések, illetve rezsiárak mellett működtek tavaly. Fontos megjegyezni azt is, hogy egyes cégek bevételei nem csupán a főtevékenységből származnak, emellett a szóban forgó cégek jellemzően valamilyen csoportstruktúrában működnek, miközben a most megjelenő adatok kapcsán csak a legnagyobb bevételt termelő ipari cégeket vizsgáljuk.
A baromfis cégek vették az akadályokat
Ezzel együtt is számos következtetést le lehet vonni a vállalatok beszámolóiból. A közölt adatokból egyértelműen kiviláglik, hogy a baromfifeldolgozók jobb évet zártak, mint a sertéshúsra alapozó élelmiszeripari cégek. Ez már a nettó árbevételük változásában is tetten érhető, hiszen ez lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mint a sertéshúsos cégek esetében. Míg a három vizsgált baromfis cég nettó árbevétele együttvéve 49 százalékkal nőtt, addig a sertéses cégeké csak 20 százalékkal. Ez még szembetűnőbb különbség, ha számításba vesszük azt is, hogy az anyagköltség a baromfi esetében 44 százalékkal, a sertés esetében 32 százalékkal nőtt. Vagyis a baromfis cégek nettó árbevétel-növekedése meghaladta az anyagköltség emelkedését, a sertésesek viszont ezt nem mondhatják el magukról.
Az adatokból az tükröződik, hogy a baromfis cégek érvényesíteni tudták áraikban a költség-növekedést - ki jobban, ki pedig kevésbé. Figyelemreméltó az is, hogy a baromfifeldolgozók esetében jelentősen nőtt az EBITDA, vagyis a cégek kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye. Ez a nettó árbevételhez viszonyítva még egyértelműbb: a három baromfis cég esetében a 2021-es 6 százalékról 8 százalékra nőtt az EBITDA margin, ami a sertéshús-feldolgozók esetében 10 százalékról 4 százalékra csökkent. Ez részben az eltérő üzleti környezettel is magyarázható, hiszen a baromfi esetében a vágóállat árak emelkedése már 2021-ben elkezdődött, tehát ők egy nehezebb helyzetből érkeztek meg 2022-be.
A sor végén Pápa
A tavalyi év ugyanakkor kedvezett számukra, a három baromfis vállalat esetében az EBITDA több mint megduplázódott, összességében 113 százalékkal nőtt. Ez a sertéses vállalatok esetében sokkal rosszabb összképet, 52 százalékos visszaesést mutat. Igaz, az összessített eredményeket nagyban rontja a Pápai Hús teljesítménye. A nagymúltú húsipari cég ezen a soron mínusz 3,164 milliárdot mutat, üzemi eredménye pedig mínusz 3,803 milliárd lett. Az adózott eredmény soron még drasztikusabb a pápai üzem teljesítménye, hiszen a tavalyi évet 4,138 milliárdos negatívummal zárta. A vállalat azonban így is növelni tudta árbevételét, a 2021-es 18,374 milliárdról 21 milliárd fölé nőtt az értékesítése, valamint kisebb mértékben béreket is tudott emelni.
A húsipar esetében gyengébb volt az árazási képesség, mindegyik sertéses cégnél romlott a jövedelmezőség. A baromfis vállalatok eredményét is árnyalja a költségnövekedés: a jelentős árbevétel-növekedésre közel ugyanilyen mértékű költségemelkedés jut, ráadásul utóbbi már eleve egy magasabb bázisról nőtt. Mindent összevetve gyakorlatilag inflálódott az eredményük. De ha jól gazdálkodtak, erre így is lehet építeni a jövőben, hiszen nagyobb pénztömeg keletkezett, amit fejlesztésre lehet fordítani.
Nem szálltak el az adóssággal
Figyelemreméltó a most közzétett számok alapján az is, ahogy az érintett cégek a finanszírozási költségeket kezelték. Ennek a bajnokai a Taravis és a Master Good voltak, hiszen annak ellenére, hogy 2022-ben kirívó mértékben emelkedtek a kamatok, ezen vállalatok esetében a fizetett kamat csak kismértékben nőtt, sőt a Master Good esetében szinte változatlan maradt. Ebből a szempontból pozitív meglepetés volt a Pick eredménye, amely még faragni is tudott kamatkiadásain.
Mindez a növekvő árbevételt is figyelembe véve azt jelenti, hogy az említett cégeknek reálértéken kevesebb kamatot kellett fizetniük. Ebben természetesen szerepet játszhatott, hogy nagyobb szerepet kapott a szállítói finanszírozás, de látható, hogy a vizsgált vállalatok előre figyeltek arra, hogy ne szaladjanak el nagyon a finanszírozási költségek, vélhetően igyekeztek euróforrásra váltani, illetve már korábban fixálták kamatszintjeiket.
