A nyár végén sok helyen szembetűnő volt a kalászos tarlók ápolatlansága. Parlagfű, napraforgó árvakelés, fehér libatop, csattanó maszlag tömeges fertőzése volt megfigyelhető, de szokatlanul erős egyszikű fertőzés, elsősorban fenyércirok, de muhar és kakaslábfű is borzolta a növényvédős kedélyeket. Kevés hatékony tarlóhántást láthattunk, a feketén tartás, vagy esetleg a jó állapotú, megfelelő fajösszetételű takaró növény állomány ritka volt. Számos oka volt ennek a látványnak, talán a legnyomósabb indok a gazdasági környezet miatt kialakult mindent átíró költségracionalitás, de az elmaradt technológiai elemekkel nyert előnyt többszörösen vissza kell fizetni. Egy elhanyagolt tarlón a gyommagkészlet kontrollálhatatlanul nő, az évelők erősödnek, egyszikűekkel tavaszi kultúrában nem fogunk tudni megbirkózni a közeljövőben a szűkülő növényvédelmi lehetőségek miatt - írja a FruitVeB. 

Vegyszer sem kell hozzá: így védekezne a gyomok ellen a nagy német gyártó

Nagynyomású forró vízzel venné fel a küzdelmet a gyomok ellen a német gépipari konszern.

Van egy lehetőség a kezünkben a tarlók tisztántartására: egy jól megválasztott technológiával végzett őszi gyomirtás a kalászosokban akár a tenyészidőszak végéig gyommentesen tartja a táblát, sőt a tarló is tiszta. Ennek eredményeként könnyebb a betakarítás, nem nehezíti gyomállomány a kombájn munkáját, nincsenek túlélő példányok, nincs rezisztencia, magprodukció, tisztul a táblánk, és a legkézenfekvőbb hozadéka, hogy a következő kultúra gyomirtása egyszerűbb, eredményesebb és költséghatékonyabb. A gyomirtás az a növényvédelmi technológiai elem, aminek hatása évekre, évtizedekre maghatározza a termőföld értékét. Ezért amíg csak lehet őrizzük a talajok jó kultúrállapotát, ne szaporítsuk a gyommagkészletet.

A gyökérzöldségek sajátosságai

Számos, különböző tulajdonságú, érzékenységű faj tartozik ide: sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek, pasztinák, zeller (levél, szár, gumós) és torma. Mindközül a petrezselyem a legérzékenyebb a gyomirtó szerekre. Az össz vetésterület folyamatosan csökken, napjainkban alig 4-5000 hektáron termesztenek, ez is egyik oka annak, hogy sajnos kevés fókuszt kap a gyökérzöldségek gyomirtása.

A bakhátas művelés elterjedésével fokozódnak a gyomirtás kihívásai, a megszokott 70-75 cm sortávról 30 cm-es sortávra csökkenve a kisebb lombborítottság miatt növekszik az elgyomosodás veszélye. A gyökérzöldségek a talajt a tenyészidő folyamán nem árnyékolják teljesen, így gyomelnyomó képességük gyenge. Gyakran előfordul, hogy a hideg idő vagy a csapadékhiány miatt hosszú idő telik el a vetéstől a kelésig, mindez kedvez a gyomnövényeknek, ezért a kezdeti fejlődési időszak kritikus. Az integrált gyomszabályozási technológia ezekben a kultúrákban kiemelt fontosságú.

Filléres csodaszer: nem is hinnéd, mi mindenre használható a cukor a kertben

A cukor nagyon hasznos lehet a kertünkben, de fontos, hogy megfelelően használjuk.

Nehézségek, kihívások a gyökérzöldségek gyomirtásában:

• Szaporodnak az egyszikűek, új fajok, rezisztens biotípusok, sőt keresztrezisztenciát mutató egyedek jelennek meg.
• Szélsőséges, szokatlan időjárás, egyenetlen csapadékeloszlás, enyhe telek miatt megváltozott csírázásbiológia, utóhatás problémák jelentkeznek.
• Termesztéstechnológia változása, min-, no-till terjedése új, eddig ismeretlen körülményeket teremt.
• Egyes talajtípusokon, pl. homokon másként működnek a hatóanyagok, mint átlagos körülmények között.
• Feldúsultak a talajok gyommagkészletei, összezsugorodott a jó kultúrállapotú területek aránya.
• Hatóanyag kivonások, tartamhatás nélküli szerekkel tavaszi kultúrákban nagyon nehéz megfelelő gyomirtást végezni.

Javaslatok a gyökérzöldségek „könnyebb” gyomirtásának eléréséhez:

• Elővetemény: precíz, eredményes gyomirtás, minden eszközzel évelőmentesítés, jó talajszerkezet kialakítása vagy fenntartása, korai betakarításra törekvés, legyen idő a mélyszántásra, minőségi ülepedésre. Kiváló elővetemény: zöldborsó, zöldbab, kabakosok, káposztafélék, őszi búza. Kukorica, napraforgó a sok szármaradvány és szórványosa, de előforduló szermaradék miatt nem javasolt.
• Tarlókezelés: haszánáljuk ki okszerűen a gilfozát nyújtotta technológiai nyereséget. Jelenleg semmi mással nem tudjuk pótolni ezt a hatékony elemet a területünk kultúrállapotának megőrzésében.
• Őszi mélyszántás az időjárás szempontjából jól időzítve, a lehető legjobb minőségben, legalább 25-30 cm mélységben. A hangsúly az őszi időzítésen van.
• Asztalsímaságú, jó szerkezetű, működő kapillárisokkal rendelkező felső talajréteg, aprómorzsás talajfelszínA gyomirtás sikeressége a vetőágy előkészítésének és a vetés/palántázás időpontjának összehangolásával kezdődik (plusz a talaj nedveségtartalmával) Fontos! Kellően tömör alapú magágy: egyenletes gyom- és növény kelés.
• A tavaszi boronázás a jelenlévő és éppen megpattant magburkú gyomokat eliminálja.
• Hengerezés vetés előtt, összeszinkronizálja a gyommagokat, illetve nem engedi túl mélyre kerülni a vetőmagot, hamarabb kiugrik, helyzeti előnyt szerezhet a gyomok előtt, sőt fitót is csökkenthetünk.
• A korai magágy jelentősége: 2-3 héttel korábban magágy, nedves talajrétegek a gyomokat kelésre serkentik, majd egy permetezéssel leperzselni a vetés előtt a gyomokat.
• PRE/POST technológia: gyomos magágyban vetni, majd totális gyomirtás pl. glifozát (nagyon körültekintően, alacsony dózis, 3% humusz, időben).
• Jól kelll ismernünk a területünk gyomflóráját, táblaszinten.
• Csírázásgátló anyagokat érdemes „bemozgatni” pl. speciális rugósujjú boronával, gyomfésűvel, max. 2-3 cm.
• Poszt szereknél mire figyeljünk: kialakult a viszréteg (6-10 cm), begyökeresedett (min.10 nap, de gyorsítható pl. aminosav), utána csak a gyomok fejlettségét figyeljük nagyon korai fejlettség - egyszikűek 1-3, kétszikűek szik-2.
• A speciális egyszikűirtók szelektivitásábanés hatékonyságában is nagy különbség van.
• Fontos megjegyezni: ne a nagyértékű zöldségkultúrában tervezzük a terület gyommentesítését!