A University of California kutatói 2018 és 2022 között 467 helyszínen tanulmányozták a mandula-, pisztácia- és diófákat azzal a céllal, hogy megértsék, hogyan raktározzák a fák a szénhidrátokat a hőség és az aszály elleni védekezéshez. A vizsgálat félidejében, 2020-ban azonban 4,2 millió hektárt perzseltek fel az erdőtüzek Kaliforniában, így váratlan lehetőségként utánajárhattak annak is, hogy az égboltot elborító füst és hamu hogyan befolyásolja a szénhidrátok szintjét.
Mint ismeretes, ezeket a szénhidrátokat a növények egyszerű, szervetlen anyagból, fényenergia hasznosításával állítják elő a fotoszintézis során. A létrejött szénhidrátok egy részét légzésükhöz, életfolyamataikhoz és növekedésükhöz hasznosítják, másik részét viszont keményítő formájában tárolják, hogy a későbbi stresszhatások idején vagy a fotoszintézis éjszakai szünetében fel tudják használni. Ez a folyamat változott meg drasztikusan, amikor az erdőtüzekből származó füst hónapokra beborította a kaliforniai égboltot. Az apró részecskék ugyanis visszaverték, blokkolták a napfényt, csökkentve ezzel a felszínre jutó besugárzás mértékét és ezáltal a fotoszintézist is.
A füst okozta hatás a vizsgált helyszínek némelyikén 15-50 százalékos terméscsökkenést eredményezett, sőt a szénhidrátok mennyisége sok esetben még akkor sem állt helyre, miután az erdőtüzeket eloltották. A problémát a kutatók szerint az is súlyosbította, hogy az erdőtüzek legaktívabb időszaka éppen azzal a periódussal esett egybe, amikor a fák a téli nyugalmi időszakhoz és a tavaszi növekedéshez szükséges tartalékokat halmozták fel.
Sok kutatás a füst emberi szervezetre gyakorolt hatásaira összpontosít, a lehetséges növényegészségügyi hatásokkal viszont kevesen foglalkoznak. A kutatásunk azonban arra utal, hogy a fák ugyanolyan sebezhetőek, mint az emberek. Számítottunk rá, hogy lesz némi következménye a sűrű füsttel teli hónapoknak, azt azonban nem vártuk, hogy ilyen tartós hatást és ilyen jelentős terméscsökkenést tapasztalunk
– mutatott rá Jessica Orozco, a University of California kutatója, a Nature Plants szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Hasonlóan 11,9-14,9 százalékos terméscsökkenést tapasztaltak egyébként egyes indiai rizsfajták esetében is, ahol viszont nem az erdőtüzek füstje, hanem a levegőben tapasztalható magas szállópor-koncentráció miatt tömődött el a növények gázcserenyílása, akadályozva ezzel a víz- és szén-dioxid-cserét és a fotoszintézist. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének tanulmányából az is kiderül, hogy ugyanezen okból csökkenhetett a rizs hozama 4,6 százalékkal, a búza hozama pedig 4,7 százalékkal Kínában a 2010-es években.
A fentiek új aspektusból világítják meg az erdőtüzekkel járó veszélyeket, amelyek a tűztől nagy távolságra is jelentkezhetnek. Mint arra az ENSZ Meteorológiai Világszervezete is figyelmeztet, a hatások mérséklésére a mezőgazdasági termelőknek is új stratégiákat kell kidolgozniuk. Elképzelhető például, hogy a jövőben nagyobb szükség lesz majd olyan védelmi megoldásokra, amelyek a növényeket és az állatokat is védik a levegőben terjedő szállóportól és füstrészecskéktől.
Az idő sürget, a tűzveszélyes régiók aránya ugyanis 29 százalékkal növekedhet a globális felmelegedés miatt a jövőre vonatkozó forgatókönyvek alapján. A legjelentősebb változás a boreális és mérsékelt övezetekben várható, ahol a szakemberek szerint a tűzszezon időtartama is számottevően megnőhet.
A térségünkben várható extrém hőhullámok, az emelkedő nyári és őszi átlaghőmérséklet és az egyenetlen csapadékeloszlás szintén hozzájárul az erdő- és vegetációtüzek számának, eloszlásának és intenzitásának növekedéséhez, ami az elnyúló tűzveszélyes időszakokkal együtt hazánkban is jelentős veszélyforrás lehet.