Bár sokan felteszik ma maguknak a kérdést, hogy mit lehetne ősszel vetni a sokhelyütt porszáraz talajba, az egyelőre kánikulával induló szeptember még hozhat változásokat. Az őszi vetéseket illetően jelenleg nincs pánikhangulat a termelőknél, az időjárás megváltozására várnak, és erre a legtöbb termény esetén van is még idejük – mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: még meg kell érkezniük az őszi csapadékoknak és akkor beindul az őszi inputpiac.
Egyedül a repce sürgető
A termelők ezt követően fognak kalkulálni, hogy a lehetőségeihez mérten mihez kellene nyúlniuk, mit kellene vetniük. Az őszi kalászosok esetében október közepéig, második feléig van még idő arra, hogy az időjárás és ennek nyomán a talajviszonyok megváltozzanak. Egyedül az őszi káposztarepce, amit jó esetben szeptember harmadik, negyedik hetében el kellene vetni.
Mint elmondta, jelenleg mindenki az őszi csapadékot várja, de szerinte jó eséllyel szeptemberben érkezik már a várva várt eső. Addig a napraforgó betakarítása zajlik nagy ütemben, és idén a kukorica is szokatlanul korán kész van.
Ha nagyon nem változik az időjárás, akkor szeptember közepére, október legelejére akár a napraforgót és a kukoricát is betakaríthatjuk.
Ez már csak azért is előfordulhat, mert a kukorica is száraz és a termelők, ha már vágják a napraforgót, akkor a kukoricába is beleállnak. Összességében tehát gyors betakarításra számít az elnök.
Hogyan tovább? – sürgősen át kell gondolni a növénytermesztést itthon
A gyengébb területeken kár a gőzért
Ezt követően az egyes termelők, üzemek szintjén a legfontosabb kérdés az lesz, hogyan alakítsák a következő szezont és milyen vetésszerkezettel induljanak neki 2025-nek.
Az olyan területeket, amik nem annyira jövedelmezőek, érdemes kihagyni és ezáltal növelni a termésátlagokat. A gyengébb területek ezt az üzemi átlagot lehúzták, rendszerint veszteségesen termeltek
említett példát az aktuális stratégiákból Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője.
Az alternatíva nem alternatíva?
Az ismert termelő hozzátette: adódnak az alternatív növények is, de meglátása szerint ezek termesztése korántsem hoz egyértelmű előnyöket.
Ennek fő oka szerinte az, hogy ezen termények piaca még nem kiforrott, és ezért nem is tud stabil jövedelmet biztosítani a termelőknek – még ha vannak is jól alakult évek. Az ilyen termények logisztikája, felvevőpiaca és feldolgozókapacitása sem alakult még ki annyira, hogy arra építhessenek a termelők.
Csepregi Attila szerint inkább távlati szinten kellene önköltségszámítást végezni és megvizsgálni, hogy milyen hasznot termelt a gazda. Racionalizálni kellene az erőforrások felhasználását és azokat a jobb képességű területekre kellene koncentrálni, míg a gyengébb talajokon inkább a költségek megfogása lehet a célravezető. Utóbbiak esetében példaként a nitrogénmegkötő növényeket, a parlagon hagyást, pihentetést említette példaként.
Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
Egyre több szó esik a cirokról
Némileg másképp látja az alternatív növények kérdését Szurovcsákné Berecz Ágnes. A Szuro-Trade Kft. tulajdonosa és a Milic 2007 Kft. ügyvezetője, aki 2023-ban Az Év női agrárvállalkozója díjat is elnyerte elmondta: a cirokkal kapcsolatban vannak terveik. A terménnyel kapcsolatban a környékbeli gazdáknak is vannak kedvező várakozásaik, mivel a növény nagyon jól bírja – bizonyos határokon belül – a hőséget és aránylag kevés csapadékkal is beéri. Hangsúlyozta: a cirok termesztésének a technológiáját még meg kell ismerniük a termelőknek. A gazdálkodó kiemelte: az öntözés, ahol megoldható, nagyon sokat javít a helyzeten, bármilyen növényről is van szó.
A területeink egynegyede öntözhető, illetve most is van folyamatban nyert pályázatunk, így jövőre újabb területeket fogunk bevonni ebbe a körbe.
Hozzátette azt is, hogy a környékükön más térségekhez képest több csapadék hullott, az országban járva rosszabb állapotú kukoricatáblákat lehet látni a Demecser környékinél.
