Szinte hetente csatlakoznak a legkülönfélébb nagyvállalatok egy mára jelentősnek mondható állatjóléti szabványhoz, amely ágazati számítások szerint önmagában több mint harmadával növelné a csirke előállítási árát. A csatlakozó cégek – gyorséttermek, élelmiszer-feldolgozók és szálláshely-szolgáltatók – elvileg maguk ellen cselekszenek, amikor a drágább alapanyagra szavaznak, elkötelezettségük azonban jórészt a fogyasztóik elvárásából fakad.
Út a jogszabályig?
Az állatjóléti kérdések ritkán érik el az átlagember ingerküszöbét és még a közvetlenül nem érintett termelők sem mindig vannak tisztában azzal, hogy a szabályok szigorítása milyen hatással jár az ágazatra nézve. Pedig az elmúlt évtizedekben az eleinte civil kezdeményezésként feltűnő, a fogyasztók, a szavazópolgárok és így a döntéshozók támogatását is elnyerő, kétségkívül jónak tűnő kezdeményezések egy részéből idővel uniós jogszabályokban rögzített elvárás lett.
Éppen ezért kavart nagy port a közelmúltban a már évek óta formálódó és egyre jelentősebbnek tűnő ECC kezdeményezés, amely mára maga mögé állított egy sor világcéget is.
Ezek között számos vállalat, a kiskereskedelmi szereplőktől az éttermekig és a vendéglátóipari vállalkozásokig kapnak helyet, amelyek ezzel kötelezettséget is vállaltak arra, hogy 2026-ig teljesítik a követelményeket.
Az aláírók között olyan jelentős szereplők vannak, mint például az Accor Hotels globális szállodalánc, a jobbára bútorairól ismert, de éttermeket is fenntartó IKEA, több élelmiszeripari óriás, így az Unilever, a Nestlé vagy a KraftHeinz, a fagyasztott élelmiszereket gyártó Nomad Foods, több gyorsétterem, például a KFC, a Subway vagy a Burger King.
Civil felvetésként indult
A European Chicken Commintment (ECC, illetve később BCC) az állatjóléti civil szervezetek által támogatott, az állatjólét javítását célzó, a jelenlegi uniós szabványokon túlmutató szabványok kerete.
2017-ben öt vezető civil szervezet (NGO) koalíciója közzétette a hivatalos az „Állatvédelmi Szervezetek Közös Nyilatkozata a brojlercsirkéről” című dokumentumát, amelyben tudományosan alátámasztott brojlercsirke jóléti szabványokat javasol. 2019-re a szabványokat már 10 civil szervezet is jóváhagyta, és a kezdeményezés hivatalosan Better Chicken Commitment néven működik tovább – jóllehet a szakmai közbeszédben továbbra is a régi nevén emlegetik. 2021-ben a Global Animal Partnership bejelentette a brojlerfajták értékelésére irányuló többéves tanulmányának eredményeit, valamint a jóváhagyott fajták első listáját, ezzel a jóváhagyott BCC-fajták száma 16-ra emelkedett.
Kemény kijelentést tett a magyar biztosjelölt: a ketreces tartás elavult
Kőkemény vállalások
Az egyelőre ajánlásként működő kezdeményezést aláíró felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy több követelményt alkalmaznak a friss, fagyasztott és feldolgozott baromfi ellátási láncuk 100 százalékában. Ennek keretében valóban figyelemreméltó vállalások szerepelnek, az aláíró szereplők ugyanis vállalják, hogy 2026-ig:
- Megfelelnek az összes uniós állatjóléti jogszabálynak függetlenül attól, hogy melyik országban, milyen termelési helyen végzik a tevékenységüket.
- Vállalják, hogy a maximális állománysűrűség 30 kilogramm lehet négyzetméterenként, vagy annál kevesebb.
- Olyan fajtákat alkalmaznak, amelyek alacsonyabb átlagos napi növekedésre képesek.
- Megfelelnek a magasabb szintű környezeti szabványoknak, mint amilyen a legalább 50 lux fényerősség (beleértve a természetes fényt),
- valamint legalább 2 méteres hasznos ülőhely, és 2 csipegető aljzat 1000 példányonként,
- jobb levegőminőség,
- a ketrecek, illetve a többszintes rendszerek elhagyása.
- Ellenőrzött atmoszférikus kábítást alkalmaznak inert gázzal vagy többfázisú rendszerekkel, vagy hatékony elektromos kábítással működnek élő beavatkozás nélkül.
- Ráadásul vállalják, hogy ezeket a szabványokat egy harmadik fél ellenőrizheti hivatalos auditok alkalmával.
Sokba fog kerülni
Az európai baromfiszektort képviselő AVEC szerint ugyanakkor az ECC-megfelelés környezeti, termelésre és árakra gyakorolt hatásai megválaszolatlanok maradtak. Ennek érdekében a szervezet az RSK ADAS tanácsadó bevonásával értékelte a hatásokat.
A jelentés kimutatta, hogy a vállalások miatt:
- Egy kilogramm csirkehús előállítási ára 37,5 százalékkal növekedne (202-ről 208 eurócentre)
- 44 százalékkal csökkenne az egy négyzetméterre jutó kibocsátás (211-ről 118 kilóra évente)
- Uniós szinten csaknem 9700 új istállót kellene építeni a változatlan kibocsátás fenntartásáért, amely 8,24 milliárd euróba kerülne. A döbbenetes költségnövekedés és hatékonyság-romlás nem csupán gazdasági értelemben, hanem a környezeti erőforrások felhasználásában is éreztetné a hatását. A vállalások miatt például:
- 24,4 százalékkal nőne az egy kiló csirke előállítása során kibocsátott üvegház-gázok mennyisége
- 34,5 százalékkal nőne egy kilogramm csirkehús előállításának vízigénye
- és ugyanehhez 34,4 százalékkal több takarmányra lenne szükség.
Ez utóbbit úgy szemlélteti az AVEC, hogy a megnövekedett takarmányigény miatt 2,18 millió focipályányi új területet kellene takarmánynövények termelésébe bevonni.
Szakértő: érthetetlen, miért akarja Európa feláldozni az agráriumát
Elfogadják majd a fogyasztók?
Az AVEC vizsgálatában kitért arra is, mit szólnának mindehhez a fogyasztók. 30 százalékuk nem hajlandó állatjóléti előírások miatt többet fizetni a csirkéért, 35 százalékuk elfogadna egy legfeljebb 5 százalékos drágulást és csupán 14 százalék válaszolt úgy, hogy el tudna fogadni 10 százaléknál nagyobb áremelkedést is.
A baromfiszektor emiatt piacvesztéstől tart, mert a szabvány általánossá válása esetén messze az uniós baromfitermelés lenne a legdrágább a világon. Ezzel tovább erősödne a harmadik országokból, például Ukrajnából érkező import, amely rontaná az uniós termelők pozícióit.
Az AVEC leszögezte: nem az állatjóléti szabályozások és az előrehaladás ellen vannak, fontosnak tartják a kérdést, ezért hatékony farmmenedzsment-megoldásokat, ösztönzőket és tréningeket tartanának megfelelőnek a kérdés rendezésére.
