Az új Közös Agrárpolitikában 52 jogcímen lehetett agrártámogatást igényelni. A termeléshez kötött támogatások (CIS) kapcsán rengeteg kérdés érkezett a koordináló szervekhez, ezekből gyűjött össze a MÁSZ egy csokorra valót, az állattenyésztés és -tartás témában.
Mi a teendő abban az esetben, ha állatalapú támogatások esetében a gazdálkodónak a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítést követő napon lesz kiesése az állományban (elhullás, lopás…)?
A 7 napos kijelentési szabály ekkor is érvényes.
Húshasznú anyatehéntartás támogatás esetében a kiesés pótlást hogy kell szabályosan átvezetni?
Az anyatehéntartás támogatás esetében nincs lehetőség a kieső egyedek pótlására, ezért a kieső egyedet ki kell vezetni az ENAR-ban, ide nem értve a vis maior esetét.
Húshasznú anyatehén támogatás esetében a kiesést hány napon belül kell az ENAR-ban rögzíteni?
7 nap. Ez lebontva azt jelenti, hogy 3 napon belül kell jelenteni az ENAR felelősnek, akinek 4 napja van az átvezetésre.
Háremszerű/szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi, tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?
Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.
Anyajuh támogatás esetén a kieső egyedeket kötelező-e vagy csak ajánlott pótolni? Mivel az új rendszer szerint az állatok fülszám szerint fognak megjelenni, és ha a termelő az összes állatára igényel támogatást, úgy a tenyészetéből nem fog tudni egyedet pótolni kiesés esetén. Továbbá lesz-e szankció, ha ilyen esetben nem tudja az egyedet pótolni?
A kieső egyedek pótlása nem kötelező, amennyiben pótolni kívánja, úgy be kell jelenteni a kiesés-pótlást. Ha nem pótolja, akkor az egyedeket vissza tudja vonni akár adatváltozás keretében, akár a NÉBIH felé tett bejelentéssel az egyedek tenyészetből való kikerüléséről. Amennyiben sem kiesés-pótlás nem kerül bejelentésre, sem az egyedek visszavonása nem valósul meg egyik módon sem, úgy a birtokon tartási kötelezettség nem teljesülése esetén az érintett egyedek után szankció kerülhet megállapításra, azok számától függően.
Fontos hangsúlyozni, hogy a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll.
Hízottbika támogatás esetén hogyan igazolja az apaállat használatát az a termelő, aki más tenyészetből vásárolt növendék állatot? Mivel ebben az esetben ő nem fog rendelkezni a vásárolt állat termékenyítési adataival (termékenyítési jegy stb.).
Hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR adatbázis adatai vehetők figyelembe, egyéb igazolás nem. Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31-ig szükséges a Nébih felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra. Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
Ha egy ügyféltől vásárol valaki fiatal bikát és azt később szeretné vágóhídra eladni (és több mint két hónapig az én tenyészetemben van és 9 hónapot betöltötte az egyed), akkor igénybe tudja-e venni a hízottbika támogatást? A kérdés az apaállat használat miatt merült fel.
Igen, ha a vásárolt fiatal bika apja KPLSZ számmal ellátott, valamint ha a kérelmezett állat a vonatkozó jogcímrendeletben meghatározott időszakban kerül levágásra.
Hízottbika támogatási jogcím esetében már az EK benyújtásakor igazolni kell az apaállatot, vagy a MÁK később vizsgája ezt és kéri be a gazdától? Nagyon sok termelőm nem tudja ezt majd igazolni egyéb okok miatt, milyen szankcióra számíthat? Milyen igazolásokat fogad el az Államkincstár? Egyéb jogcím például anyatehén támogatás esetében is szükség van apaállat igazolásra?
Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra. Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
Tejhasznú támogatásban résztvevő állatoknak kell-e minden évben elleniük, illetve ugye itt is kötelező a termékenyítések során szakszerű apaállat használat, azaz a születendő borjúhoz tartozzon szakszerű apaállat?
Nem kell, legalább egyszer ellett megfogalmazást alkalmaz a jogalkotó is. Tejhasznú esetén nincs szakszerű apaállat használat vizsgálva.
