I. Fejezet
A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A támogatás célja
1. § A támogatás célja az erdő-környezetvédelmi célprogramokon keresztül
a) a spontán és agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolításával az őshonos fafajok jelenlegi elterjedési területének megőrzése, bővítése,
b) a korábban tarvágással vagy fokozatos felújító vágással kezelt erdőkben a szálalás feltételeinek megteremtése, azt követően a szálalás termőhelyi adottságokhoz igazodó szakmai elvárások alapján történő kialakítása, valamint a természetes állapothoz legközelebb álló szerkezetű és faji sokféleségű erdőtársulás fenntartása,
c) az adott termőhelynek nem megfelelő erdőtársulások (sarj eredet, hiányos állományszerkezet, idegenhonos fafajok) a természetes állapothoz közel álló erdőtársulássá történő átalakítása, valamint a termőhelynek megfelelő őshonos erdőállományok további fejlődését, természetes felújulását biztosító kézimunka igényes ápolása,
d) az élőhely kisebb bolygatásával járó és a helyi szaporítóanyagokat felhasználó erdőfelújítási módszerekre történő áttérés ösztönzése, a tarvágás visszaszorítása,
e) a faji diverzitás fokozása, a természetes folyamatokra alapozott erdővédelem, illetve a tájvédelem elősegítése,
f) az erdő és a szomszédos mezőgazdasági területek talajának szél és vízerózió elleni védelmének biztosítása, az erdőgazdálkodók ösztönzése a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerekre (készletgondozás, szálalás) történő áttérésre,
g) a közjóléti rendeltetésű erdőkben a fokozott emberi igénybevétel mellett a jó és balesetveszélytől mentes környezeti állapot fenntartása,
h) az erdei tisztások fenntartásának, az arra alkalmas területek (vadföld, erdei rakodók) átalakításának, valamint további tisztások kialakításának elősegítése,
i) a hagyományos, természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazásának ösztönzése.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefaj: fehér akác (Robinia pseudo-acacia), bálványfa (Ailanthus altissima), amerikai (vörös) kőris (Fraxinus pennsylvanica), zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), kései meggy (Padus serotina), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), lepényfa (Gleditsia triacanthos), közönséges orgona (Syringa vulgaris), torzsás ecetfa (Rhus typhina),
2. állománykiegészítés: hiányos szerkezetű vagy elegyetlen befejezett erdőállományok kiegészítése,
3. ártér: az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) ártérként nyilvántartott terület,
4. átalakítás: egyszintű, egyenletes állományszerkezetű erdő átalakítása vegyes méret- és korszerkezetű, térben tagolt állományszerkezetű erdővé,
5. átalakító üzemmód: olyan erdőkezelési mód, amely az állomány kora és homogén térszerkezete alapján szálaló üzemmódba még nem sorolható, de az alkalmazása során a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást, a folyamatos erdőborításra való átállást kell szolgálnia,
6. elegyarány: az Adattárban szintenként, illetve állományrészenként elkülönített fafajsorokban feltüntetett elegyarányokból számított, az adott fafajnak az erdőrészlet teljes területére vetített abszolút elegyaránya,
7. erdő: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: erdőtörvény) 6. §-a szerint ekként meghatározott terület,
8. erdőgazdálkodási tevékenység: az erdőtörvény 5. § 9. pontja szerint ekként meghatározott tevékenység,
9. fa- vagy cserjefaj egyévesnél idősebb egyede: egy vegetációs időszaknál többet megélt, vagy legalább egy oldalhajtással rendelkező magról kelt vagy sarjról eredt egyed,
10. fokozatos felújítóvágás végvágással: az anyaállomány fokozatos, több alkalommal végrehajtott kitermelése legalább 10 évre elnyújtva a természetes felújulás biztosítása mellett,
11. főfafaj: az Adattárban az elegyedés módja szerint főfafajként nyilvántartott fafaj,
12. kézi ápolás: olyan tevékenység, amelyet a természetes újulat vagy a mesterségesen ültetett csemeték megmaradása, fejlődése érdekében kézi szerszámmal vagy gépi hajtású kézi eszközzel végeznek,
13. közjóléti berendezés: a 7. mellékletben meghatározott, többnyire természetes anyagból készült, a környezethez illeszkedő eszköz, amely a pihenés, a közlekedés, a sport, a játék és az ismeretszerzés célját szolgálja,
14. közjóléti létesítmény: erdőben vagy erdős környezetben közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított, korlátozás nélkül, térítésmentesen használható helyszín, amely a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálja,
15. közvetlenül határos erdőrészletek: olyan erdőrészletek, amelyek erdőrészlethatára közös, vagy azokat legfeljebb az Adattár térképi adatállományában nyilvántartott vonalas közlekedési létesítmény, vízfolyás, nyiladék választja el,
