Miután kikeltek és több évet töltöttek az édesvízben, a vadon élő lazacok kimerészkednek a tengerbe, ahol egy-három évet töltenek, mielőtt visszatérnek a folyójukba szaporodni. Általában ekkor fogják ki őket a hobbihorgászok. Az ívásra visszatérő lazacot száma azonban évek óta csökken, rekord alacsonyra esett 2021-ben és 2023-ban. A fejlemény aggasztja a környezetvédelmi hatóságot, amely amiatt már június 24-én 33 folyót és tengervizet zárt le Norvégia teljes déli partvidékén a vadon élő lazacok horgászata elől - írja a Világgazdaság.
A lazacgazdálkodással foglalkozó tudományos tanács – a Környezetvédelmi Ügynökség által létrehozott független testület a fjordokban víz alá helyezett ketrecekben történő lazactenyésztést okolja. Ezekben a halgazdaságokban rengeteg halat zsúfolnak össze, emiatt elszaporodnak a kórokozók, melyek megfertőzik a közelben úszó szabad vadlazacokat. Mindemellett a klímaváltozás nagymértékben befolyásolja a lazacok táplálékláncát. Norvégia biztosítja a világ tenyésztett lazacának jelentős részét, ez 2022-ban 1,5, 2023-ban 1,2 millió tonna exportot jelentett. Ez az ország legnagyobb nemzeti bevételi forrása, a norvég lazactermelők működési haszonkulcsát 45 százalékra becsülték.