A magyar juhágazat helyzetét illetően Kukovics Sándor elmondta, hogy az energia és takarmány árak egyértelműen negatív hatással voltak a szektorra. A szemes gabona piac árai jelentős mértékben visszaestek, ami az állattartók számára kedvező hatással voltak, ugyanakkor a bárányhizlalásban használt keveréktakarmányok (tápok) árai alig változtak, jelenleg is magas szinten vannak - mondta a szakember. A juhágazat erősen támogatás függő ágazattá vált az elmúlt évtizedekben, olyannyira, hogy e nélkül még jobban visszaesne az elmúlt időszakban is visszafejlődő ágazat. Ennek számos oka van, amit mindenképp meg kell említeni, az az állományok elaprózottsága, a kis egyenkénti nyájméret, a képzett munkaerő hiánya és az elszabadult energiaárak - olvasható a HelloVidék oldalán.
Arra a kérdésre, hogy mennyi bárányhús fogy az ünnep alatt, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy valaha a hazai bárányhús termelés (élő vágóbárány) 55-65%-át a húsvéti szezonra állították elő, és a húsvéti szezon manapság is a meghatározó bárányértékesítési időszak. A bárányhús fogyasztás szezonja azonban már nem koncentrálódik erre az időszakra, hanem sokkal inkább kapcsolódik a turizmushoz.
Ennek is van húsvéti szezonja, de az év szinte minden hónapjában vannak bárányhús ételeket fogyasztó turisták. Emellett, a hazai fogyasztók nagyobbik hányada is a HoReCa-szektor ajánlataiból választ magának juhhús ételt. A feltett kérdésre nehéz megközelítő pontossággal választ adni, de a felméréseink szerint e szezonban fogy az évi fogyasztás 35-40%-a
- mondta Kukovics Sándor.
A báránycomb az egyik legnépszerűbb a magyarok körében
A Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy a bárányhús ritkábban kerül a hazai asztalokra, mint a sertés és csirkehús. A birkapörkölt domináló szerepét azonban az elmúlt 6 évben, érdemben sikerült csökkenteni az EU támogatású spanyol-magyar promóciós pályázatok kampányainak eredményeképpen. Ezek keretében több mint 300 éttermet sikerült bekapcsolnia a Juh Terméktanácsnak a „Bárány Napok” elnevezésű programjaikba. Az évente két-két hétvégén megrendezett programok keretében több mint százezer fogyasztó választott bárány és/vagy juhhús ételt, és élvezte azok ízeit és tápláló értékeit. A bárányhúsból (és juhhúsból) számtalan húsétel elkészíthető, ezekből mutatnak be sok receptet a program honlapján, ahonnan ezek a receptek, valamint a receptkönyv is letölthető. Nehéz megmondani, melyek a legkedveltebb ételek, de talán a comb, a csülök, a gerinc testrészből készültek a legnépszerűbbek.
Nagy szerencse az ágazatnak, hogy idén egyszerre lesz a húsvét és a ramadan
Arra a kérdésre, hogy hogy áll a bárányhús exportja, a szakember elmondta, hogy idén különlegesen kedvező helyzet alakult ki a vágójuh piacán: ebben az évben ugyanis egybeesik a keresztény húsvét és a mohamedán ramadan ünnepi időszaka. Ennek következtében a más években hagyományos két külön ünnep okozta vágóbárány és vágójuh kereslet most egy hullámban van jelen a piacon.
Ezt az érdekes helyzetet tovább „bonyolítja” néhány további tényező. Egyrészt, idén korábban lesz a húsvét, és az értékesíthető vágógidáink nagy hányada a szezon szállítási vége előtt nem éri el az értékesítési testsúlyt. Másrészt, a Vörös-tengeren kialakult „háborús állapot” miatt nehezebbé vált az élőállatok szállítása a közel keleti és az észak afrikai országokba. A világ vágójuh export piacán meghatározó és többek között Európába is szállító Ausztrália és Új-Zéland élőjuh szállításai részben megakadtak, részben Afrika megkerülésére kényszerültek. Ezek nemcsak többlet költséget, de ezzel magasabb árat is jelentenek
- ismertette Kukovics Sándor.
