Az ENSZ Tudománypolitikai Interfész (SPI) által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül. Az elmúlt 30 évben a szárazföldek háromnegyede szenvedett a szárazabb körülményektől, és ez a tendencia várhatóan tartós lesz. A jelentés rámutat, hogy a szárazság súlyos gazdasági következményekkel jár. Afrika például 1990 és 2015 között GDP-jének mintegy 12%-át veszítette el a növekvő szárazság miatt. Az előrejelzések szerint a következő fél évbentizedben Afrika GDP-jének további 16%-át, Ázsia pedig közel 7%-át veszítheti el. Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményének (UNCCD) végrehajtó titkára hangsúlyozta a probléma súlyosságát:
Az aszályokkal - az átmeneti csapadékszegény időszakokkal - ellentétben a szárazság állandó, kíméletlen átalakulást jelent.
Olyan döntéseket hoznak a napokban, amelyek az egész életünkre kihatnak
A tanulmány szerint egyes növények különösen veszélyeztetettek lesznek. Például Kenyában a kukoricatermés 2050-re várhatóan felére csökken, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak. A száraz területeken a csapadék 90%-a elpárolog, és csak 10% marad a növényzet számára. Az UNCCD keretében jelenleg Rijádban zajló globális konferencián a kormányok megpróbálnak megállapodást elérni a világ földjeinek pusztulásának megállításáról és az érintett területek helyreállításának megkezdéséről. Szaúd-Arábia, a konferencia házigazdája, maga is a világ egyik legszárazabb országa. Barron Orr, az UNCCD vezető tudósa figyelmeztetett:
Az ENSZ tudományos testülete most először figyelmeztet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése a világ nagy részén tartósan kiszárad, és ennek potenciálisan katasztrofális hatásai vannak a vízhez való hozzáférésre.
Ez sokba kerülhet a magyaroknak is: meglesz a böjtje annak, ami most történik
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás mellett a rossz mezőgazdasági gyakorlat, a túlzott vízkivonás, a talaj eróziója és a természetes növényzet pusztulása is hozzájárul a problémához. Praveena Sridhar, a Save Soil kampánycsoport technikai vezetője szerint "az intenzív mezőgazdaság a föld és a talaj degradációjának vezető tényezője". A kutatók cselekvésre szólítják fel a kormányokat. Mark Maslin, a University College London professzora szerint:
Visszafoghatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami csökkenteni fogja az éghajlatváltozást és a globális kiszáradást. Másodszor: tudomásul vehetjük, hogy a világ kiszárad, és intézkedéseket tehetünk a kiszáradás lassítására és az ahhoz való alkalmazkodásra.
Forradalmi javaslat született, így oldanák meg a magyar gazdák problémáját
Kate Gannon, a London School of Economics kutatója rámutatott a probléma társadalmi következményeire:
A növekvő szárazság elmélyíti a szegénységet, a törékeny erőforrások túlzott kiaknázására kényszerít, és felgyorsítja a földterületek degradációját, ami az erőforrások szűkösségének, a vízellátás bizonytalanságának és a mezőgazdasági potenciál csökkenésének ördögi körét hozza létre.
