Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián tartott előadásában arra emlékeztetett, hogy a magyar vetőmagágazatot érintő utolsó jogszabályi változás 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor volt esedékes.
Az eredeti közös szabályozás alapja egészen régre, még az 1950-es, 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor az akkori Európai Gazdasági Közösség kidolgozta azt a szabályrendszert, amely alapján irányelvekben határozzák meg a fontosabb és szabályozandó növényfajok forgalomba hozatali követelményét; ezeket az irányelveket pedig a tagországok saját nemzeti jogrendjüknek megfelelően vagy törvényekben, vagy rendeletekben tovább szabályozzák. Azóta természetesen sokat változott a világ: fejlődtek a vizsgálati lehetőségek, változott a követelményrendszer, bővült a fajkör és folyamatosan módosultak az irányelvek is, az viszont állandó maradt, hogy az irányelvekben részletezett követelményeket a nemzeti jogszabályok külön szabályozzák.
Jelentős változások várhatók a vetőmag-ágazatban
Bár a 2010-es évek elején már megfogalmazódott az igény a változásra, a számos beérkező módosító javaslat miatt a folyamat akkor elakadt. A jelenkor kihívásainak azonban már nehezen felelnek meg a korábbi előírási keretek, így az elmúlt években ismét előtérbe került a szabályozás átalakítása, 2023. július 5-én pedig be is mutatták a növényi és az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó új európai uniós rendelettervezetet. Ez a következő évben még bizonyosan nem fog megjelenni, érdemes azonban már most részleteiben megismerni, hogy milyen új elemeket, elvárásokat tartalmaz – hangsúlyozta Polgár Gábor.
A legfőbb újdonság az, hogy egy rendeletről van szó, ami azt jelenti, hogy direkt végrehajtandó lesz minden egyes tagországban. Annak előírásait tehát külön törvényben és nemzeti rendeletekben a tagországoknak már nem kell majd szabályozni, ami egy teljesen új szemléletet igényel mind a vetőmagipar oldaláról, mind pedig a felhasználói oldalról.
Fontos kiemelni azt is, hogy korábban külön voltak szabályozva a különböző területek, a tervezett rendeletben azonban összevonásra kerültek a szántóföldi növények, a zöldségnövények, valamint a gyümölcs- és szőlőszaporító anyagok, azaz az előkészítés során teljesen összegyúrták a korábban eltérő szakzsargont és a különféle követelményeket. Lényegében tehát tíz irányelvből és három rendeletből most egy nagy rendelet született. Mindezeken túl a rendelet szorosan illeszkedik az Európai Unióban elindult Zöld Megállapodás célkitűzéseihez, továbbá szerepelnek benne például megőrzendő fajták, heterogén anyagok, szívességi magcsere és génbankok is.
Lesz-e elég vetőmag tavasszal?
A vetőmagszaporítást és -forgalmazást gyökeresen átalakító reformelképzelések mellett a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia programjában arról is szó esett, hogy milyen fajtakínálati és árviszonyok várhatók jövőre a hazai vetőmagpiacon. Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője a témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésben elmondta, hogy meglátása szerint a tavaszi vetőmagértékesítési szezonban lesz elegendő vetőmag, a kérdés inkább az, hogy milyen összetételben.
Egyes vélemények szerint akár az is előfordulhat, hogy a vetésterület nagyságát illetően több lesz a napraforgó, mint a kukorica. Bizonyos országrészekben, jellemzően délkeleten például a kukorica erősen megkérdőjeleződött, a napraforgó irányába, azon belül is egyébként a magas olajsavas napraforgó irányába ugyanakkor nagyon komoly igény mutatkozik. Aki tehát ragaszkodik egy-egy hibridhez vagy technológiához, annak érdemes időben gondolkodni.
Sík Imre, a RAGT Vetőmag Kft. country managere arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban nagy növekedési pályát futott be a szója és cirok is, a szója termésterülete az elmúlt évben gyakorlatilag megduplázódott. Ennek ellenére a növény nem volt mindenütt egyértelműen sikeres és tudott meglepetést okozni az időjárás is. Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője is osztotta azt a véleményt, hogy emiatt a következő évben valószínűsíthető egy jelentős visszaesés ezeknél a növényeknél, már csak azért is, mert a szója és a cirok vetőmagok esetében is vannak csírázási problémák.
Lakatos Réka, a Bayer Crop Science termékmenedzsere szintén úgy látja, hogy lesz tavasszal elegendő vetőmag, egyes hibridekre azonban már most jelentős az érdeklődés. Érdemes tehát előre gondolkodni, hogy mindenki meg tudja vásárolni azt, amit kinézett magának vagy amivel jó tapasztalata van.
Egyes országrészekben nagyon rossz tapasztalatok születtek idén is, de azért vannak olyan régiók, ahol sikeres volt a kukorica. Ennek megfelelően bízunk abban, hogy a vetési kedv is közel olyan szinten tud alakulni, mint ahogyan azt az idei tavasszal is tapasztaltuk.
Józsa Bence, a versegi Józsa családi gazdaság tulajdonosa úgy látja, hogy a kukorica vetésterülete a toxinos helyzetre való tekintettel várhatóan jelentősen visszaesik. A gazdák ehelyett inkább a napraforgó felé fordulhatnak majd, ami pedig várhatóan a napraforgó vetőmag hiányához fog vezetni.
Sík Imre, a RAGT Vetőmag Kft. country managere a toxinkérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy ez a téma nagyon kidomborodott ebben az évben és sok problémát okozott a termelőknek, csak úgy, mint két évvel ezelőtt. Ennek hátterében az áll, hogy kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy melyek azok a fajták, amelyek nagyobb biztonsággal termeszthetők és amelyek kevésbé okoznak majd toxinproblémát a következő évben. A fajtaválaszték azonban a szakértő szerint csak az egyik dolog, ezen túl ugyanis nagyon oda kell figyelni a termesztéstechnológiára és a növényvédelemre is.
