A 2022-es évben körülbelül hárommillió libát neveltek fel Magyarországon, idén ez a szám 20-25%-kal nőtt. Bár az ilyen mértékű növekedés jól hangzik, azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a madárinfluenza miatt 2022-ben rendkívül alacsony volt a bázis - olvasható a Világgazdaság oldalán. A korábbi mennyiségtől, a 10-12 millió libától nagyon messze vagyunk, és nem is biztos, hogy valaha újra elérjük ezt a szintet - erről már Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke beszélt. Libát egyébként főleg Márton-nap és karácsony alkalmából fogyasztanak hazánkban, miközben Európában elsősorban a német ajkú területeken kedvelt.
A szakember szerint a tavalyi termelés-visszaesés okai a más agrárágazatokat, illetve a baromfiszektort is sújtó külső körülmények voltak, mint például a koronavírus-világjárvány után még akadozó szállítási láncok, a magas gabona- és energiaárak, az orosz-ukrán háború következményei - különösen a szabadon beáramló baromfitermékek ügye -, valamint a madárinfluenza, amely a legnagyobb károkat okozta az ágazatban. Szabó Miklós elmondta, hogy Európában nagyobb mennyiségben csak Lengyelország és Magyarország tenyészt libát, de sajnos a lengyelek az elmúlt időszakban már megelőzték hazánkat.
Hiába csökken a vásárlóerő, idén is elfogy a libamáj
Tavaly a visszaesett kibocsátás mellett nem volt értékesítési probléma a libahús-piacon, miközben a vevőkkel szemben sikerült érvényesíteni a megnövekedett költségeket. Idén viszont a 2022-essel ellentétes mozgások jellemzik a Márton-napi libapiacot: a kibocsátás 20-25%-os növekedése mellett körülbelül ugyanilyen mértékben csökkentek a termelői árak, és már a kereskedőknek is ennyivel olcsóbban adták a libahúst. A Magyar Lúdszövetség elnöke reméli, hogy ezt az árelőnyt a vásárlóknak is továbbadják.
Az igazi vásárlási csúcs egyébként csak most indul. A kereskedői igények szerint el tudják látni a piacot libával, amely az exportra is igaz, ahová pedig a hazai termelés 80-90%-a megy. Az árcsökkenés oka nem az, hogy többet termeltek, hanem a termelési költségek mérséklődése. A tavalyi tonnánkénti 130 ezer forintos kukoricaár megfeleződött, és olcsóbb lett az energia is.
A Lúdszövetség elnökének elmondása szerint átrendeződés figyelhető meg a termelésben: egyre csökken a szereplők száma. Utóbbi egyik oka, hogy sokan abbahagyják, a fiatalok számára pedig nem vonzó, hogy az év 365 napján folyamatosan dolgozni kell. A termelők létszámcsökkenésének másik oka gazdasági, ugyanis a nagy károkat okozó madárinfluenza miatt sokakban felmerül: megéri-e a termelés?
Szabó Miklós ugyanakkor úgy véli: egyébként is szükség van az átalakulásra, integrációk - vagyis a törzstenyészetektől a takarmányelőállításon, a keltetésen és a nevelőtelepeken át a feldolgozásig összefogott termelési lánc - kialakulására, mert versenyképes terméket csak meghatározó piaci szereplő tud megfelelő minőségben és mennyiségben előállítani. Zajlik tehát egy koncentráció, és az integrációk megerősödése is. Utóbbiakban a feldolgozó üzemek szerepe a meghatározó - magyarázta.
A jövőt alapvetően határozza meg a járványügyi helyzet. Az optimista verzióban - egy madárinfluenza nélküli világban - is egy sor bizonytalansági faktorral kell számolni. Így az energiaárakkal, vagy a következő szezonban a terményárakkal, de piacokat is el lehet veszteni egyik pillanatról a másikra. Az izraeli háború is például ilyen most, mivel a kóser vágóhídon levágott libák hízott máját jelenleg nem lehet kiszállítani.
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy legalább a terményárak miatt nem kell aggódniuk - legalábbis a következő aratásig -, mert most olyan magasak a gabonakészletek, hogy az állattenyésztők számára is „viselhető áron” tudják megoldani a takarmányozást. A már említett energiaár mellett komoly költségtényező a munkabér is, itt pedig folyamatos a növekedés, „mert emelni kell, az nem kérdés” - fogalmazott Szabó Miklós.
(Címlapkép forrása: NAK/Lévai Zsolt)
