Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy tényleg olyan-e a helyzet, mely ténylegesen egy nem várt esemény, s az valóban kihatással lehet-e a vállalt teljesítés elmaradására? Vis maior eseményként ismerhető el tehát az olyan esemény, amely előre nem látható és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Így például aszály esetén a termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatásra kérelmet benyújtó termelő elfogadott vis maior esemény esetén mentesíthető a minimális hozamra vonatkozó követelmény teljesítése alól. Azonban az aszály nem jelenthet vis maior okot például a gyommentesítés elmaradására, hiszen ezen tevékenység az adott helyzetben elvégezhető. Tehát mindenképpen meg kell vizsgálni az ok és okozat közötti összefüggést.

A MÁK közleménye részletesen kitér fentiek átgondolására, rögzítve, hogy a vis maior helyzet esetében mely 3 feltétel együttes fennállása által mentesülhetünk a kötelezettségvállalás teljesítése alól.

1. feltétel: Ellenőrzési körön kívül felmerülő károkozó körülmény

A vis maior fennállásának három feltétele közül az első - amely alapfeltételként is értelmezhető -, hogy a károkozó körülmény a kedvezményezett „ellenőrzési körén kívül” merüljön fel. Az ellenőrzési körön kívüliség azt jelenti, hogy a kedvezményezett nem képes hatást gyakorolni a kár bekövetkezésére, az tőle független módon keletkezik. Ide sorolhatóak a természeti katasztrófák (aszály, belvíz, fagykár, viharkár, járványok), bizonyos politikai-társadalmi események (fegyveres konfliktus, közlekedési útvonalak lezárása), továbbá bizonyos állami intézkedések (behozatali-kiviteli tilalmak, ország-vagy régióhatárok lezárása). Ide tartoznak továbbá a súlyos üzemzavarok (villamosenergia-ellátás zavarai), és a radikális piaci változások.

2. feltétel: Előre nem látható körülmény legyen

A második feltétel, hogy a kedvezményezett ellenőrzési körén kívül felmerülő körülmény nem látható előre. Az előreláthatóság a kötelezettség vállalásának időpontjára vonatkoztatva vizsgálandó, hiszen ekkor kell felmérni, hogy képesek leszünk-e a jövőben a kötelezettség szabályszerű teljesítésre. Mindezek alapján a feltétel lényege, hogy a kötelezettségvállalás időpontjában a bekövetkező körülményre nem lehet előre felkészülni.

3. feltétel: Az elvárhatóság hiánya

A vis maior fennállásának harmadik feltétele, hogy nem várható el a gazdálkodó részéről a körülmény elkerülése, illetve a kárkövetkezmények elhárítása, azaz az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása esetén sem akadályozható meg a körülmény bekövetkezése. A lényeg, hogy - amennyiben erre lehetőség van - tevőlegesen törekedni kell arra, hogy a károkozó körülmény kialakulását megakadályozza, illetve a károkat elhárítsa az ember, például a vadkár elkerülése meg kell tenni az annak elkerüléséhez szükséges óvintézkedéseket. Ez a feltétel az esemény bekövetkeztének az időpontjában vizsgálandó, ellentétében az előreláthatósági feltétellel, amely a kötelezettségvállalás – tehát megelőző - időpontjában értelmezendő.

Fentiekben leírtak szerint is minden esetben tisztázni szükséges, hogy valóban van-e olyan kötelezettségvállalás, amelynek teljesülésére a bekövetkező vis maiornak hatása van. Amennyiben nincs ilyen, akkor a kár bekövetkezése ellenére sem lehet vis maiorról beszélni, így erre vonatkozó kérelmet sem célszerű benyújtani.