E két esemény kizárólag a szakmai közönség számára nyitott. A SIA-n vegyes ízelítőt kaphatunk az állattenyésztéshez kapcsolódó valamennyi területről, legújabban beleértve az élelmiszeripart is. Megjegyzendő, hogy a SIA nemcsak a szakmai érdeklődök, hanem a nagyközönség számára is nyitott.
A SPACE-on - amelyet idén szeptember 15-18 között rendeztek meg, Rennes-ben -, szinte minden, az állattenyésztéshez kapcsolódó technológia, persze leginkább, a minőséget képviselő technológiák, bemutatásra kerülnek. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a gazdák könnyebben tudják kiválasztani a számukra leginkább hasznos gépi berendezéseket, illetve ötleteket ad ahhoz, hogy miképp alkalmazkodhatnak az állattenyésztők a piaci verseny támasztotta, illetve minőségi kihívásokhoz. A rendezvény kitűnő alkalmat biztosít szakmai véleménycserékre, kapcsolatfelvételre.
A SPACE első ízben 1987-ben nyitotta meg kapuit, az Ille-et-Vilaine megyei Agrárkamara, a Bretagne Régiói Agrárkamara és a Rennes-i Parc-Expo Rt. kezdeményezéseként.
A SPACE az idei év legnagyobb nemzetközi állattenyésztési szakkiállítása, amelyen 1300 kiállító (30%-uk külföldi, Németország, Nagy-Britannia, Belgium, Spanyolország, USA, Olaszország, Hollandia, de pl. Kína és Japán is) vett részt és több mint 1500 márka bemutatására került sor. Ilyen nagyságrendű eseményt ebben az évben sehol nem szerveznek a világon. Ez az az esemény, amelyet az idei évben a legjelentősebb, állattenyésztésben érdekelt francia és nemzetközi cégek is választottak a bemutatkozásukhoz. Az ágazat legjelentősebb francia és nemzetközi szereplői ezzel is ki szerették volna fejezni bizalmukat az ágazat jövőjében annak ellenére, hogy jelenleg az állattenyésztés régóta nem látott nehézségekkel kénytelen szembenézni (pl. tej, marhahús, sertés, stb.) Az állattenyésztéshez kapcsolódó speciálisnak nevezhető krízisek egyébként az általános gazdasági krízis hatásának továbbgyűrűzéseként értelmezhetők. Ez a nemzetközi krízis közvetlen negatív hatással van nemcsak az agrárpiacokra nézve, hanem számos olyan kapcsolódó vállalat tevékenységére nézve is, amelyek Franciaország határain kívül is igyekeztek terjeszkedni. Ezek a cégek az utóbbi időszakban, számos országban és elsősorban a kelet-európai térségben a beruházások lassulását, sőt leállítását kénytelek elszenvedni. Ezen cégek exportlehetőségeit különösképpen rontja a kelet-európai pénzeszközök Euróhoz viszonyított jelentős gyengülése.
Az idei évben Magyarországról is érkezett kiállító, a Bábolna TETRA Kft., amelynek ezen a kiállításon való részvétele már lassan hagyományosnak tekinthető. Az idén azzal a céllal látogattak el a rendezvényre, hogy az időközben elveszített francia piacot újra meghódítsák, a környező országokban, valamint a Maghreb térségben meglévő kapcsolataikat pedig tovább erősítsék. A legtöbb külföldi kiállító célja egyébként elsősorban nem is az, hogy a francia piacon teret hódítsanak, hanem az, hogy az idelátogató külföldieket nyerjék meg saját maguknak.