Nincsenek beragadt készletek
A cégek készletezése is arra vall, hogy alapvetően jó stratégiát alkalmaztak. Hiába lett ugyanis év végére a késztermék drágább, a kimutatott készletek érdemben nem nőttek, tehát reálértéken kevesebb készlet maradt a cégeken. A cégek készletei a szóban forgó árindexek, vagyis a baromfi és a sertés árváltozásainál kisebb mértékben nőttek - ez különösen a baromfi esetében szembetűnő.
Tehát hiába gondolnánk, hogy az év végére visszaesett fogyasztás miatt a cégek nyakán maradtak a megtermelt portékák, a számokból nem látszik úgy, hogy bennragadt készletek lennének. Forgóeszközökben azonban van növekedés, aminek egy részét adja a pénzeszköz növekedés, másik részét a vevőkövetelések értéke. Utóbbi nyilván azért magasabb, mert drágább volt a termék, amit kiszámláztak.
Exportban mindenki erősíteni tudott
Bár az utóbbi hónapokban relatív erős és a korábbi volatilitáshoz képest meglepően stabil a forint árfolyama, a tavalyi év még a kirívó gyengülésről szólt, amely meglátszik a vizsgált cégek exportteljesítményén is: jobb lett, mint 2021-ben. Ezek a cégek jellemzően belföldi alapanyagot vásárolnak termelőktől forintban, például az energiáért viszont jellemzően euróban fizetnek, összességében tehát a devizakitettség az import esetében költség oldalon hozzávetőleg 10-15 százalék körül alakulhat, miközben a kivitel jó lehetőségeket tartogatott tavaly, elsősorban a baromfis cégeknek. Az Európában pusztító madárinfluenza keresleti piacot teremtett, amelyet a gyenge forinttal együtt jól meg is lovagoltak a szóban forgó vállalatok. A sertés esetében állategészségügyi hatás nem játszott szerepet, de a gyenge árfolyam esetükben is kedvezett az exportnak.
Ötödével nőtt a baromfisok bére
A baromfifeldolgozók jobb tavalyi éve a kifizetett munkabéreken is meglátszik. Sem a baromfi-, sem pedig a sertésfeldolgozásban nem tapasztalhattunk nagyarányú elbocsátásokat, ahogy a gazdaság egészében, úgy ezeken a területeken is gondosan vigyáznak a dolgozókra a vállalatok, vagyis feltételezhető, hogy az alkalmazottak száma nem változott nagymértékben. Ennek ellenére a baromfis cégek esetében 20 százalékkal nőttek a személyi kiadások, amely magasabb, mint a foglalkoztatás egészében mért bérnövekedés. Ez a sertéshúsos vállalatok esetében csak 6 százalékot tesz ki, vagyis feltehető, hogy utóbbiaknál az inflációtól jócskán elmaradó mértékben nőttek csak a bérek 2022-ben. Bár az idei béremelési gyakorlatról még nincsenek adatok, összességében nőhet a húsipari dolgozók körében az elvándorlás, cégük esetében pedig a munkaerőhiány nyomása. A sertésfeldolgozók esetében is igaz ugyanakkor, hogy a nehéz időszakban is emeltek a béreken, a baromfisok esetében azonban vastagabban fogott a ceruza a bérpapíron.
Nincs kánaán, de magasabb szinten folytathatják
A vizsgált hat cég eredményeiből összességében azt lehet látni, hogy nőtt ugyan az eredmény, elsősorban a baromfifeldolgozóknál, ez azonban jelentős részben elinflálódott. Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a tavaly gyengébb sertésfeldolgozóknak a 2021-es évük még jobb volt, mert olcsóbban tudtak sertést venni.
Cégenként egyedi képet mutat, hogy a magas kamat- és energia költségek kockázatait hogyan tudták kezelni, de voltak cégek, amelyek különösen jól kezelték a finanszírozási környezet megváltozását. Több tőke került a rendszerbe, ezt ideális esetben beruházásokra fogják fordítani a szereplők. Ezekre a cégekre amúgy is jellemző, hogy eredményüket a cég jövőbeni terveinek megvalósítására fordítják. A majdani beruházások nyomán elérhető hatékonyságbeli előrelépésnek pedig előbb-utóbb a mezőgazdasági alapanyagokat, élőállatokat termelők is haszonélvezői lesznek, hiszen bővülhetnek a kapacitások, amelyek nagyobb piacot jelentenek. Ez végeredményben pedig kisebb fajlagos költségeket, hatékonyabb termelést, a vásárlók számára pedig akár azt is jelentheti, hogy elérhetőbb áron jutnak hozzá a termékekhez.