Zábrák Gergely (Hungrana Kft.) az előadás során elmondta, hogy Ukrajna magas agrárpotenciállal bír még a háború ellenére is, és ez a jövőben is így lesz. A háború után pedig ez csak fokozódni fog.

Inkább az a kérdés, hogy az adott évben milyen terméseket tudnak lehozni, milyen exportvolumenekkel tudnak majd jelentkezni a piacon. A napraforgó, búza és a kukorica meg fog maradni a portfóliójukban, mint döntő tényező, ebben nem látni érdemi változást. A növénytermesztési struktúrájuk nem sokkal tér el a magyartól, csak éppen más szerekkel, műtrágyával érik el az eredményeket, náluk sokkal lazábbak a szabályok.

Fórián Zoltán (Erste Bank) szerint fontos kérdés, hogy vetésszerkezetük fog-e, és ha igen, milyen irányba fog változni. Mint fogalmazott, változások biztos, hogy lesznek, de mindig is tömegcikk-előállítók lesznek.

Durva döntést hozott az EU az ukrán agrártermékek behozataláról

Hatályba léptek az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli uniós behozataláról szóló szabályok.

Ömlik be az import az EU-ba

Az EU-t egyre nagyobb mértékben „találják meg” olyan termékek, amik eddig belső előállításban voltak. Ilyen például a csemegekukorica, a méz vagy éppen a kacsahús. Ezek mind külső forrásokból kezdtek el beáramlani, amik sajnos struktúrákat borítanak fel. Nagyon át kell gondolni minden termelést, hiszen nagyon nagy kockázatok vannak ezen az oldalon

- emelte ki Fórián Zoltán.

Mindezzel Zsarnóci Csaba (OTP Bank) is egyetértett, majd hozzátette, ha az EU a saját piacát védi, az árhatások akkor is begyűrűznek, ezeket nem lehet kivédeni. Zábrák Gergely az előadás során kitért arra is, hogy rövid távon a kereslet és a kínálat kevésbé alakítja az árakat. A fundamentumokban pedig ez is hozhat változásokat. A szakember még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: a hírek keretezése kulcsfontosságú lett. Mindezt azzal indokolta, hogy ha valamit fel tud fújni a média, például egy erős címmel, az még a befektetőket is befolyásolhatja a piacon.

Mégsem olyan nyerő a kukorica?

Azt látjuk, hogy a kukoricatermesztés egyre nagyobb kockázatot hordoz magában. Ez az a növény, ami egy rossz évben hektáronként tud hozni 1-2 tonnát, jó évben meg akár 12 tonnát is. Más növényeknél nincsenek ekkora kiugrások. Ráadásul az árak is hektikusak, óriási lehet a volatilitás két év leforgása alatt. Ezek olyan kockázatok, amiket, ha nem kezelnek, olyan kitettségük lesz a piacon, hogy el fognak vérezni a termelők, akár még a nagyobb vállalatok is

- vélekedett Zábrák Gergely.

Véget ért egy korszak? Már nem a kukorica a magyar földek sztárja?

A jelek szerint 2024-ben is folytatódott a kukorica vetésterületének csökkenése Magyarországon.

Zsarnóci Csaba szerint a generációváltás is kulcskérdés, hiszen nem lehet mindent úgy csinálni már, ahogyan nagyapáink csinálták. Ezzel a hozzáállással szakítani kell. Fórián Zoltán úgy véli, a magyar agráriumban az is problémát okoz, hogy a legtöbb termelő csak a „tipikus” szántóföldi növényeket akarta termeszteni, ez pedig oda vezetett, hogy ha ma valaki valamilyen más növényt termesztene, egyszerűen nincsenek hozzá fellelhető adatok. Ezeket a struktúrákat újjá vagy éppen fel kell építeni. A kérdés már csak az, hogy hogyan? Egy biztos: a gazdák ezeket egyedül nem fogják tudni kitalálni.

Itthon ez a fajta stratégia hiányzik. Nem látok olyan irányokat, amik egyértelműen abba az irányba mutatnának, hogy a hazai mezőgazdaságnak 10 év múlva ide, eddig a pontig el kell jutnia. Nagyon lemaradtunk, ez nem kérdés. Legyünk hatékonyabbak, fejlettebbek, persze. De ez sem kézzel fogható dolog. Ég és föld a mezőgazdaságunk másokhoz képest. Együtt kellene működnünk, akár közösen összefogni, hiszen csak így lehet ténylegesen fejlődni és irányokat meghatározni. Mindehhez kormányzati támogatásra is szükség lenne

- mondta Zábrák Gergely.