• a francia szakemberek tervezett magyarországi tanulmányútjára ez év novemberének második felében sor kerül,
• a konferencián elhangzottak valamint a Magyarországon látottak alapján még az év vége előtt megfogalmazzák az egyes témakörökre (akác, tölgy, fekete nyár) vonatkozó együttműködési elképzeléseiket és javaslatot tesznek a konkrét kutatási program(ok)ra,
• ezek alapján a megyei önkormányzatok, Pays de la Loire régió önkormányzata valamint az ERTI, az INRA és az IDF megkezdik az egyes témákhoz legjobban illeszkedő pályázati források (ANR/NKTH, Interreg, stb.) föltérképezését és a pályázatok elkészítését,
• az érdemi tudományos munka megkezdése után Magyarországon kerül sor a következő francia-magyar erdészeti tudományos tanácskozásra a Zala megyei Közgyűlés szervezésében.
A kezdeményezés nem újkeletű – Sarthe megye erdészeti és faipari szakembereinek delegációja már 2006-ban Zala megyébe látogatott, és az így szerzett tapasztalatok alapján több projektjavaslatot dolgoztak ki, számításba véve a két ország kutatóintézeteinek, valamint közép- és felsőoktatási intézményeinek esetleges bevonását is. Az akkori tapasztalatok alapján a francia fél az ERTI sárvári állomását tartaná ideális tudományos koordináló partnernek, de messzemenően nyitottak úgy a vállalati, mint a közép- és fölsőfokú oktatási szféra intézményeinek bevonására. Az ERTI már komoly szakmai kapcsolatokkal rendelkezik Franciaországban, kutatói elsősorban az INRA szakembereivel ápolnak kiváló személyes és szakmai kontaktust. A francia delegáció a látogatás alapján úgy vélte, Zala és Vas megyék erdészete és faipara sok hasonlóságot mutat Sarthe megye azonos ágazataival, de tágabb értelemben Pays de la Loire régió több megyéje is érdekelt lehet a jelenlegi gondok és az elkövetkezendő évtizedek várható problémáinak (pl. klímaváltozás okozta kihívások) közös megoldásában. A francia fél meggyőződése, hogy nagyon sokat tanulhatnak magyar partnereiktől, szándékuk a magyar szakmai tapasztalatok hasznosítása Sarthe megye és a régió jövőbeni erdőgazdálkodásában és faiparában. Francia részről a lehetséges együttműködői körben Sarthe megye és a régió önkormányzatai mellett megtalálható több erdészeti szervezet, oktatási és kutatási intézmény, valamint ipari partner, míg magyar részről Zala és Vas megyék közgyűlése, az ERTI sárvári állomása, ipari partnerek valamint a soproni erdőmérnöki és faipari karok jöhetnek számításba, de lehetséges támogatóként felmerült az FVM is. (Elképzelhető az együttműködés későbbi multilaterálissá bővítése is, elsősorban a Vas és Zala megyékhez közeli horvát, szlovén és osztrák partnerekkel.)
Sarthe megye főleg az alkalmazott kutatásokra alapozott erdőtelepítései és faipari együttműködés elindításában és kiszélesítésében érdekelt. A régió részéről jelezték, Pays de la Loire elsősorban a regionális kutatás nemzetközi kapcsolatainak bővítését tartja fontosnak és ehhez komoly anyagi forrásokat is tudna biztosítani a „dispositif régional pour les chercheurs étrangers” keretében. Ez azt jelenti, hogy a kiemelkedő kutatási együttműködések támogatása érdekében készek magyar kutatók Pays de la Loire régióban folytatandó tudományos munkáját is támogatni (nem csak mobilitási, hanem konkrét kutatási költségek átvállalásával), de elsősorban a régió francia kutatóinak külföldi szakmai útjait és ott végzendő kutatási munkához adnának érdemi anyagi támogatást.
A felek már korábban meghatározták azokat a témaköröket, amik köré a tervezett együttműködést fel lehet és kell építeni:
• tölgy (és bükk) populációk válaszadása a klímaváltozásra, ezen fafajok közép- és hosszú távú fölhasználása a környezetvédelmi és klímaprogramok (szén-dioxid megkötés és raktározás) megvalósításában,
• a magyarországi akácnemesítés és akáctermesztési technológiák eredményeinek adaptálása Sarthe megyében (elsősorban az ipar számára egyre kevésbé hozzáférhető trópusi fafajok kiváltásának szándékával)
• fekete nyár genetikai program indítása
• a francia alkalmazott erdészeti kutatási struktúra gyakorlati tapasztalatainak átadása a magyarországi magán-erdőgazdálkodók számára (az alkalmazott erdészeti kutatások szakma általi finanszírozásának kérdésköre).
