Nagy kihívás és felelősség manapság egy gazdaság útját kijelölni, jövőbeni feladatait meghatározni.
Az országos reklámkampány hatására ültette be 2,7 hektáros területét bodzával 1999-ben Hivekovics Sándor, nagyrécsei gazda. A fák most váltak bőtermővé, de az idén olyan alacsony a felvásárlási ár, hogy a gazda hozzá sem nyúl. Mint mondja 20-25 forintot adna a felvásárló kilójáért, ennyiből azonban csak a munkásokat tudná kifizetni, egy forint nyeresége sem maradna. Így azután csak saját célra szednek néhány ládával, a nemesbodza-ültetvényen.
Négy évig kellett nevelgetni, mire termőre fordult - kesereg a gazda. - Az első 1-2 évben még kevés volt a termés. A következő 3 évben viszonylag tűrhető volt a mennyiség és a felvásárlási ár is. De az idén sajnos bedugult a piac.
Hivekovics Sándor tagja a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ), és látta a folyamatot, ami idáig vezetett. Tavalyelőtt 110 forintról indult a felvásárlás, és felment egészen 160 forintig a kilónkénti ára. Tavaly már csak 80 forintot adtak érte, az idei drasztikus árcsökkenésre azonban ő sem számított. Bár tudta, hogy lesz majd visszaesés, ugyanis évről évre egyre többen telepítettek bodzát, a kereslet pedig nem változott. Szerinte a gazdasági válság hatására esett vissza lényegesen a felvásárlási ár. Tőle elsősorban gyümölcsfeldolgozók vették meg a bodzát.
Magyarországon vannak nagy gyümölcsfeldolgozók, Győrben, Pesten, Dunavecsén, ahol lét és sűrítményt csinálnak belőle. Az utóbbit az élelmiszeripar elsősorban színezőanyagként használják fel. A BOTÉSZ-nak is van egy kisebb üzeme, ami lekvárokat, szörpöket, és ivóleveket készít a bodzából.
A bodza bogyóinál is vannak minőségi elvárások, Magyarországon azonban ezeknek meg lehet felelni, itt Nagyrécsén is szépen befeketednek a fürtök. A gazda a tenyerén mutatja, ezzel igazán nincs gond.
- Első osztályú fürt, elég nagy terjedelmű, szép, egyforma színűek, és nagyok a bogyók. A minőséget a színezőanyag-tartalom befolyásolja. Minél érettebb, minél feketébb a bogyó, annál több a színezőanyag benne. Ezt briggs-ben mérik, például a 13 briggs-es már nagyon jó.
Hivekovics Sándor bízik abban, hogy jobb is lesz majd az ára a gyümölcsnek, ezért nem vágja ki a bodzást. Igaz, addig is karban kell tartania az ültetvényét, ami ugyancsak pénzbe kerül. Mint mondja, nemcsak metszeni kell a fákat, hanem a gyomtalanításról, a tápanyag-utánpótlásról, és a kártevők elleni védekezésről is gondoskodnia kell. Csak így tudja fenntartani egészségesen és bőtermőn az ültetvényt addig, amíg újra eladható lesz a termés.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_bodzanak_sincs_ara
