Az elmúlt évben tapasztalt zord tél és a mostani, szokatlanul magas nyári hőmérsékletek megnehezítik a norvég halágazat szereplőinek munkáját, akiknek az elmúlt hónapokban rekordméretű halpusztulással kellett szembenézniük. A klímaváltozás pedig tovább ronthat a helyzeten, tönkretéve a lazacok természetes élőhelyeit, és tovább drágítva a mesterséges tenyésztésüket - írta meg a Világgazdaság. A Norvég Állatorvosi Intézet szerint az El Nino - amely az egész bolygón megemeli a hőmérsékletet -, a szokatlanul fagyos tél és a medúzatámadások jelentős megugrása miatt a halpusztulás idén eddig 16,7%-os volt, ami rekordnak számít.
Az idei év eddig a tökéletes katasztrófát hozta az ágazat számára, a termelők pedig most kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni az átalakuló időjárási tényezőkhöz
- mondta Philip Scrase, a Carnegie elemzője.
A szakértő szerint jelentősen megdrágulhat a tenyésztés a halállomány csökkenése és a fejlesztésekkel járó költségek miatt. Mint ismeretes, Norvégia a tenyésztett atlanti-óceáni lazac legnagyobb termelője, amely a világpiac 50%-át adja. Az ágazat szereplői a nehéz első fél év után gyógyulást remélnek őszre.
Ez az ország árasztja el hallal Európát: meglepő a nyertes
A nyáron lecsapó rekordmagas hőmérsékletek, az ezzel járó melegebb vizek és a bennük élő paraziták gyorsabb terjedése azonban megnehezíti ezt. A lazacok védelme érdekében az elmúlt években több halászvállalat is kénytelen volt mélytengeri ketrecek kitelepítésével külön tartani a halrajokat, ezzel fékezve a súlyosabb betegségek terjedését. Alexander Aukner, a DNB elemzője elmondta, hogy a tengeri paraziták és fertőzések ellen vakcinákat használnak, ám ezek gyakran túlstresszelik a halakat, ami szintén veszélyes a jólétükre és az egészséges növekedésükre
A tenyésztőknek emellett a fiatalabb halakat hosszabb ideig kell szárazföldi létesítményekben tartaniuk, hogy megvédjék őket a zord éghajlati viszonyoktól, bár ez nem javítja az elhullási arányt. A haltetűnek nevezett paraziták kártétele nemcsak Norvégiában, de Izlandon is egyre nagyobb problémát okoz a termelőknek.
Pánik a lazacpiacon
A lazac exportja Norvégia éves GDP-jének mintegy 2%-át teszi ki, a Norvég Tengeriélelmiszer-tanács szerint tavaly például 1,2 millió tonnát exportáltak 11,2 milliárd dollár értékben. Az iparág hírnevének védelme érdekében ezért Norvégia idén megtiltotta a gyenge minőségű lazacnak minősített, sérült halak exportját. Ez viszont arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy fokozzák az alacsony minőségű lazac hazai feldolgozását prémiumtermékekké, például filévé vagy füstölt áruvá, amelyeket legálisan tudnak külföldön értékesíteni.
Ez az ország árasztja el hallal az európai piacot - meglepő a nyertes
A tilalom előtt a feldolgozatlan hal a vámkorlátokat megkerülve jutott el az európai piacokra, most azonban a gazdáknak a felesleges, sérült halakat árengedménnyel kell eladniuk a feldolgozóknak
- mondta Philip Scrase.
A filézési kapacitással rendelkezőknek, mint például a SalMar, eközben a nagyobb mennyiségek kezeléséhez szükséges munkaerő hiánya miatt nem hatékonyak a létesítményeik. A gazdálkodók erőfeszítései ellenére az elemzők kételkednek abban, hogy az ágazat képes lesz fenntartani a betakarítási mennyiségeket. A SalMar az év elején csökkentette 2024-es mennyiségi előrejelzését, míg más fontos szereplők is a halászat visszaesésére figyelmeztettek.
