A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés b), e), g), h), i), j), m), valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. § b) és c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
Fogalommeghatározások
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak:
1. gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 436/2009/EK rendelet) I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás;
2. gazdasági aktát vezető hegybíró: az a hegybíró, aki az adatszolgáltató szőlőültetvénye, illetve borászati üzeme szerint illetékes hegybírója által nyilvántartott adatok összesítésével összeállítja, nyilvántartja, kezeli az adatszolgáltatóra vonatkozó gazdasági aktát;
3. hegyközségi kód: az adatszolgáltatót borvidék, hegyközség, illetve személy szerint egyértelműen beazonosító, a hegybíró által kiadott számsor;
4. integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer: a szőlő-bor ágazat nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer.
b) a terület azonosításával kapcsolatos fogalmak:
1. blokkhatár fedvény: a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MePaR) blokkhatárait és a nem támogatható területek határait, valamint a blokkok azonosító kódjait tartalmazó digitális térkép;
2. domborzati fedvény: 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a felszín egységes méretű, szabályos alakú részeire vonatkoztatott, tengerszint feletti magassági, égtáji kitettség-, valamint lejtőszög kategória értékeket szolgáltató téradatbázis;
3. dűlő fedvény: a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) földrajzinév-rendezési programjából származó, a dűlőhatárokat tartalmazó digitális térkép;
4. fedvény: a térinformatikai rendszerben szereplő, egy logikai egységet képező digitális térképréteg;
5. földrajzi név termőhelye fedvény: az oltalom alatt álló földrajzi nevekhez tartozó meghatározott szőlőültetvények körülhatárolásával kialakított digitális térkép;
6. hegyközségi határ fedvény: a hegyközségekhez tartozó települések közigazgatási határa a Magyar Közigazgatási Határok joghiteles adatbázisából;
7. kataszteri fedvény: az ingatlan-nyilvántartási térkép nem hiteles digitális másolata, amely a földrészlethatárokat és a helyrajzi számokat tartalmazza;
8. kitettség fedvény: az 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a terület dőlési irányait ábrázoló fedvény;
9. lejtőkategória fedvény: az 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a terület dőlésszögeit ábrázoló fedvény;
10. magasságintervallum fedvény: az 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a tengerszint feletti magasságot ábrázoló fedvény;
11. megyehatár fedvény: a megyék közigazgatási határa a Magyar Közigazgatási Határok joghiteles adatbázisából;
12. ortofotó: állami alapadatok felhasználásával létrehozott, a rendelet céljainak megfelelő pontosságú, méretek és területek meghatározására alkalmas, térképszerűen átdolgozott légifelvétel, amely a szőlőültetvények vektoros határainak meghatározásában is felhasználható;
13. szőlőültetvény: olyan szőlőültetvény-felület a hegyközség szőlőültetvény kataszterében, amely legalább helyrajzi szám szerint nyilvántartott, és a szőlő művelésmódjára, valamint fajtájára vonatkozó adatok azonosak;
14. szőlőültetvény fedvény: szőlőültetvények helyrajzi szám szerint körülhatárolásával kialakított digitális térkép;
15. talajtani fedvény: 1:100 000 vagy nagyobb méretarányú agrotopográfiai alapú digitális térkép;
16. támogatás fedvény: 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pont vi. alpontjában meghatározott adatok térképi megjelenítése;
17. termőhelyi kataszteri fedvény: a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete Kecskemét (a továbbiakban: SZBKI) által vezetett termőhelyi kataszteri térképek digitális másolata;
18. topográfiai fedvény: az 1:10 000-es és 1:100 000-es méretarányú digitális állami topográfiai térképek.
c) laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos fogalmak:
1. átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta;
2. biológiai üledékek: élő és holt élesztőgombasejtek, baktériumsejtek vagy sejthalmazok, valamint penészgombafonalak;
3. borüledékek: mindazok a mikrobiológiai, kémiai és fizikai eredetű részecskék, amelyek a stabilizált, szűrt borban szaporodás, kicsapódás vagy utószennyeződés útján nemkívánatos elváltozást (opálosság, porosság, zavarosság) okoznak, függetlenül attól, hogy a részecskék a borban leülepednek vagy lebegve maradnak;
4. ellenminta: a halmazból, tételből a mintával azonos időben és módon vett és lezárt minta, mely a mintaadónál marad;
5. fizikai üledékek: a tiszta borba technológiai szennyeződés útján bekerült oldhatatlan részecskék;
6. húzott minta: a tartályban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta;
7. kémiai üledékek: a bor természetes oldott anyagainak környezeti hatásokra bekövetkező kicsapódásai, kristályos vagy amorf részecskék formájában;
8. minta: a halmazból, tételből minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége;
9. palackállóság: palackálló az a bor, amely szakszerű szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai hátrányosan nem változnak meg;
10. vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz az Európai Unió által elfogadott módszerrel történő - érzékszervi, fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai - vizsgálata a fogyaszthatóság, forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében.
