A Metsä ja puu (Erdő és Fa) közvélemény-kutatás során finn állampolgárokat kérdeztek az erdő használatáról és védelméről. A korábbi hasonló felméréssel összevetve minden válasz esetében azonos volt a változás iránya: az emberek növelni szeretnék a fa felhasználását annak érdekében, hogy ezzel a jólétet és nemzeti gazdaságot támogassák, amihez elegendő fa van a finn erdőkben, de egyre több finn szeretné fokozni az erdők védelmét.
A válaszolók majdnem 70 százaléka tudja, hogy a finn erdők évi növedéke több, mint a fakitermelés mennyisége - ami évtizedek óta a valóság. Öt közül négyen úgy gondolják, hogy rengeteg fa lesz az erdőipar részére a jövőben is.
Ötből négyen úgy vélik, hogy az épületszerkezetek körében fa használatát növelni kell. Ugyanakkor a korábbinál kevesebben vélik úgy, hogy az erősebb erdővédelem növelné a munkanélküliséget.
A finn erdőgazdálkodás erős támogatásának jele, hogy a válaszadók több mint háromnegyede szerint az erdészek (erdészeti szakszemélyzet) jól képzettek az erdők kezelésére, Finnország jólétét is megalapozza az erdők jövőbeni használata és az erdőket intenzívebben kell használni a foglalkoztatottak arányának és az életszínvonal növelése érdekében. E szempontok többé-kevésbé változatlanok a korábbi felmérésekkel összehasonlítva.
A válaszadók véleményének jó példája, hogy majdnem tízből kilencen úgy gondolják, hogy a finn erdők állapota jó vagy nagyon jó. E véleményt jellemzően nem befolyásolták háttér tényezők, mint a politikai meggyőződés; ugyanakkor tény, hogy tízből nyolcan, a Finn Zöld Ligát támogatók közül, ugyanezen a véleményen voltak.
Az erdővédelem iránti pozitív vélemény több lett
A felmérés több pontja is foglalkozott az erdő védelmével, melyekre minden válasz a korábbinál pozitívabb véleményt mutatott, mint korábban. Tízből hét válaszadó esetében ugyanakkor az erdőgazdálkodás színvonalának a biodiverzitás védelemmel kapcsolatos megítélése is javult.
A válaszadók 65 százaléka szerint elegendő védett erdő van Finnországban, a korábbi 70 százalékos hasonló adattal szemben. 65 százalék úgy vélte, hogy a közvetlen szomszédságában az erdő védelme elegendő vagy még túl sok is. Ugyanakkor azok aránya, akik szerint a közelükben lévő erdő védelme nem elegendő, a korábbi 22 százalékról 28 százalékra nőtt. Hosszabb távon azonban ezen adat változásában nem látható szignifikáns tendencia.
Ugyanakkor csak a válaszolók egyharmada volt tájékozott a legfontosabb finn erdővédelmi programról, a Metso erdő biodiverzitás védelmi akció programról.
A válaszadók nagyon jól tájékozottak a finnországi erdővédelem mértékéről. A válaszok középértéke 10 százalékot adott, miközben a szigorú erdővédelem aránya Finnországban 9 százalék. Ismét több mint a válaszadók fele azt gondolta, hogy a finn erdővédelem színvonala azonos, vagy alacsonyabb, mint Európa többi országában, ami nem igaz, mert a termelő erdőkön belül a szigorúan védettek aránya Finnországban a legmagasabb Európában.
A válaszadók nagyon elégedettek voltak az erdők rekreációs célú elérhetőségével: tízből majdnem kilencen azon a véleményen voltak, hogy a rekreációra alkalmas erdők elérhetősége, mint például a gomba és a bogyók gyűjtése legalább jól megfelelő - a válaszadók fele szerint pedig teljesen megfelelő. A Dél-Finnországban élők és a zöldeket támogatók voltak kevésbé elégedettek.
Csökkent a versenyképesség iránti bizalom
Számos kérdés foglalkozott a különböző iparágak, mint az erdészeti iparok, kommunikáció és információtechnológia, fém- és építőipar jövőjével. A válaszok szerint az erdőipar és a fémipar továbbra is legfontosabb alapja és támogatója lesz a finn prosperitásnak a jövőben. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a bizalom minden iparág irányában csökkent.
A különböző iparágak túlélési képességének megítélése eltérő. Az összes iparág jövőjét kedvezőtlenebbnek látták, mint korábban, de az erdőipar iránti bizalom volt a leggyengébb.
Hasonlóan, mint korábban, a válaszadók nem voltak igazán tisztában azzal, hogy kik is a finn erdők tulajdonosai. A válaszolók fele azt gondolta, hogy az állam, miközben csak a negyedük gondolta, hogy az erdőtulajdonosok legnagyobb csoportját a magánszemélyek és a családok alkotják, kb. tíz százalék pedig úgy tudta, hogy a legnagyobb tulajdonosi csoportot az erdőipar képviseli.
A valóságban a személyek és családok az összes finn erdők 52 százalékának tulajdonosai, az állam hányada 32 százalék, az erdőiparé pedig 8 százalék. A gazdasági (termelő) erdők esetében ugyanakkor a személyek és családok hányada még magasabb, majdnem 2/3-nyi részt jelent.
Az közismert volt, hogy az erdőipar az összes finn export mintegy 25 százalékát teljesíti.
A kutatók iránti bizalom csökkent.
Néhány kérdés foglalkozott a legmegbízhatóbb finn erdészeti információforrással. Mint korábban, az erdőgazdálkodást illetően most is az erdészeti szakemberek és a kutató tudósok számítottak a legmegbízhatóbb forrásnak, azonban a kutatók iránti bizalom jól láthatóan csökkent.
Az erdei biodiverzitást illetően a kutató tudósokat és az erdészeti szakembereket tartották a legmegbízhatóbbnak, amin belül a kutatókat magasabbra értékelték. A hitelesség terén a környezeti szervezetek a harmadikok, de az irántuk való bizalom határozottan alacsonyabb szintű.
A legmegbízhatóbbnak ítélt környezeti szervezet a Finn Természetmegőrzők Szövetsége, amely után második a WWF.
Most először kérdezték a közönség véleményét a bioenergiához termelt kitermelési apadék aprítékról. Tízből nyolcan úgy gondolják, hogy az energia célú apríték használatát növelni kell. A válaszolók többsége nem gondolja, hogy ez veszélyeztetné a biodiverzitást, ugyanakkor tízből négy szerint ez lehetséges.
A Metsä ja puu (Erdő és Fa) közvélemény-kutatást A Finn Erdészeti Szövetség megbízásából a Taloustutkimus nevű piackutató cég készítette. Az előző hasonló kutatás 2007. október-novemberben készült. Azt megelőzően 1993. óta azonos kérdéssorral rendszeresen elkészítették ezt a kutatást.
A jelen kutatást személyes interjúk módszerével 2009. május-június időszakban készítették. A minta mérete 2004 volt. A 15-79 éves finn lakosság körében statisztikailag reprezentatív, az Aland szigetek kivételével. A korábbi minták mérete 1000 körüli volt.
95 százalék valószínűséggel a válaszok statisztikai hibahatára 2,2 százalék alatti minden irányban.
Hannes Mäntyranta/ Fordította: Mőcsényi Miklós
Forrás: http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15952&Itemid=1