Érezhető volt az, hogy a francia és külföldi, az állattenyésztésben érdekelt potenciális kiállítók szemében a SPACE a gazdasági krízis ellenére nem veszített vonzerejéből. A kiállítók úgy ítélték meg, hogy pont a krízis idején van a legnagyobb szükség arra, hogy termékeinek a lehető legnagyobb reklámot csinálják. Tisztában vannak azzal, hogy a SPACE alkalmával több ezer francia és külföldi látogatóval számolhatnak és ezen keresztül valódi üzleti kapcsolatokat alakíthatnak ki. Az idén 108.077-en voltak kíváncsiak a rendezvényre, amelyből a világ minden tájáról érkező külföldiek száma 9317 volt. Az idei évben a muzulmán látogatók száma elmaradt a korábban megszokottaktól, amelynek oka az, hogy a kiállítás időpontja egybeesett a Ramadán ünnepével. Mindezt azonban kompenzálták a jelentős számú orosz (elsősorban baromfitenyésztők) és kelet-európai (Észtország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, stb.) szakmai delegációk. A külföldi látogatók számára egyébként kiegészítő szakmai programként állattenyésztő gazdaságok megtekintésére is lehetőség nyílt.
A SPACE-t az idén is több rendezvény kísérte, pl. konferenciák, amelyek kitűnő lehetőséget biztosítottak szakmai tapasztalatcserékre, vitákra.
A szakkiállításnak kiemelkedő szerepe van az állattenyésztő gazdaságok versenyképességének fejlesztésében, mivel katalizátori szerepet tölt be a kutatás és az innováció terén. Minden évben, újabb és újabb eszközöket, berendezéseket, tenyésztési rendszereket és szolgáltatási formákat mutatnak be a kiállítók.
Az INNOV’SPACE megmozdulás, amely ebben az évben is lehetővé tette a figyelemreméltó újdonságok megkülönböztetését, újfent a legmegkapóbb illusztrációja volt a termelési berendezések hatékonyságával és a termelékenység fokozásával kapcsolatos kutatásoknak. Az INNOV’SPACE-ra 126 pályázat érkezett, amelyből a zsűri 57-et díjazott több témában: állati takarmányozás, az állattenyésztők munkafeltételei, állati jólét, higiénia, a technikai és gazdasági hatékonyság javítása, tenyésztési rendszerek és energiagazdálkodás, stb. (Az elismerésben részesített újdonságok megtekinthetők a www.space.fr honlapon, az INNOV’SPACE címszó alatt.)
A rendezvény kiemelt témája volt még az állategészségügy és az alternatív energiatermelés (biogáz, napenergia, fa).
A SPACE teret adott szarvasmarha és juh állatbemutatóknak és állattenyésztési versenyeknek (Prim’Holstein, Normand, Simmental, Salers, Suffolk).
A kiállítási terület nagysága ez évben is rekordot döntött. 60.000 m2-en állítottak ki a résztvevők, amely 1200 m2-rel volt több az előző évinél. Helyhiány miatt a rendezők több potenciális jelentkezőt is kénytelenek voltak visszautasítani.
A kiállítást Bruno Le Maire mezőgazdasági miniszterrel együtt Jean-Michel Lemétayer az FNSEA elnöke, a SPACE szervezésének elnöke nyitotta meg.
Bruno Le Maire beszédében elismerte, hogy 30 éve nem volt olyan jelentős válsághelyzet az agráriumban, mint napjainkban. Bajban van a tejtermelés, a sertéstenyésztés, a gabonaágazat, stb. Az exportlehetőségek beszűkülnek, pl. Olaszország és Oroszország irányába. Mindemellett más, szomszédos tagországok, amelyek ez idáig Kelet-közép Európában értékesítették termékeiket, felvevőpiac hiánya miatt igyekeznek termékeik egy részét Franciaországban értékesíteni (pl. Olaszország, Spanyolország vagy éppen Németország). A miniszter az ágazat versenyképességének javítását hangsúlyozta, pl. a szezonális munkaerő alkalmazása során felmerülő költségek európai harmonizációján, illetve az egyes szektorok szereplőinek jobb szervezettségén (termelői szervezetek) keresztül. A krízissel az is egyértelművé válik, hogy a mezőgazdasági piacok szabályozására feltétlenül szükség van. A gazdáknak megfelelő biztosítási rendszert kell teremteni a klimatikus és pénzügyi/gazdasági kockázatok kezelése céljából, azért, hogy tevékenységüket kiszámíthatóbb keretek között tudják folytatni. A tejtermelésben szerződéses kapcsolat kialakítása szükséges a tejtermelők és –feldolgozók között.