A borvidékekbe tartozó települések listája
2. § Az egyes borvidékekbe tartozó települések listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
ELSŐ RÉSZ
A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE
I. Fejezet
A GAZDASÁGI AKTA VEZETÉSE
3. § (1) A szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 56. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatónak (a továbbiakban: adatszolgáltató) a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvétellel egyidejűleg a 2. számú melléklet szerinti adatlapok alapján, 5 munkanapon belül hegyközségi kódot ad ki, és ezzel nyilvántartásba veszi. A hegybíró adatszolgáltatóként a szőlőültetvény használójaként bejelentett, természetes személyt, jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet tartja nyilván.
(2) A hegybíró - a nyilvántartásba vétel feltételeként - helyszíni szemlét végezhet. A hegybíró a helyszíni szemle során meggyőződik a bejelentkezéskor szolgáltatott adatok valódiságáról. A hegybíró a nyilvántartásba vételről hatósági bizonyítványt állít ki.
(3) A Btv. vagy a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) által hegyközségi hatáskörbe utalt közigazgatási ügyekben a nem hegyközségi településekre is kiterjedő hatásköröket a 3. számú melléklet szerinti illetékességi szabályok alapján látják el a hegyközségek hegybírói.
(4) Az adatszolgáltató a gazdasági akta hegybíró által vezetett részének összeállítása céljából a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvételt követő 15 napon belül az általa kiválasztott - valamely szőlőültetvénye vagy borászati üzeme szerint illetékes - hegybíróval közli a hegyközségi kódját (kódjait) és, hogy mely hegyközségeknek adatszolgáltatója.
(5) A gazdasági aktát vezető hegybíró a nyilvántartásba vételről kiállított hatósági bizonyítvány(ok) alapján rögzíti az adatszolgáltató azonosító adatait (név, lakcím/székhely, adószám/adóazonosító jel, hegyközségi kódszám), hogy mely hegyközségeknek tagja, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által adott regisztrációs számát, és az adatszolgáltató részére a gazdasági akta azonosítását szolgáló azonosítószámot ad ki.
4. § (1) Az adatszolgáltató a hegyközségi kódját (kódjait) és a gazdasági akta azonosítószámát minden kérelemnél, illetve jelentésnél (minden adatlapon) köteles feltüntetni.
(2) Az adatokban történő változást az adatszolgáltató a 2. számú melléklet szerinti adatlapnak az adatszolgáltató azonosítását szolgáló és az adatváltozást érintő részek kitöltésével 15 napon belül köteles a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybírónak bejelenteni.
(3) Ha a borászati hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a borászati üzemre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a gazdasági aktában rögzített adatokkal, a borászati üzemet határidő megjelölésével felszólítja a hegybíró részére történő adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatásra felszólító határozatot a hegybíróval is közölni kell.
(4) A gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában nyilvántartott adatok valódiságát a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró és - a borászati üzemre vonatkozó adatok esetében - a borászati hatóság együttműködésével legalább 5 évente köteles ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján a hegybíró eltérést talál, abban az esetben az adatszolgáltatót fel kell szólítani a nyilvántartott adatainak helyesbítésére, illetve kiegészítésére.
(5) A felszólításnak a jogerőre emelkedéstől számított 8 munkanapon belül kell eleget tenni.
5. § (1) A hegybíró az adatszolgáltató tevékenységének megszűnéséről tett nyilatkozata alapján a gazdasági aktát 10 munkanapon belül törli nyilvántartásából. A törölt gazdasági akta adatait a törlést követő 5. borpiaci év végéig meg kell őrizni.
(2) Az adatszolgáltató, amennyiben gazdasági aktájának vezetésére másik szőlőültetvénye vagy borászati üzeme helye szerinti hegybírót választ, ezt évente május 1. és május 31. között kell bejelenteni az újonnan választott hegybírónak.
(3) A hegybíró a bejelentéstől számított 10 munkanapon belül értesíti az adatszolgáltató gazdasági aktáját vezető hegybíróját a bejelentés tényéről.
(4) A gazdasági aktát vezető hegybíró az értesítéstől számított 10 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltató gazdasági aktáját a gazdasági akta vezetésére kiválasztott hegybíró részére és törli a gazdasági aktájának a számát.
(5) A gazdasági akta vezetésére kiválasztott hegybíró a megküldött gazdasági aktának 5 munkanapon belül új nyilvántartási számot ad és a gazdasági akta áttételének tényét és a törölt gazdasági akta számát a gazdasági aktában rögzíti.
(...)
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály teljes szövege (PDF)
A jogszabály 2., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 13. és 14. sz. melléklete (RTF)
Forrás: www.fvm.hu
