Kiemelték: Magyarországon egyedül az intézetnél folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, amelynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése. Elsőként éppen ilyen rezisztens fajták - a Kozmopoliten és a Jázmin - érlelték be termésüket, az ültetvényeken pedig a hagyományos fajtákon alkalmazott 7-8 kezelés helyett csak kétszer kellett vegyszeres növényvédelmet alkalmazni - hívták fel a figyelmet. Madaras Zoltánt, a kutatóintézet elnökét idézve azt írták: bár idén a hűvös tavasz és a csapadékos idő miatt később indult a természet, de a terméshozamot és a minőséget mindez nem befolyásolta.
Fontos ellenőrzés indul: ez minden magyar borászt érinthet
A 39 hektáros egyetemi ültetvényen az átlagosnál hűvösebb tavasz vontatott fakadást eredményezett, a tél végi és tavaszi nagy csapadékmennyiség kedvezett a gombás fertőzéseknek, ugyanakkor a feszes és megfelelően időzített növényvédelem sikeres volt. A bőséges csapadék és az átlaghőmérséklet gyors emelkedése szinte robbanásszerű hajtásnövekedést és fürtképződést eredményezett. Kitértek rá: bár nyáron sok helyen heves zivatar, szélvihar és jégeső pusztított az ültetvényekben, mindez a kutatóintézet termőhelyeit elkerülte, így a Mecsekalján a fürtök kiteltek, a bogyók az átlagosnál nagyobbak, a termésmennyiség pedig átlag feletti lesz. Jelezték ugyanakkor, hogy a korai érésű fajtáknál az előző, aszályos évekhez képest később kezdődik a szüret, átlagosan 10-14 napos eltérés prognosztizálható.
