Dacára annak, hogy a sertéstartás sok év, vagy inkább évtized nehézségei után 2023-ban meglepően jól összeszedte magát, a termékpálya további szegmensei már nem részesültek ebből a sikerből. A készítménygyártók eredményeit elemző cikkünkben már megírtuk, hogy az üzemi eredmény a legtöbb helyen sokat romlott, a jobban teljesítő szereplőket pedig igazán nem is a húsipari tevékenységük, hanem inkább a pénzügyi műveleteik tartották a felszínen, a szerencsésebbek pedig ennek segítségével még érdemben nőni is tudtak.
Fontos megjegyezni, hogy a húsfeldolgozás terén sem sikerült mindenkinek ezzel megmenteni a 2023-as évet. A Pápai Hús például durva mínuszt, a Gyulahús pedig nagyon kis pluszt mutatott a beszámolókban.
Van azonban a termékpályán egy köztes szegmens is: a két tűz közé szorult vágóhidak.
A vágás-darabolás nehézségei minden bizonnyal abból adódnak, hogy a vágóhidak drágán vették tavaly az élősertést, magas energia- és bérköltségek mellett dolgoztak vele, és a commodity-nek számító félsertést, illetve a még mindig alacsony feldolgozottságú húst nem tudták annyival drágábban adni, ami meghaladta, vagy akár csak fedezte volna a költségnövekedést. A meglóduló infláció elvben nagy áremelésekre adhatott volna alapot, de a lakossági fogyasztás bezuhanása, a kereskedelem még erőteljesebb ellenállása és a készítménygyártók külön gondjai miatt ez szinte lehetetlennek bizonyult.
Mindez jól tükröződik a számokban is, amelyek jelzik: még a korszerű, nagy volumenben dolgozó, és technológiájukat, szervezettségüket tekintve is hatékony szereplők is komoly mínuszokkal zárták a tavalyi évet.
Mohácson legalább az árbevétel nőtt
A hazai agrofood-szektorban kiemelkedő jelentőségű Bonafarm cégcsoport talán leggyengébben szereplő tagja az MCS Vágóhíd volt tavaly. A végeredmény annak ellenére alakult rosszul, hogy a mohácsi üzem érdemi módon tudta növelni árbevételét.
A vágóhíd belföldi értékesítéséből származó bevételét ugyanis 40,4 milliárdról 46,8 milliárdra növelte tavaly, és emelkedett az export-árbevétel is, 30-ról 33 milliárd fölé.
Ennek fényében a 2022-es 70,6 milliárdról tavaly már 80 milliárd forint közelébe nőtt a vágóhíd összbevétele, amely már az inflációval nagyjából összevethető emelkedést jelent.
Mélyebben megvizsgálva a számokat ugyanakkor kiderül: a tényleges eredmény nem tudta követni az árbevétel emelkedését.
Mohácson, ahogy az agrárium és az élelmiszeripar más területein is, érdemben nőtt a bérköltség, hiszen versenyképes fizetések nélkül nemhogy új dolgozókat nem lehet találni, de a meglévőket is nehéz megtartani. Az agrofood szektorban általános béremelési elvárások a nehéz helyzetben lévő vágás-darabolás tevékenységet végző üzemeket is érintették, a nehézségek dacára az MCS is többet költött a bérekre:
a 2022-es 3,4 milliárd után tavaly már 3,68 milliárd forintnál is többet fizetett a cég az alkalmazottaknak.
Durva mínuszok a legfontosabb sorokon
A problémákat az eredménykimutatásban lejjebb haladva az üzemi eredmény látványos zuhanása jelzi igazán. A 2022-es 958 millió után tavaly már mínusz 1,65 milliárdnál is gyengébb szám van az beszámoló ezen során.
A vágóhídon nem segítettek a pénzügyi műveletek sem, igaz, a korábbi 197 milliós mínusz után már csak 127 milliós negatívumot hozott ez a tevékenység.
Az üzemi eredmény látványos romlása meglátszik az adózott eredményen is, amely a 2022-es 750 millióról komoly veszteségbe fordult tavaly: 1,78 milliárd forintos mínuszt mutat.
Hungary-Meat: csökkenés minden soron
Ha lehet, még keményebb számokat közölt a vágóhidak másik nehézsúlyú szereplője, a kiskunfélegyházi Hungary-Meat Kft. is.
A legszembetűnőbb probléma az, hogy már az eredménykimutatás első sorai sem alakulnak szépen, ugyanis a rekordinfláció dacára csökkenést mutatnak. A cég belföldi értékesítésből származó árbevétele 27,7 milliárdról 25,8 milliárdra csökkent. Igaz, az exportban már javítani tudott a cég: a külpiaci értékesítésben komoly pozíciókat betöltő vállalat a 2022-es 64,95 milliárd után tavaly már 66,42 milliárd körüli árbevételt ért el külföldi partnereinél.
Ez sem segített az összesített árbevételen, amely kisebb mértékben ugyan, de csökkent tavaly: 2023-ban ugyanis a korábbi 92,65 milliárd után csak 92,2 milliárdot kapott a cég termékeiért.
Beszédes, hogy a vállalat bérköltségei is csökkentek, még ha nem is nagymértékben. Az általánosan növekvő bérelvárások és a munkaerőhiány időszakában a cég a 2022-es 1,41 milliárd után tavaly már csak 1,36 milliárdot költött bérekre.
Az üzemi eredmény már 2022-ben sem volt szép
Az igazán kemény számok ezután következnek. A Hungary-Meat tavaly 1,87 milliárdos mínuszt könyvelhetett el az üzemi eredmények soron, amely annak ellenére is rosszul néz ki, hogy a megelőző évben ennél is több, 2 milliárd feletti mínusz volt a táblázatban.
Ami sikerült egyes készítménygyártóknak, az a jelek szerint nem ment a vágás-darabolásban, a pénzügyi műveletek eredménye nem tudta ellensúlyozni az üzemi eredmények romlását. A Hungary-Meat esetében ezen a ponton látványos az esés, a 2022-es 2,2 milliárdól 69 millió forint alá zuhant a cég ilyen irányú ügyleteinek eredménye.
A végső szaldó itt is hasonló, mint Mohácson:
A Hungary-Meat adózott eredménye az előző évi 103 milliós plusz után tavaly már 1,8 milliárdos mínuszt mutat.