A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 7. előírás szerint a vetésváltási kötelezettség 2024-től terménydiverzifikációval is teljesíthető, ami 2025-ben is érvényben marad. A másik jelentős könnyítés a parlagoltatási kötelezettséget érinti. 2024-ben a HMKÁ 8. előírás, azaz nem termelő tájképi elem és -terület minimális arányának fenntartása tekintetében derogációval élt Magyarország, ezért elegendő, ha a termelő a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-án nem termelő tájképi elemeket alkalmaz, beleértve a parlagon hagyott területet, a nitrogénmegkötő növények és az ökológiai jelentőségű másodvetés alkalmazását - olvasható az Agrárminisztérium friss közleményében.
Súlyosabb hatása lehet az európai gazdatüntetéseknek, mint hittük volna
Ezek kombinálhatók, amennyiben lefedik a szántóterület legalább 4 százalékát. 2024-ben a parlagoltatás nem kötelező, de ha a gazdálkodó mégis úgy dönt, akkor csak talajtakarással rendelkező parlag fogadható el, illetve idén – az egységes kérelem benyújtásáig megtörtént – szárzúzással, talajtakarásos parlagként elfogadhatóak egyéb növénytakarók is. 2025-től a gazdatüntetések által elért KAP egyszerűsítési csomagnak köszönhetően a HMKÁ8-as előírás, azaz a nem termelő tájképi elem, így a parlag fenntartására vonatkozó előírások jelentős változása várható.
Indul a pénzosztás: hamarosan milliókat osztanak szét Magyarországon
Megszűnik a gazdáknak a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is –, ám előírás marad a védett tájképi elemek megőrzése, illetve a költési és fiókanevelési időszakban a nem mezőgazdasági termelési célú sövények és fák kivágásának, metszésének és egyéb csonkításának tilalma is fennáll. A jövő évtől a nem termelő elemek kijelölésének gyakorlata az Agro-ökológiai Program önkéntes vállalásai között folytatódik majd.