Érdemes megjegyeznünk, hogy Franciaországban az akácot most kezdik „fölfedezni” mint értékes gazdasági fafajt, eddig inkább özönnövényként tartották számon. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy szerepe megkerülhetetlen az egyre nehezebben és drágábban hozzáférhető trópusi nemes fafajok (főleg teak) kiváltásában, nem mellékesen használatának (globális) környezetvédelmi megítélése is nagyságrendekkel kedvezőbb. Kutatások folynak a telepített akácerdők egyes állattenyésztési ágakkal való kombinálására (agroforestry), az INRA orléans-i kutatói pedig a Cosmetic Valley versenyképességi pólussal és a l’Oréal részvételével egy, az akác faanyagában található és a kozmetikai iparban használható vegyületre szabadalmat jelentettek be. A legkiterjedtebb kísérletek azonban olyan klónokkal foly(ná)nak, ahol a vágásforduló rövidíthető, a faanyag minősége pedig már a bútoripari fölhasználást is lehetővé teszi. A már említett konferencián a résztvevők több telepített akácerdőt is megtekinthettek egy egész napos terepprogram során – a helyi klíma lényegesen csapadékosabb, mint a hazai alföldi, ami egyben azt is jelenti, hogy a környezeti feltételek sokkal jobban hasonlítanak az akác észak-amerikai származási helyének jellemzőihez, mint a magyarországi körülményekhez. Ez pedig igen látványos hatással van a francia akácok növekedésére, fejlődésére, hiszen Magyarországon ritkán látott méretű fákkal találkozhattak a szakemberek
Franciaországban az erdőgazdaság és faipar a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem egyre fontosabb eszközévé válik (ideértve az energiahatékonyságot és a szén-dioxid hosszú távú megkötését) olyannyira, hogy Nicolas Sarkozy május 19-i beszédében ezt az országos prioritások közé emelte. A köztársasági elnök beszédében azzal érvelt, hogy miközben az ország évente hatmilliárd euró értékben nettó importőr fából, addig nincs kihasználva a francia erdők éves növekedési potenciáljának 40%-a, mindezekkel együtt pedig a nemzeti klíma-energia munkaterv hatalmas szerepet szán az ország területének 30%-át borító erdőknek. Az energetikai célú fölhasználás említése mellett Nicolas Sarkozy a fő hangsúlyt a faanyag építésezi fölhasználására helyezte: kijelentette, hogy 2010-től tíz év alatt meg kívánják tízszerezni a faanyagok építészeti fölhasználását az államilag finanszírozott beruházásokban. A szerkezeti jellegű beépítés mellett kitért a faanyagok hőszigetelésben való fölhasználására is, mint a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet érdemlő területre. (A jelentős erdősültség ellenére Franciaország az USÁ-hoz viszonyítva háromszor, Japánnal és Finnországgal összehasonlítva ötször kevesebb faanyagot épít be az épületekbe, noha ily módon adott mennyiségű szén-dioxidot évtizedekre meg lehet kötni és el lehet raktározni.) Nicolas Sarkozy kitért a versenyképességi pólusok fontosságára is, véleménye szerint a versenyképességi pólusok jelentette innováció a fafeldolgozó ipar esetében is a válsággal való sikeres megbirkózás egyik kulcsa. Franciaországban jelenleg négy versenyképességi pólus foglalkozik részben vagy egészben a faanyagokkal, ezek:
• EMC2[1] – kompozitok
• Pôles Fibres Grand Est[2] – fa, kompozit, papír, textil
• Pôle génie civil Écoconstruction – öko-építészet[3]
• XYLOFUTUR[4] – Pinus pinaster-re alapozott faipari ágazatok
A francia fél szeretné továbbá, ha 2010-ben magyar faipari vállalkozások is részt vennének a kétévente megrendezendő „Carrefour du bois” (http://www.timbershow.com/) szakkiállításon és vásáron, ennek haszna minden bizonnyal igen sokrétű lehetne, ha az előkészítés alapos és minden részletre kiterjedő.
________________________________________
[1] http://www.pole-emc2.fr/
[2] http://www.pole-fibres.uhp-nancy.fr/
[3] a pólus a korábbi Pôle de génie civile Ouest átalakulásával jött létre http://www.pole-geniecivil-ouest.fr
[4] http://www.xylofutur.fr/ , korábbi nevén Industries et pin maritime du futur
Somogyi Norbert, TéT attasé
Forrás: www.fvm.hu
