Habár 2023-ban az az energia- és takarmányköltségek jelentős mértékben lecsökkentek, a madárinfluenza komoly károkat okozott a magyar baromfitermelőknek. Emellett a nagy mennyiségben az uniós és a hazai piacokra beérkező ukrán áru is rendkívüli nyomást gyakorol az árakra. Ahogy Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke korábban az Agrárszektornak elmondta, ez utóbbi két ok miatt tavaly elmaradt a termelés mennyisége az elvárt szinttől, és az ágazat teljes előállítása nem érte el a 700 ezer tonnát. Ez pedig azzal is járt, hogy nem jutottak ki a megszokott és még meglevő piacokra.
A szakember azt is kihangsúlyozta, hogy a csirkeágazat legfontosabb problémáját az európai uniós szabályozás jelenti, valamint azok az ideológiák, amelyek egyre több szakmailag nem megalapozott előírást szeretnének megszavaztatni az uniós döntéshozókkal. Ez pedig kártékony lehet a szakma számára, éppen akkor, amikor egyébként folyamatosan nőne a fogyasztók igénye a baromfi termékek iránt.
De hogy teljesítettek 2023-ban a nagy magyar baromfis cégek?
A Master Good és a Gallicoop is nehezebb évet tudhat maga mögött a 2022-es képest, ugyanakkor a Taravisnál, ha minimálisan is, de 1,7 milliárd forintról 2023-ban 1,83 milliárdra nőtt az adózott eredmény. Mindezt úgy érte el a cég, hogy 2022-höz képest csökkent az üzemi tevékenységének eredménye, ugyanakkor -315 millió forintról -187 millióra nőtt a pénzügyi eredménye. Fontos még kiemelni, hogy ha nem is nagy mértékben, de a fizetendő kamatok és ehhez kapcsolódó ráfordítások 165 millióról 169 millió forintra emelkedtek a cégnél tavaly.
Nem alakult ilyen jól 2023 a Master Goodnál, az üzemi eredményük ugyanis 15 milliárd forintról egészen 10 milliárdra zuhant tavaly. Fontos, hogy nyilván a magas kamatkörnyezet hatására a pénzügyi műveletek eredménye a cégnél 451 millióról 1,9 milliárdra ugrott, bár a cég adózott eredményén ez utóbbi nem látszik. 2023-ban ugyanis 3 milliárd forinttal lett kevesebb, a 2022-es 15,3 milliárdról 12 milliárd forintra csökkent. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások is látványosan megnőttek a cégcsoportnál, 298 millió forintról egészen 479 millióra.
A legrosszabb évet a Gallicoop zárta. Az üzemi tevékenysége 1,3 milliárdról elképesztően durva szintre, 549 millió forintra zuhant 2023-ba, és bár a pénzügyi eredmény -220 millióról 383 millió forintra tudott ugrani, a cég adózott eredménye látványosan kevesebb lett tavaly, 1 milliárd forintról 875 millió forintra csökkent. Mindez a fizetendő kamatoknál is meglátszik, amelyek 370 millióról 761 millió forintra nőttek 2023-ban.
Fontos megemlíteni, hogy az egyes termékpályáknál nemcsak a madárinfluenza jelent gondot, hanem azok a behozatali tilalmak és korlátozások, amelyeket az egyes országok hazánkkal szemben bevezettek és fenntartanak. Amíg ezeket vissza nem vonják, addig a magyar baromfiágazat fontos piacoktól esik el. Ez pedig azzal járhat, hogy ezek a készletek szintén beragadnak a hazai, kissé tágabb értelemben véve pedig európai piacokra, amelyek már így is jórészt telítve vannak.
Jól ment a belföldi értékesítés
Ahogy korábban lapunkkal Csorbai Attila közölte, azt látni, hogy globálisan és európai szinten is emelkedik a kereslet a baromfihúsok iránt. Kiemelte, EU belső termelése minimálisan növekedett, az igényeket azonban az import baromfihús fogja le, ami feszültségeket okoz a piacon. Ami a magyar fogyasztókat illeti, ott enyhe növekedés volt megfigyelhető a keresletben. Az infláció letörése végett hozott intézkedések azonban növelték a belföldi kereskedelemben az import jelenlétét, legyen az román, lengyel vagy szlovák baromfihús.
