Ma már Magyarországon is fel-fel bukkan egy-egy terméken a Nutri-Score jelölés, amely első látásra olyan, mint a hűtő- és mosógépek energetikai besorolása, vagyis egy zöld A-tól piros E-ig terjedő betű- és színskálából áll - írja a G7. Intuitív módon rögtön érezhetjük, hogy a zöld A lehet valamilyen szempontból a legjobb élelmiszer, a piros E-t pedig talán csak módjával lenne célszerű fogyasztani. A Nutri-score azt mutatja meg, hogy ha megfelelő súlyozással mérlegre tennénk a termékben lévő általánosságban inkább kedvező hatásúnak tartott (zöldség-gyümölcs, rosttartalom, fehérjék), illetve az általánosságban inkább kedvezőtlen hatásúnak tartott (telített zsír, cukor, só) összetevőket, akkor merre és milyen mértékben billen a mérleg nyelve. Az A besorolású termékben is lehet kedvezőtlennek tartott összetevő, de az E kategóriásban is lehet kedvezőnek tartott elem. A besorolás csak arra utal, hogy a szakmai pontozás alapján melyik rész, a pozitív vagy a negatív van többségben, és mekkora ez a többség.

A rendszer egyelőre önkéntes alapon működik, de az élelmiszeripar pár nagy, meghatározó szereplője is használja. Magyarországon elsősorban a Nestlé, a Danone és a Pepsi termékein találkozni vele, az élelmiszerláncok közül pedig az Aldi, a Lidl és az Auchan kezdte el bevezetni a saját márkás termékein.

A fogyasztók tájékozódását segítheti egy másik, tudományos alapokra helyezett élelmiszer-besorolási rendszer, a NOVA, amelynek célja az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angol rövidítése alapján upf) beazonosítása. Az upf három alapon nyugszik: az összetevőkön, a készítési módszereken és a gazdasági szempontokon.

Kiindulási alapja, hogy az üzleti célokat legtöbbször csak úgy lehet elérni, ha ipari adalékokat használnak a gyártásnál, tipikusan tartósítószert, színezéket, állományjavítót vagy ízfokozót. Az upf elsősorban attól lesz upf, hogy az összetevőt annak érdekében és olyan eljárással használják, hogy nagyobb fogyasztásra ösztönözze a vásárlót. Ez lehet akár természetes anyag is, ezúttal nem az a lényeg, hogy a szintetikus összetevőkre hívják fel a figyelmet, hanem a célt azonosítsák: egy olyan manipulálást, amely többletfogyasztásra sarkall. Tipikus példa: a házi kenyér nem upf, de a tömegtermelésű bolti kenyerek nagy része általában az, hiszen ezek sok ipari adalékanyagot tartalmaznak, általában azért, hogy gyorsan elkészíthetők legyenek és tartósak is maradjanak. A natúr joghurt nem upf, de az ízesített többnyire igen.