Jövő tavasszal születhetnek meg a világ első olyan borjai, akiket szándékosan úgy tenyésztettek, hogy kevesebb metánt böfögjenek fel. Erre pedig Ben Loewith kanadai tejtermelő farmján fog sor kerülni, aki az Ontario állambeli Lyndenben található gazdaságában idén júniusban kezdte meg 107 tehén és üsző mesterséges megtermékenyítését alacsony metánszintű genetikai tulajdonsággal rendelkező tenyészbika spermájával, amely most került először kereskedelmi forgalomba - írta meg a Reuters.
A tudósok és a szarvasmarha-ágazat szakértői szerint a kevesebb metánt kibocsátó tejelő szarvasmarhák előállítására szolgáló, kereskedelmi forgalomban kapható genetika megjelenése segíthet az üvegházhatást okozó gáz egyik legnagyobb forrásának csökkentésében. A kanadai gazda szerint is könnyű győzelem lehet az alacsonyabb kibocsátásra való szelektív tenyésztés, amennyiben nem áldoznak fel más tulajdonságokat ennek érdekében.
Most lehull a lepel: itt az igazság a tehenek metánkibocsátásáról
Mint ismeretes, az emésztés közbeni böfögés a szarvasmarhák metánkibocsátásának legfőbb forrása. A Semex, a Ben Loewith által is használt bikaspermát értékesítő genetikai vállalat szerint az alacsony metánszintű tulajdonság bevezetése évente 1,5%-kal, 2050-re pedig akár 20-30%-kal is csökkentheti a kanadai tejelőállomány metánkibocsátását. A vállalat idén tavasszal kezdte meg a metánjellemzővel ellátott sperma forgalmazását 80 országban. Drew Sloan alelnök elmondása szerint az első eladások között szerepel egy nagy-britanniai gazdaság, valamint tejgazdaságok az Egyesült Államokban és Szlovákiában.
Ha széles körben alkalmazzák, az alacsony metánszintű tenyésztés komoly hatással lehet a szarvasmarhák kibocsátására világszerte
- mondta Frank Mitloehner, a Kaliforniai Egyetem Davis állattudományi professzora, aki nem vett részt a tulajdonság kifejlesztésében.
Nem mindenki ilyen optimista
A tejipar egyes képviselői azonban továbbra sincsenek meggyőződve az alacsony metán tartalmú tenyésztésről, mondván, hogy emésztési problémákhoz vezethet. A kanadai mezőgazdasági minisztérium e-mailben közölte, hogy még nem értékelte a termék alapjául szolgáló metánértékelési rendszert, azt azonban elismerték, hogy az állattartásból származó kibocsátások csökkentése rendkívül fontos. Az állattenyésztés a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 14,5%-áért felelős. A metán a szén-dioxid után a második legnagyobb üvegházhatású gáz.
Bár a gazdák adalékanyagokkal etethetik a szarvasmarhákat a metántermelés csökkentése érdekében, ezek hatása elmúlik, amint a szarvasmarhák már nem eszik őket, és az Egyesült Államokban nem engedélyezett a használatuk
- mutatott rá Frank Mitloehner.
Az alacsony metánszintű tenyészanyag a Semex és a kanadai Lactanet ügynökség közötti együttműködés eredménye, és kanadai tudósok kutatásain alapul. A Lactanet áprilisban tette közzé a világ első nemzeti genomikus metánértékelését, amelyet 6000 gazdaságban, a kanadai tejgazdaságok közel 60%-át képviselő holstein tehenek és üszők eredményeit felhasználva dolgozott ki. A nyilvántartás a Guelphi Egyetem és az Albertai Egyetem tudósainak hétéves kutatására támaszkodott, hogy megmérje a tejelő szarvasmarhák metánszintjét.
A tudósok rögzítették a szarvasmarhák kilégzését, hogy megmérjék a metánt, majd az adatokat összehasonlították a genetikai információkkal és a tejmintákkal. A kanadai tejelő tehenek metánkibocsátása széles skálán mozog, napi 250 és 750 gramm között, mondta Christine Baes, a Guelphi Egyetem állattani biotudományok professzora, aki a projektben dolgozott. A kutató szerint az alacsony metánszintű tulajdonság szelektálásával az egymást követő generációk számára egyre alacsonyabb kibocsátást lehetne biztosítani.
Az áttörést itt az jelenti, hogy összekapcsoljuk ezeket a különböző összetevőket, hogy az állatok valódi lélegzetvételén alapuló nemzeti tenyésztési értékbecsléssel rendelkezzünk a metánkibocsátásra vonatkozóan. Genomikai információkkal is rendelkezünk, és ezeket összevetjük, és szinte egy telefonkönyvet hozunk létre, amelyből kiderül, hogy "ennek az állatnak ilyen génjei vannak, és ennyi metánt termel"
- mondta Christine Baes.
Michael Lohuis, a Semex kutatási és innovációs alelnöke szerint a Semex kezdetben nem számít fel külön díjat a metánjellemzőért. A szakember nem volt hajlandó értékesítési előrejelzéseket adni, de arra számít, hogy az eladások lassúak maradnak, amíg pénzügyi támogatások nem jelennek meg. A kanadai kormány jelenleg nem kínál támogatást az alacsony metánszintű szarvasmarha-tenyésztésre, de a mezőgazdasági minisztérium e-mailben közölte, hogy Ottawa dolgozik azon, hogy kompenzációs krediteket vezessen be a metánszint jobb trágyagazdálkodással történő csökkentésére.
Vannak, akik már léptek az alacsonyabb kibocsátás érdekében
Néhány ország és élelmiszeripari vállalat már elkezdte ösztönözni a gazdákat, hogy áttérjenek az alacsonyabb kibocsátású szarvasmarhákra. Új-Zéland 2025-ben kezdi megadóztatni a gazdákat a szarvasmarhákból származó metán után. A Nestle és a Burger King anyavállalata, a Restaurant Brands International a szarvasmarhák táplálékának megváltoztatásával kezeli a metánproblémát az ellátási láncukban. Frank Mitloehner várakozásai szerint a vállalatok is felismerik idővel a metánszegény tenyésztést.
A genetikai változás tartós és a következő generációkban halmozódik, így jelentős csökkentést eredményezhet. Természetesen nem ez az egyetlen eszköz, amelyet a tejtermelők a gazdaságon belüli metáncsökkentésre használhatnak, de ez lehet a legegyszerűbb és legalacsonyabb költségű megközelítés
- tette hozzá Michael Lohuis
Más tejipari szakértők szerint egy ilyen megközelítés problémás lehet. Juha Nousiainen, a finn Valio tejüzem vezető alelnöke arra figyelmeztetett, hogy ha a szarvasmarhákat úgy tenyésztik, hogy kevesebb metánt böfögjenek, az emésztési problémákat okozhat. A szakember rámutatott, hogy a metánt a tehén bélrendszerében lévő mikrobák termelik a rostok emésztése során, nem pedig maga az állat.
