Hihetetlen, de igaz: ennyi vizet öntöznek el valójában a magyar földeken
Érden, Diósdon, Tárnokon, Sóskúton, Törökbálinton és Pusztazámoron részleges locsolási tilalmat rendeltek el a teljes vízhiány elkerülése érdekében. A települések polgármesterei azért döntöttek így, mert a reggeli és esti órákban a településeket ellátó ivóvízrendszer elérte a maximális kapacitását - mivel ilyenkor a legintenzívebb a vízfelhasználás főként a kerti locsolások és medencetöltések miatt. 15 Budapest környéki agglomerációs település lakóit - Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, valamint Üröm - pedig már a múlt héten arra kérték, hogy, aki teheti, az ivóvízfogyasztását is mérsékelje.
A korlátozásra tehát azért volt szükség, hogy az ivóvízhiányt el tudják kerülni. A korlátozásra az ivóvízhiány elkerülése érdekében volt szükség. Az érintett településeken a közüzemi ivóvíz hálózatról tilos a locsolási és medencefeltöltési célú vízhasználat, tárolókból, hordókból viszont bármikor lehet locsolni, így érdemes ezeket a tilalmi órákon kívül feltölteni.
Szigorú korlátozás jön: ezeken a településeken mostantól csak így lehet locsolni
Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a beton kocsibeálló vagy a járda locsolásának tilalma észszerű döntés, az viszont már egyáltalán nem, hogy a növényekre is vonatkozik a tilalom. Mint fogalmazott, azok, akik az érintett településeken laknak, nyilvánvalóan azért költöztek oda, mert sok évnyi robot után szeretnének csendes, zöldövezeti házban lakni, és sokakat a kertészkedés vágya is hajt. Ha a növények nem kapnak vizet, akkor gyakorlatilag napok alatt mehet tönkre akár évtizedek kerti munkája. Egyelőre pedig úgy tűnik, hogy nincs mese, hozzá kell szoknunk akár ehhez is a klímaváltozás eldurvulása miatt. Könnyen meglehet, hogy ezzel most már minden évben számolnunk kell, akár hosszabb ideig is.
Az ilyen korlátozások hátterében az éghajlat drámai átalakulása mellett településszerkezeti okok is szerepet játszanak, különösen a Budapest környékén lévő agglomerációban jellemző, hogy néhány év alatt túl sokan költöztek a korábban kisebbnek számító falvakba, kisvárosokba, és az ottani infrastruktúra nem tudta követni a lakosságszám növekedését. Fontos, hogy a korlátozásokat betartsuk, a közösség érdeke ugyanis előbbre való, mint az egyes kertek szépsége. A korlátozások révén egyelőre biztosítható, hogy a háztartásoknak legyen elegendő ivóvíz
- fogalmazott Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.
Fontos híreket közöltek az ivóvízzel kapcsolatban Magyarországon
Készülhetünk az országos vízhiányra?
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a lap megkeresésére elmondta, mennyi csapadék volt eddig, és a jelenlegi helyzetből kiindulva vajon kell-e arra számítani, hogy sokkal súlyosabb lesz a baj? A válasz megnyugvásra ad okot:
Jelenleg a mezőgazdasági vízszolgáltatás akadálytalanul működik. A tárolt vízkészletek, illetve a folyók vízhozama biztosítja a mezőgazdasági vízigények kiszolgálását. Az idei év eddig hidrometeorológiai szempontból kedvezőbbnek bizonyult, mint a tavalyi, hiszen a 2022-es év január-júniusi időszakában a 6 havi csapadékösszeg 89 mm és 331 mm között alakult, az országos területi átlagérték 161 mm volt, ami az időszakos sokévi (1991-2020) átlagnál 41%-kal volt kevesebb. Ehhez képest a 2023-as évben a 6 havi (január-június) csapadékösszeg 208 mm és 654 mm között alakult, az országos területi átlagérték 315 mm volt, ami az említett átlagnál 43 mm-rel (16%-kal) több. Vagyis mivel az idei évi csapadékösszegek eddig a sokéves átlag felett alakultak, jelenleg nem mutatkozik a tavalyi évhez hasonló, országos kiterjedésű vízhiány.
