Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi osztályának elnöke azt mondta, a háborús helyzet határozza meg a világpiaci árakat, ezért szinte naponta kell figyelni azok alakulását az értékesítőknek. A szakember a termelési nagyságrendek érzékeltetésére elmondta: a világ gabonatermése 2290 millió tonna, Magyarországon az idén mintegy 20 millió tonna gabona terem. Ebből a búzatermés a világon 290 millió, míg Magyarországon 5,6 millió tonna.
Tavaly az orosz-ukrán háború árpánikot okozott, a két ország ugyanis a világ gabonatermelésének egyhetedét adja, mintegy 120 millió tonnát. A világpiacon megforduló búza 25%-a orosz vagy ukrán eredetű volt - ismertette a szakember, megjegyezve, hogy az elmúlt több mint egy évben Ukrajnából elszállított 70 millió tonna áru 40%-a, több mint 30 millió tonna a nyugat-európai piacokra került, nem jutott el Afrikába. Petőházi Tamás szerint tavaly ősszel az Európai Unió lassan reagált a helyzetre, és átgondolatlanul erőlteti a szárazföldi kiszállítást. Ha ehhez megadják a tonnánkénti 30 ezer forint szállítási támogatást, az tönkreteszi a magyar gazdákat - hangoztatta.
Ehhez kapcsolódva Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke azt mondta, Magyarország álláspontja szerint sem a szeptember 15-én lejáró határidőtől, sem december 31-től nem szabad megnyitni a határokat az ukrán gabona előtt. Szabályozatlanul nem jöhet ukrán gabona az országba, és határozottan nemet mondunk a tervezett tranzittámogatásra - mondta. A legnagyobb gondnak nevezte, hogy "az oroszok megszerezték a hagyományos ukrán piacokat, az ukránok pedig elárasztják gabonával az európai piacokat". A Magosz elnökének tájékoztatása szerint az idei magyarországi búzatermés 30%-a étkezési, 70%-a pedig takarmánybúza.
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: az étkezési búza felvásárlási árában várható emelkedés, de a takarmánybúza tonnánkénti ára akár 60 ezer forint alá is mehet, ezért utóbbi mielőbbi értékesítését javasolta a gazdáknak. Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem agrárprofesszora hozzátette: a gabona-, ezen belül a búzapiacot ma a szereplők - termelő, malom, sütőipar - parciális érdekei szabdalják, holott együttműködve mindenki megtalálhatná a számítását.
A szakember szerint kevesebb fajta búzát kellene nagyobb területen termelni Magyarországon, mert az itthon termelt 150 búzafajtából "nem lehet összeállítani ezer tonna egységes tételt". Pepó Péter hozzátette: finomítani kell a magyarországi búzatermesztési technológiát, és már a vetés előtt tudniuk kellene a gazdáknak, hogy milyen piacon akarják értékesíteni a terményt. Ehhez igazodva kellene fajtát és technológiát választani - javasolta a professzor a debreceni gabona-tanácskozáson.
