Ezen projekt keretében élesztő törzsgyűjteményt hoztak létre, valamint megvizsgálták ezen mikrobák Fusarium és Fusarium mikotoxin ellenes tulajdonságait. Vizsgálataikba bevonták az indiai együttműködő partnertől (CSIR-NIIST kutatóintézet, Trivandrum, Kerala, India) kapott tejsavbaktérium törzseket is, melyek azonosítását részben az egyetem végezte el. Mivel a tejsavbaktériumok között jó Fusarium antagonista sajátosságúak és jó mikotoxin elimináló képességűek voltak, ezért az indiai kollégákkal közösen tanulmányozták és igazolták ezen törzsek technológiai alkalmazhatóságát TLR3 és TLR4 technológiai felhasználhatósági szinteken kukorica silózásakor (mikotoxin elimináció), illetve kukorica-, búza- és földimogyoró magokon (Fusarium moniliforme fertőzés gátlása) - írja a Debreceni Egyetem sajtóközleményében.
Hiánypótló agrárkönyv jelent meg egy kiveszőben lévő ágazatról
A technológiai alkalmazhatósági vizsgálatokba jó mikotoxintűrő- és hatástalanító képességű élesztőket is bevonták, melyek közül két ígéretes törzs genomját megszekvenálták, és a törzsek génkészletét elemezték különösképpen fókuszálva a potenciális mikotoxin hatástalanító génekre. Az élesztők mikotoxintűrése és -eliminálása molekuláris hátterének a feltárása érdekében többféle rendszerben végeztek transzkriptomikai vizsgálatot. A Schizosaccharomyces pombe hasadóélesztő fumonisin B1 mikotoxinnal kezelt, illetve a Fusarium verticilloides kukoricakártevő gombával együtt-tenyésztett mintáiból, valamint a Fusarium graminearum gabonakártevővel együtt-tenyésztett Schizosaccharomyces japonicus mintákból azonosították a kontroll tenyészetekhez mérten eltérően kifejeződő géneket.
