A rendszerváltást követően sokan felhagytak a jelentős anyagi ráfordítást igénylő rizstermesztéssel. Az Unióba való belépésünkkor a hajdani 27 ezer hektár helyett már csak 3222 hektáron folyt a termesztés. Így azután az Európai Unió csak ekkora területet engedélyez hasznosítani. No, de nézzük az idei évet.
- Tavasszal rendkívül változékony, hideg idő volt, ezt megsínylette a kelés – tájékoztat Oláh Miklós, a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. rizságazat-vezetője. – Utána viszont a rizs számára optimális időjárási viszonyok következtek, és ez meglátszott a tövek fejlődésében. Ezért egy jó közepes termésre számítunk, ami nálunk a 800 hektáron 4-4,5 tonnás átlagtermést jelent.
A hazai fogyasztás 40-50 ezer tonna évente. Itthon, jó esetben 10 ezer tonna rizs terem, a többit Délnyugat-Európából importáljuk. Így azután a közeljövőben a külföldi árak fogják megszabni az idei magyar rizs hazai értékesítésének sikerességét.
- Egyelőre a magyar piacon akarjuk értékesíteni a termést, és csak utána lehet szó a szomszédos országokba történő exportról – mondja Oláh Miklós. A magyar rizs hazai és nemzetközi versenyképességének megerősítésére jelenleg nincs alternatíva. A rizs rendkívül munka- és költségigényes növény, hektáronként mintegy 400 ezer forintos ráfordítással állítható elő. Ezért mindenképpen támogatás szükséges a termesztéséhez.
Nagypál Ferenc, a Mentész Zrt. vezérigazgatója szerint tavaly fellendült a rizspiac, ezzel szemben most megtorpanás várható. Az elmúlt évben 70-72 ezer forintos tonnánkénti nyersrizs árakról tudtak beszámolni, az idei árak ennél valamivel szerényebbek. Ez igazából az EU régi tagországaiban nem jelent gondot, csak nálunk, ahol a támogatás mértéke lényegesen alacsonyabb. Miközben ők 2300 euró támogatást kapnak, a magyar rizstermesztők csak 300-350 eurót.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/gondban_a_magyar_rizstermesztes