Az ágazat pénzügyi nehézségeit enyhítendő, Bruno Le Maire 30 millió eurós azonnali támogatást hirdetett meg a nehéz helyzetben lévő állattenyésztők (tejszektor és sertéságazat fiatal gazdái, valamint új beruházói) megsegítésére, amelyet a megemelt „de minimis” támogatás keretből kívánnak finanszírozni. Mindezen túl a KAP-hez kapcsolódó direkt támogatások 70%-nak kifizetését december 1. helyett már október 16-án megkezdik. A kedvezőtlen adottságú területek után fizetendő kompenzációk ¾-t már ki is fizették. Ez utóbbiból 80.000 gazdaság részesült, mintegy 350 millió euró értékben. Mindezek az intézkedések azonban csak rövidtávon segíthetnek a gazdálkodók helyzetén. Jelenleg zajlik a halászati és mezőgazdasági modernizációs törvényt előkészítő vita, amely során többek között arra is keresik a választ a tárgyaló partnerek, hogy miképp lehetne a mezőgazdasági termékek árát kiegyensúlyozottabbá tenni a jövőben.
Franciaország a KAP felülvizsgálatát követően, arra törekszik, hogy az egyes ágazatok számára jutatott KAP támogatások szétosztását igazságosabbá tegye. Ennek alapján 2010-től a juh- és kecsketenyésztők 135 millió euróval több támogatáshoz juthatnak. (A teljes miniszteri beszéd letölthető a http://agriculture.gouv.fr honlapról.)
A minisztert a hivatalos körbejáráskor egyébként zúgolódó, tüntető tejtermelők kísérték. Jean-Michel Lemétayer, FNSEA elnök szerint rövidtávon, szükségszerű lenne a gazdák költségterheinek csökkentése, hiszen más megoldás nem létezik akkor, amikor az értékesítési lehetőségek beszűkültek, a bevételek pedig hihetetlen módon lezuhantak. Eközben a termelési inputok árai megugrottak (pl. takarmány). Azzal az SPS támogatással, amelynek szintjét 2003-ban határozták meg, már nem lehet kompenzálni a mezőgazdasági termékek piaci árának csökkenéséből adódód bevételkiesést.
Hosszútávon megoldást a mezőgazdasági termékek piacainak európai szabályozása jelenthet.
A válság hangulata a látogatóként megjelent termelői oldalt vizsgálva egyértelműen érezhető volt. A különféle sertéstartási technológiai megoldásokat kínáló cégek képviselői úgy nyilatkoztak, hogy bár a sertéstenyésztők érdeklődnek termékeik iránt, de csak nagyon kevesen vannak azok, akik vásárolnak is. Üzletfeleik száma az elmúlt időszakban 25-30%-kal esett vissza. A sertéstenyésztők anyagi helyzete romlik, ezt abból is látni lehet, hogy korábban tervezett beruházásaikat elhalasztják, vagy a már megkezdett beruházásaikat leállítják. Vannak azonban olyan beruházások is, amelyeket időben meg kell valósítani, amelyek alól a gazdák nem bújhatnak ki. Pl. az az uniós direktíva, amely a vemhes kocák részleges szabad tartását irányozza elő 2012-től. A sertéstenyésztők banki hitelekhez is csak nehezebben tudnak hozzájutni, és ha még hozzá is jutnak, sokszor csak jelentős mértékben megemelt törlesztői kamatlábak mellett.
Általánosságban elmondható, hogy a SPACE politikai találkozók színtere is, hiszen azt, a mezőgazdasági miniszteren kívül, több más magas szintű vezető is meg szokta tekinteni. Az idei évben is több magas szintű vezetőt vártak a rendezvényre, akik viszont az utolsó pillanatban, tervezett látogatásukat lemondták, a helyszínen folyó tejtermelői tüntetések miatt.
Pallaga Viktória
Forrás: www.fvm.hu
