Akár a kilencvenes évek magyarországi konyháiból, akár a katalán nyaralásokról ismerős a név, azt, hogy igazából mi is a vermut, kevesen tudják. Ez lényegében egy likőrbor, amelyet fehér ürömmel és különféle gyógynövényekkel, fűszerekkel ízesítenek, például kis ezerjófűvel, fahéjjal, korianderrel, keserű narancshéjjal, szegfűszeggel, bodzavirággal, kálmosgyökérrel, örménygyökérrel és mentával.  Bár a fehér üröm gyógyító hatását már az ókorban is ismerték, Pitagorasz borba és sörbe áztatta, míg Hippokratész frissítő és gyógyító kezelések részeként alkalmazta más gyógynövényekkel együtt, a modern változat feltalálásáért Antonio Benedetto Carpanót tartják felelősnek, aki 1786-ban Torinóban alkotta meg, és italát „vermouth”-nak nevezte el. 

Az elnevezést a német „Wermut” (Carpano idejében „Wermuth”), azaz fehér üröm szó inspirálta, mivel a német ürmösborok adták az ötletet. Akkoriban a cukor és a különböző ízesítések elsődleges célja az volt, hogy az olcsó borok nyers ízeit tompítsák, és enyhén gyógyfüves, frissítő karaktert adjanak az italnak. Az ital kereskedelmi forgalomba először csak évtizedekkel később került, amikor 1816-ban a Cinzano család kezdte meg a gyártását. Érdekesség, hogy a XX. század fordulóján a vermut – az abszinthoz hasonlóan – kritikák kereszttüzébe került az üröm miatt, amelyről akkoriban mérgező hatást feltételeztek. Ezek a vádak azonban nem csökkentették népszerűségét, sőt, a „tiltott gyümölcs” vonzereje tovább növelte kedveltségét, ami a Cinzano és Martini & Rossi családok számára rekordbevételt eredményezett. 

Napjainkban a legtöbb vermut cukor hozzáadásával készül, míg az édesítetlen, úgynevezett száraz változatoknál a kesernyés ízvilág a meghatározó. A szesz egyre nagyobb népszerűségnek örvend és több közkedvelt koktél, mint például manhattan, a martini és a negroni összetevője. 

A hazai ürmösbor karakterben is más 

A nemzetközi trendekre figyelt fel az Agárdi Pálinkafőzde is – mondta el az Agrárszektornak Szabó László társtulajdonos. A szakember úgy látja, hogy Nyugat-Európában reneszánszát éli tequila és a vermut, ez utóbbi pedig akár a különböző long drinkekben úgymond a következő gin-tonic is lehet. 

Két dolog inspirált arra, hogy saját magunk is vermutgyártásba kezdjünk: az egyik az volt, hogy Magyarországon nincs minőségi, hazai előállítású vermut - bár az utóbbi egy évben sok import érkezett. Másrészt a ginkészítés gyakorlatát próbáljuk átültetni a vermutba, egy más megközelítéssel, ugyanis a kettő között sok hasonlóság van a fűszernövények használatát illetően

- mondta. A vermut gyártása a ginhez hasonlóan a gyógynövények és fűszerek előkészítésével kezdődik: aprítják vagy porítják őket, majd víz és alkohol keverékében áztatják 15-20 napig. Ez idő alatt a hatóanyagok kioldódnak: a cukrok és sók vízben, az aromák és olajok alkoholban oldódnak. A folyamat végén egy intenzív illatú, zöldes-barna aromakivonat keletkezik, amelyet tisztítanak, érlelnek és finomítanak. 

Az ital alapját a száraz bor adja, amely több bor keveréke, jellemzően semleges, alacsony csersavtartalmú fajtákból. A borokat gondosan kiválasztják és szűrik, hogy tiszta, harmonikus alapot kapjanak. A cukor hozzáadásával kiegyensúlyozzák a keserű ízeket, majd finom etilalkoholt adnak az italhoz, amely stabilizálja és növeli az alkoholtartalmat.  Az aromakivonat és a bor elegyítése lassú folyamat, amely oxigénmentes környezetben zajlik a tökéletes harmónia eléréséért. Az érlelés során az ízek összeérnek, a keverék kiegyensúlyozottá és lággyá válik. Végül az italt stabilizálják, hogy teljesen tiszta és palackozásra kész legyen. A külföldi vermutok, legyenek azok olasz, spanyol vagy más eredetűek, általában erőteljes fűszernövény ízűek, ahol a bor íze háttérbe szorul. Az Agárdi Pálinkafőzde azonban más megközelítés mellett döntött. 

Visszanyúltunk az eredeti ürmösbor koncepcióhoz. A mi vermutunk jóval kisebb mennyiségben tartalmaz fűszernövényeket, így a bor karaktere markánsabban érvényesül. Emellett több olyan elemet is alkalmazunk, ami nem bevett szokás a vermutkészítésben. Feltüntetjük az évjáratot a palackon, ami általában nem jellemző a vermutoknál. Emellett a szőlőfajta nevét is megjelenítjük a címkén, ami szintén nem gyakorlat a vermutok esetében

- tette hozzá Szabó László. Az Agárdi vermutja a szakember szerint inkább a keserű ízvilághoz passzol és 17%-os az alkoholtartalma mellett önmagában jéggel is fogyasztható, ugyanakkor tonikkal long drinkek alapja lehet, sőt még az ünnepi asztalon is megállja a helyét.