Ez a két ország közül Új-Zéland EU-ba irányuló exportja alapvetően a Szuezi csatornán keresztül érkezik - átlagos években - az EU piacaira. A fenti tényezők kialakulása miatt abszolút és relatív hiány egyszerre alakult ki a bárányhús piacon, ami felfele húzza az árakat. A jelenlegi ár eléri, sőt, talán meg is haladhatja a karácsonyi árat - mert az ár már most is karácsonyi szinten van. A választási bárány (20-24 kg-os súlykategória) ára már február végén is elérte az élősúly kilogrammonkénti 1900-1950 forintos árat. Ez hús árban 5-5,2 euró/kilogramm (1976-2055 forint/kilogramm) húsárat jelent, vágott test egyenértékben számítva. Az egyes testrészekből származó hús árak a kilogrammonkénti 15-30 eurós (5928-11856 forintos) árat is elérhetik. Tehát, azok a magyar juhtartók, akiknek piacérett bárányai vannak, jó piacra, magas árakra számíthatnak a naptár szerint „összecsúszott” húsvéti és ramadán szezonban.
Muszlimok és keresztények is veszik a magyar bárányt
A piaci és ennél fogva a felvásárlási árakat alapvetően a nemzetközi kereslet határozza meg, aminek kialakulásában a kereskedelmi cégek nagyobb szerepet játszanak, mint a termelők. Természetesen, azon termelők, akik például termelői csoportok keretében, vagy kereskedőkkel való termeltetési szerződés alapján tevékenykednek, szerencsésebb helyzetben lehetnek a vágó bárányaik értékesítésében. A hazai vágóbárány termelés célja alapvetően a külföldi piacon való, magasabb áron történő értékesítés. A hazai vágóbárány mintegy 80-85%-a élő vágó exportra kerül - mondta el a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Sajnos, azt is el kell mondanunk, hogy 2017-óta több mint 130 ezer egyeddel csökkent a vágójuh kivitelünk, amely 2023-ban már alig haladta meg a 420 ezer egyedet. Ez vágott test egyenértékben (húsmennyiségben) számítva azt jelenti, hogy 7780 tonnáról 4600 tonnára esett vissza a kivitelünk
- ismertette Kukovics Sándor.
De hogy áll a hazai fogyasztás?
A szakember szerint az alapvetően exportra való termelés következtében a hazai fogyasztásra kevesebb is jut. A koronavírus-járvány következményeként visszazuhant a HoReCa-szektorban a kereslet, és az egy főre jutó hazai fogyasztás 2020-ra 0,24 kg-ra zuhant vissza – az előző évek 0,35-38 kg/fő/év szintjéről. Ezen a helyzeten az sem segített, hogy évente jelentős mennyiségű import juh és bárányhús érkezett/érkezik a hazai piacainkra. A legutóbbi hivatalos becslések szerint 2024-ben az egy főre jutó juh- és bárányhús fogyasztás elérheti ismét a 0,28 kg/fő/év szintet. Ebben a HoReCa-szektor részbeni magára találása meghatározó szerepet játszik - tette hozzá Kukovics Sándor.
Arra a kérdésre, hogy miért érdemes bárányhúst fogyasztani, Kukovics Sándor elmondta, hogy nem véletlenül van a köztudatban a húsvéti bárány fogalma. Erre az időszakra lettek vágásra érettek a téli elletési szezonban megszületett bárányok, és rendszerint ekkor értékesítették a legtöbb vágóállatot. Az elmúlt évtizedekben a helyzet megváltozott, a húsvéti szezon dominanciája mellett augusztus eleje (az olasz Ferragusto ünnep idén augusztus 15-én lesz), és a karácsonyi szezon is kialakult, sőt, a szezonok közötti időszakban is, szinte folyamatosan exportálja Magyarország a vágóbárányokat. A három meghatározó szezon az olasz piac igénye alapján alakult ki az elmúlt évtizedekben. Már azonban csaknem 20 országba szállítanak Magyarországról vágóállatokat és bárány illetve juhhúst. Az utóbbinak több mint 500 tonna volt a 2023-ban kiszállított mennyisége.
Sok mindent el lehet mondani a bárányhús fogyasztás előnyeiről - a magas fehérje-, és a közhiedelemmel szemben alacsonyabb zsírtartalmat, a kiváló ásványi anyag és vitamin tartalmat, a könnyű emészthetőséget, a sokféle felhasználási lehetőséget - még is a juhtartás, a juh- és bárányhús előállítás kiváló fenntarthatóságát, környezet megtartására gyakorolt pozitív hatását emeljük ki a más állatfajokkal való összevetésben
- mondta Kukovics Sándor.