16. lék: olyan felújítási kötelezettséggel nem rendelkező terület, ahol az idős fák kivágása után a záródáshiányt mindaddig folyamatosan fenntartják, amíg az újulat a külön jogszabályban meghatározottak szerint az erdősítés befejezésére meghatározott feltételeknek meg nem felel,
17. lék területe: a léket határoló koronapalástok vetülete által körbezárt terület,
18. mikroélőhely: olyan álló vagy fekvő holt fákat, facsoportokat tartalmazó élőhelyek, amelyek környezetüktől eltérő adottságaik miatt a többnyire homogén erdőállományokból rendszerint hiányzó, a holt fához kötődő élőlényeknek, élőlénycsoportoknak adnak otthont, így az élőhely mozaikosságát gazdagítva biztosítják a biológiai sokféleség fenntartását, növelését,
19. pótlás: erdőfelújítás vagy erdőtelepítés első kivitelét követően az erdő területén kialakuló tőszámhiány származási bizonyítvánnyal rendelkező erdészeti szaporítóanyaggal történő megszüntetése a 8. mellékletben található állapot elérése érdekében,
20. rőzsefonat: egymástól minimum 50 cm-re, maximum 60 cm-re levert, legalább 6 cm átmérőjű keményfa karók közé, minimum 150 cm hosszúságú, vesszőkből, gallyakból készült fonat, amelynek legkisebb magassága 15 cm,
21. szálalás: folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását, természetes felújulását és folyamatos fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul, továbbá a faegyedek kitermelését nem az állomány vágásérettségi kora, hanem az egyes faegyedek potenciális kora, illetve egészségi állapota határozza meg, és e tevékenység során felújítási kötelezettség nem keletkezik,
22. szálaló erdőgazdálkodás: olyan erdőgazdálkodási mód, melynek alkalmazásával az állandó erdőborítást fenntartva biztosítható az erdőklíma megőrzése, a talaj és az erdei élőhely védelme, az erdő folyamatos megújulása és az állandó fahozam,
23. szálaló üzemmód: olyan üzemmód, amelyben a szálaló erdőgazdálkodás feltételeinek kialakítása és fenntartása érdekében csak szálalás fakitermelési mód alkalmazható, felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány fakészlete a szálalási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, valamint a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel a folyamatos erdőborítást szolgálja,
24. tarvágás: a faállománynak olyan egybefüggő területen, egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata, melyet az erdőterv határozat tarvágásnak ismer el,
25. tájhonos fafaj: az 1. melléklet szerint az adott erdészeti tájban őshonos fafaj,
26. támogatási időszak: az első kifizetési kérelem benyújtásától az egyes célprogramok időtartama által meghatározott év végéig terjedő időszak,
27. támogatott terület: a jóváhagyó, illetve részben jóváhagyó támogatási határozat szerinti erdőrészlet vagy erdőrészletek teljes területe, amelyen a támogatott tevékenység megvalósul,
28. területhatár állandósítás: olyan tevékenység, amely során a faállománnyal borított terület esetében a terület megközelítését szolgáló úthoz legközelebb eső határpontot szabványosított, számozott erdészeti határkaróval, majd a határ további pontjait az összelátást biztosítva a határon lévő fákon az erdőrészletek határának jelzésére használt fehér színű festéssel jelölik meg azzal, hogy ha a terület határán a támogatási időszak alatt jelölésre alkalmas fák nincsenek, a terület töréspontjain szabványosított erdészeti határjeleket kell elhelyezni,
29. visszatérési idő: egymást követő, léknyitást vagy a lék területének a bővítését eredményező erdőgazdálkodási tevékenység között eltelt idő,
30. vízmosás: terepfelszíni vízmozgás, lefolyás hatására kialakult, 3 m-nél mélyebb meder,
31. záródás: olyan területviszonyszám, amely megmutatja, hogy az erdőrészlet felső lombkoronaszintjében található fák koronavetülete hány százalékban borítja a részlet teljes területét.
Erdő-környezetvédelmi célprogramok
3. § E rendelet alapján az alábbi célprogramokhoz nyújtható támogatás:
a) agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása célprogram,
b) szálaló erdőgazdálkodás célprogram,
c) erdőállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram,
d) őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram,
e) speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása célprogramcsoport:
ea) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása célprogram,
eb) a véghasználat során facsoportok visszahagyása célprogram,
ec) erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram,
f) véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából célprogram,
g) közjóléti célú erdők fenntartása célprogram,
h) erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram,
i) természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram.
(...)
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály teljes szövege (PDF)
A jogszabály 4. és 5. sz. melléklete (RTF)
Forrás: www.fvm.hu
