A legfrissebb prognózisok szerint bolygónk lakossága 2037-ben a 9 milliárd főt, 2080-ra pedig a 10 milliárd főt is elérheti, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4 ezer olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.
Lényegében a főbb növényfajok 75 százaléka, az élelmiszertermelésnek pedig 35 százaléka függ részben vagy teljesen az állati beporzóktól, amelynek becsült gazdasági értéke évente 235-577 milliárd dollár közé tehető.
Káros anyagok halmozódtak fel a földekben: ezt már mi is megérezhetjük
Bár a beporzókat érintő jelenségekről viszonylag sokat beszélünk, arról ezidáig jóval kevesebb szó esett, hogy a beporzók nemcsak a termények mennyiségét, de annak minőségét is befolyásolják. Ily módon például a méhek javítják a repce tápértékét azáltal, hogy növelik benne a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségét, sőt az összes olajtartalmat is. De beporzó munkájuknak hála az avokádó esetében is növekszik mind az olajtartalom, mind pedig a gyümölcs tömege.
Korábbi kutatások során arra is fényt derült, hogy a szél által beporzott gyümölcsöknek nagyjából 65 százaléka mutat valamilyen deformációt, míg a méhek által beporzott gyümölcsök esetében ez az arány csupán 20 százalék, ami szintén fontos szempont a vásárlók körében. Egyes szamócafajták esetében ráadásul a méhek által beporzott gyümölcsök nemcsak kevésbé torzak, de nehezebbek, élénkebb piros színűek, alacsonyabb cukor-sav aránnyal jellemezhetők és keményebbek is, ami még az eltarthatóságuk szempontjából is pozitív különbséget jelent.
Ám amint arra a University of Göttingen kutatói a Trends in Plant Science szaklapban közölt friss tanulmányukban is felhívták a figyelmet, a termés minősége nemcsak attól függ, hogy mely beporzók aktívak és mekkora egyedszámban vannak jelen, hanem attól is, hogy a különböző fajok hogyan mozognak, valamint térben és időben hogyan hatnak egymásra. A beporzó fajok ugyanis eltérő táplálkozási szokásokat követhetnek az egyes növényeken és esetleg nem megfelelő pollengenotípusokat is átvihetnek, ami korlátozhatja a termelést és a termés minőségét.
Az sem mindegy, hogy egy adott növényt csak egy vagy több beporzófaj látogat-e, így a szezonális változások, valamint a nappali és éjszakai aktivitású beporzókra ható környezeti tényezők is kiemelt jelentőséggel bírnak a termés végső minősége szempontjából. A különböző fajták közötti pollenátvitel pedig meg is hiúsulhat, ha a beporzók viselkedése vagy a növények elrendezése megváltozik.
Megdöbbentő, mi derült ki az utcai világításról: ezt jó, ha mindenki tudja
A beporzás sikerét és minőségét tehát az is befolyásolja, hogy az egyes növényfajták hogyan helyezkednek el egymás mellett, így a kutatók szerint a jövőben az egyes növényfajták kiválasztására és térbeli elrendezésére is érdemes lesz nagyobb figyelmet fordítani. Ez a fajta intelligens szántóföldi tervezés a beporzóbarát tájrészletek kialakításával együtt pedig – a beporzók pollenszállításának elősegítése révén – még további növelheti a termés minőségét.
Óriási veszélyt jelent egy szer, amit legálisan lehet használni az EU-ban
Az eredmények azt mutatják, hogy a jövőbeni kutatásoknak nem csak a mennyiségre, hanem sokkal inkább a termés minőségére kellene összpontosítaniuk, hiszen a jobb tápanyagösszetétel a fogyasztók egészségének is kedvez. Fontos lenne például a keresztbeporzás elősegítése a kultúrnövények sokféleségének és a pollen tulajdonságainak figyelembevételével. Emellett pedig össze kellene hasonlítani az öntermékenyülő és a keresztbeporzású fajták minőségét, a termesztésre használt területeket pedig úgy kellene összehangolni a környező tájjal, hogy a beporzók a lehető leghatékonyabb munkát végezhessék
– hangsúlyozták Teja Tscharntke, Carolina Ocampo-Ariza és Wiebke Kämper, a University of Göttingen kutatói a ScienceDaily cikkében.
