Humán élelmezési célra levágott állatokból, szigorú minőségellenőrzésen áteső növényi összetevőkből, gyakran a környékben megtermelt gabonafélékből készülnek a büki Purina állateledel-gyár termékei.
A Nestlé üzemében minden gyártási mozzanatot, de még az irodai közlekedést is szigorú protokollok szabályozzák.
A lépcsőn például kötelező fogni a korlátot és tilos a mobilozás is, megelőzendő az elesést. Az üzem területén a közlekedés is szigorúan szabályozott: a gyalogátkelés a meghatározott pontokon lehetséges csupán, szabályos közlekedési lámpa és sorompó gátolja meg a baleseteket. Ez is ideiglenes: már készül a beruházások keretében az a megoldás, amely szintbeli eltolással oldja meg a kamionok és a gyalogos dolgozók közlekedését, ennek révén pedig a gázolás szinte kizárt lesz.
Évi 240 ezer tonna, napi 60 kamion
A gyárban, vagy helyesebben szólva inkább üzemek hatalmas területen elhelyezkedő komplexumában elválnak egymástól a nedves állateledelt előállító, úgynevezett Turul -, és a szárazeledelt gyártó Balaton-üzemek. Az egyes szegmensek számozzák, jelenleg már a 8-as Turul üzem épül.
A büki Purina gyár a cégcsoport állateledel-gyártásának kelet-közép-európai központja, a produktumok a világ több mint 50 országába jutnak el Bükről, a termelés közel 90 százaléka ugyanis export. Tavaly az üzemben 240 ezer tonna terméket állított elő a mintegy 1600 alkalmazott, az alapanyagok hozzávetőleg felét pedig Magyarországon szerezte be a gyártó.
Az ember is megehetné az idehozott húst
A gyártás nagyfokú automatizáltság mellett működik, az üzemben számos robot dolgozik. Mint a látogatáson elhangzott, nagyon kevés mozzanatot végeznek kézzel,
az operátorok is inkább gépfelügyelők, mint klasszikus gyári munkások.
Az anyagmozgatást egyre nagyobb számban segítik önvezető targoncák is, amelyek emberi beavatkozás nélkül visznek tételeket az üzem egyik pontjáról a másikra.
A gyártás során rendkívüli figyelmet fordítanak a higiéniára és a minőségre, ahogy a termelésvezető megjegyezte: valójában nem is állateledelt, hanem „állatoknak készült ételeket” gyártanak. A beérkező vágóhídi alapanyagokat, így például a sertésmájat, tüdőt, pulykafarhátat vagy csirkenyakat olyan üzemekből szerzik be, amelyek humán élelmezésre vágnak állatokat, vagyis az állateledelbe szánt húst emberek is fogyaszthatnák.
Nem igaz tehát az, hogy a kutya- és macskaeledel vágóhídi hulladékból készül, egyszerűen a felesleges, kereslettel nem rendelkező mennyiségeket vásárolják meg a kevésbé népszerű húsrészekből.
Automaták és robotok főzik a vacsorát a macskáknak
A hús ipari darálókon és feldolgozó gépeken halad át, attól függően, hogy milyen állatnak, milyen igényekhez készül, lehetnek benne nagyobb húsdarabok, vagy akár egészen homogénné is alakítható. Az így nyert péphez számos egyéb alapanyagot adagolnak, így például tollisztet, a közelben termesztett gabonaféléket, rizst, kukoricát és szárított zöldségeket. A meghatározott receptúra természetesen bizalmas adatnak minősül, az összetevők adagolását pedig számítógép végzi.
Az így kevert anyagot gőzzel, főzéssel készítik el, majd nagy sebességgel különféle tasakokba adagolják, és a robotok műanyag tárolórekeszekre pakolják. A biztonság érdekében és az eltarthatóság garantálásáért hatalmas sterilizáló berendezéseken is áthalad a már betöltött termék.
Kőkemény higiénia mindenhol
A higiénia biztosítása egyébként az egész gyár területén mindenhol hangsúlyosan jelen van. A kártevők, különösen a legyek és egyéb rovarok jelenlétének nyoma sem volt, de a munkaterületen haladva számtalan tábla figyelmezteti a dolgozókat arra, mit kell tenni, hogy ez így is maradjon.
A gyárban az élelmiszerfeldolgozókban megszokott öltözet használatos: védőruha, benti cipő, haj- és szükség esetén szakállháló. A nedves üzemekben fekete, a szárazüzemben fehér védőkesztyű és persze a dolgozók hallását védendő füldugó.
A kézmosás, illetve -fertőtlenítés kiemelten gyakori kötelezettség: ottjártunkkor alig három óra alatt tucatszor kellett kezet mosnunk az egyes csarnokok közötti közlekedés során. Van olyan belépőpont, ahol a kapu is csak akkor nyílik, ha a készülékbe helyezve kezünket, megkaptuk a megfelelő adag folyékony szappant.
Összességében elmondható, hogy a biztonság, a higiénia és a gyártási folyamat ellenőrzésének rendszerét bármelyik humán élelmiszeripari szereplőnél, tehát emberi ételek gyártása során is megfelelőnek találná a legszigorúbb ellenőr is.
Jövőre már félmillió tonnát gyártanak
Az üzem egyébként jelenleg is fejlesztés, illetve bővítés alatt áll. Februárban jött a bejelentés, hogy a Nestlé Hungária 55 milliárd forintos értékben fejleszti a Purina állateledeleket előállító gyárát Bükön, amely beruházás nyomán 130 új munkahely jön majd létre.
A cég új üzemegységet létesít és két új automata gyártósort épít büki telephelyén, ahol így 2025-től már évi 500 ezer tonna állateledelt állíthatnak elő, ezen termékek döntő része exportra kerül.
A projekt lényeges része a Nestlé Hungária teljes ötéves, 2020 és 2025 közötti fejlesztési periódusának, amelynek keretében összesen 300 milliárd forintnyi értékben valósítanak meg beruházásokat mintegy 600 új álláshelyet hozva létre.
