Strapabíró, sokféleképp felhasználható és viszonylag egyszerűen termelhető növény a cirok, amely, ha nem is mindenhol, de a gyengébb, aszályosabb vidékeken mindenképpen versenyképes alternatívája lehet az egyre problematikusabb kukoricának. Az idehaza reneszánszát élő, korábban kissé elfeledettnek számító terményt ráadásul világszerte nagy tömegben termelik.

Bírja a strapát

Világszinten az az ötödik legnagyobb termelt növény a cirok, fontos terményről van tehát szó, van még tér Magyarországon is a további fejlődésre

– mondta el az Agrárszektornak Sík Imre. Az RAGT Vetőmag Kft. country managere kifejtette: a cirok az északi országokat leszámítva jelen van Európában, jelentős területeken termelik Afrikában, Dél-Amerikában és az USA-ban is, ahogy Kínában, valamint Ausztráliában szintén.

Sík Imre szerint a cirok szárazságtűrése az eredetében keresendő: a genetikailag az alapokat megadja az, hogy nem Európából származik, hanem Afrikából. Nem véletlen, hogy az aszályos periódusokat sokkal jobban bírja, mint a kukorica.

Sokkal kevesebb vizet használ a cirok ahhoz, hogy előállítsa a végterméket, mint a kukorica, akár 30-50 százalékkal kevesebb nedvességgel beéri. Sokkal nagyobb a gyökérzetének a szívóereje, amivel a vizet, valamint a vízben oldott tápanyagokat hatékonyabban fel tudja venni. Mivel van egy viaszos réteg a levélzetén, a párologtatása is sokkal kedvezőbb. Összességében tehát a kukoricához képest kevesebb víz felhasználásával tud ugyanannyi produktumot termelni.

Gyorsan terjed idehaza is

Mindez a szárazabb, aszályra hajlamos térségekben teszi jobb alternatívá a cirkot a kukoricához képest. A cirok ráadásul jelentős nemesítési fejlődésen ment keresztül, amelynek révén nem csak a szárazságtűrése javult tovább, hanem az elmúlt évtizedek során a növény hozamai és emészthetősége is jelentősen javult, ami kedvezően hat az állatokra. Habár Magyarországon még mindig csak kisebb területen termesztik, nyilvánvaló előnyei miatt az elmúlt években a vetésterülete dinamikusan bővült.

Néhány évvel ezelőtt még 5-10, majd 30 hektáron termesztették, ma már több mint 50 ezer hektáron foglalkoznak ezzel a növénnyel. Sokat segített ebben az, hogy a KITE is felismerte azt, hogy az egyre problematikusabb szárazság közepette a cirok tényleg nagyon jó alternatívának számít.

A vetésforgóban is jól mutat

Sík Imre szerint a cirok egy alternatív növénynek számít, ami jól beilleszthető a vetésforgóba is, ráadásul a biodiverzitás megőrzése céljából a gazdáknak is plusz növényeket kell beállítani a termelésbe.

Nem lehet csak a megszokott kukoricára, napraforgóra, repcére és a kalászosokra koncentrálni. További olyan növényeket kell találni, amelyeket gazdaságosan lehet termelni, erre pedig jó megoldás a cirok választása.

A country manager szerint azon fajták közül, amelyeket Európa más részein termelnek, több átemelhető a hazai termesztésbe is, ez pedig megoldást jelent annak ellenére, hogy a cirok még nem számít túlnemesített növénynek, nem áll rendelkezésre akkora szortiment belőle, mint más növényekből.

A nehezebb pályán megveri a kukoricát

Sík Imre szerint nem igaz az az állítás sem, hogy a cirok „kizsarolja” a talajt, ez jobbára a régebbi termelési gyakorlatból ered, amelynek során a növény strapabírásában bízva nem adtak neki kellő tápanyag-utánpótlást, és rendszerint a legrosszabb termőterületekre vetették.

Már az új, modern cirkok is igénylik azt, hogy kapjanak tápanyagot, még ha sokkal könnyebben bírják az alacsony tápanyagszintet és a kevés csapadékot. Összességében elmondható, hogy gyenge körülmények között magasabb lesz a termésátlaga, mint a kukoricának, ez éppen amiatt lehetséges, mert jobban tudja felvenni a rendelkezésre álló kevés vizet és tápanyagot.

A szakember szerint bár a cirok lényegében a nulláról indulva néhány év alatt ért el idehaza 50 ezer hektárt, a további növekedéshez a piac megerősödése kellene. Ez a folyamat zajlik, mára a cirok vetésterülete összemérhető a tritikálé elterjedtségével, vagy a tavalyi szója-vetésterülettel.

Takarmány és humán élelmiszer

A növény ráadásul valóban sokoldalúan felhasználható: a silócirok tömeg-, a szemes változat pedig szemestakarmányként alkalmazható, a fehérjetartalma magasabb, a zsírtartalma pedig alacsonyabb, mint a kukorica esetében. A toxintartalma is jóval kisebb, ráadásul jó beltartalmi mutatói mellett még gluténmentes is, vagyis a humán élelmezésben szintén kiváló alapanyagnak számít.

Sík Imre szerint további előny az is, hogy a termelőknek nem kell komoly beruházásokat tenni a gépesítés terén sem, ha a cirokra szeretnének átállni. A búza, kukorica termesztéséhez szükséges gépek minimális átalakítással használhatók a cirokföldeken is. A silócirok vágása gépi szempontból nagyon hasonló a silókukorica vágásához, a szemescirok vetéséhez is csupán egy vetőtárcsát kell kicserélni. Kicsit sűrűbben kell vetni, mint a kukoricát és a gyomirtásban is vannak eltérések, de az átállás korántsem számít bonyolultnak.

Támogatott tartalom

A cikk megjelenését az RAGT Vetőmag Kft. támogatta.