A fogyasztói szokások változását úgy tűnik sikerült kihasználnia a hazai cégeknek, hiszen mindhárom nagy baromfisnál elmondható, hogy 2022-höz képest, ha nem is durván, de megnőtt a belföldi értékesítésből származó nettó árbevétel. A Gallicoopnál 38 milliárdról 47 milliárd forintra emelkedett tavaly, a Taravisnál 39 milliárd forintról 45,5 milliárdra, a Master Goodnál pedig 78,2 milliárd forintról 89 milliárdra nőtt 2023-ban, amely részben az infláció hatásából is adódott.
Volt bérnövekedés is
Mindhárom cégnél emelkedtek a bérköltségek tavaly. A Gallicoopnál 5,7 milliárd forintról 6,2 milliárd forintra, a személyi jellegű ráfordítások pedig 7,2 milliárdról 7,75 milliárd forintra nőttek 2023-ban. A Taravisnál a 2022-es 1,8 milliárd forint után tavaly 2,19 milliárdot tett ki a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések pedig 112,4 millióról 165,8 millió forintra emelkedtek. A Master Goodnál míg 2022-ben kicsit több mint 10 milliárd forintot tettek ki a személyi jellegű ráfordítások, 2023-ban már 12,7 milliárd forintot költöttek minderre. A bérköltségek 2022-ben 7,9 milliárd forintot tettek ki a cégnél, 2023-ban pedig már 10,3 milliárd forint körül alakultak.
Ahogy azt Kántor Gyöngyi, a Master Good cégcsoport HR igazgatója az AgroFuture 2024 konferencián elmondta, a csoport 3300 munkavállalójából 400 fő fülöp-szigeteki, ezt a helyzetet pedig főleg az a kényszer alakította ki, hogy hosszabb távra tervező munkaerőt kerestek. Hozzátette: hiába van nagyon jó kapcsolatuk az önkormányzatokkal, csak ideiglenes távra tudnak munkaerőt szerezni a térségből.
Gazdaságtalan ilyen munkakörben magyar embereket foglalkoztatni, mert ideig-óráig bírják ki az élelmiszeripari, állattenyésztési feltételeket. A fülöp-szigeteki munkavállalók hosszabb távra terveznek, túlórákat vállalnak, könnyen alkalmazkodnak.
Mi várható 2024-ben?
Csorbai Attila szerint két tényező fogja a piacot meghatározni az elkövetkező időszakban. Az egyik a beáramló ukrán termékmennyiség, amely többletkínálatot eredményez. A másik pedig az egyre terjedő, szigorú állatvédelmi trend, amely alapvetően csak a telepítési sűrűségre koncentrál. Ezt bizony egyre több nyugat-európai vevő megköveteli. Ebből adódóan ott viszont egyfajta relatív hiány alakulhat ki emiatt a törekvés miatt, amely viszont piaci lehetőségeket biztosít az ágazati szereplőknek.
Itt tehát két egymásnak feszülő hatásról van szó, hiszen a beáramló import növeli, mennyisége, az elnök által eltúlzottnak tartott állatvédelmi törekvés pedig csökkenti a kínálatot.
Csorbai Attila szerint ugyanakkor az ágazatnak a nehézségek mellett is fel kell készülnie az idei évben meghirdetésre kerülő támogatási és fejlesztési pályázatokra. A szakember szerint ugyanis csak hatékony termeléssel és feldolgozással válhat a magyar baromfiágazat versenyképesebbé, akár a hazai és az uniós, akár az EU-n kívüli országok tekintetében. A BTT elnöke beszélt arról is, hogy idén várhatóan kedvezőbben alakulnak majd az inputárak, mint előző évben, és ha ez, valamint a lecsökkent energia- és takarmányárak hatákonysággal párosulnak, akkor lehetőséget teremthetnek a fogyasztás élénküléséhez is.