USA
• Barack Obama január végi évértékelő beszédében viszonylag kevés szerepet kapott a mezőgazdaság. Az elnök legfontosabb politikai célkitűzésként a munkahelyteremtést és a költségvetési hiány csökkentését jelölte meg, és ebben a kontextusban beszélt néhány, a mezőgazdaságot is érintő témakörről. Folytatólagos beruházásokat ígért például a fejlett bioüzemanyagok terén, melyet az etanollobbi sikerként értékelt (bár az elnök nem bioüzemanyagról beszélt általában). A klímaváltozással kapcsolatban az elnök kerülte a cap-n-trade rendszerre történő utalást, helyette egy „átfogó energia és klímatörvényről” beszélt. Obama szerint „az a nemzet, amelyik vezető szerepet játszik a tiszta energia terén, vezető szerepet játszik a világgazdaságban is.” Szintén a munkahelyteremtés kontextusában ígérte, hogy az USA 5 éven belül megduplázza az exportját. Ennek egyik eszközeként a mezőgazdasági termelők és a kisvállalkozások számára egy Nemzeti Exportösztönző Programot kíván beindítani. Tom Vilsack mezőgazdasági miniszter ezt a kijelentést annyiban igyekezett tompítani később, hogy az elnök „nem utalt arra, hogy a mezőgazdasági export is meg fog duplázódni”. Az elnök a kereskedelem terén továbbá agresszív piacszerzést és érdekérvényesítést, a Dohai forduló „alakításának folytatását” (gyors lezárását nem), Ázsia irányában történő kereskedelemfejlesztést (Európáról hallgatott), és függőben lévő szabadkereskedelmi egyezmények továbbvitelét ígérte.
• Az amerikai húsexport komoly akadályokba ütközik az orosz piacon az utóbbi időben. 2010. január 1-jétől az orosz hatóságok nem engedélyezik a baromfihús klóros oldattal történő kezelését, ami gyakorlatilag kizárja az amerikai baromfit a piacról. Ezen felül az utóbbi időben közel 30 sertésfeldolgozót engedélyét vonták vissza feldolgozási folyamatra és maradványértékekre történő hivatkozással, amely az USA-ban feldolgozott sertéshús 98 %-át érinti, így a gyakorlatban ellehetetleníti az amerikai exportot. 2010. február 1-jétől pedig csak az orosz szabványok szerint bevizsgált marhahús szállítható az országba. Tekintettel arra, hogy az orosz piac az amerikai húsipar negyedik legnagyobb piaca volt 2008-ban, a január végi eredménytelen tárgyalások következtében jövőben erős nyomásgyakorlásra lehet számítani amerikai részről.
• Amerikai tudósok januárban hozták nyilvánosságra, hogy meghatározták a szójabab teljes géntérképét. Mindez szakértők szerint lehetővé teszi, hogy a jövőben magasabb olajtartalmú, betegségekkel szemben ellenállóbb fajtákat hozzanak létre. A kutatások során a tudósok felfedeztek egy mutációt, amely könnyebben emészthetővé teszi a szóját, a valamint egy másikat, amely lehetővé teszi, hogy az állatok több foszfort hasznosítsanak a takarmányból, csökkentve a környezetterhelést.
• Brazíliában a cukornád március-áprilisban esedékes betakarításáig etanolhiányra (!) kell számítani, és a korábbi trendekkel ellentétben az amerikai etanol a 20 %-os vámtarifa ellenére jelen pillanatban versenyképesebb a brazil piacon, mint a brazil, cukornádból készült etanol, ezért a brazil kormány fontolgatja az amerikai etanol importja előtti ideiglenes piacnyitást.
• Jim Bunning szenátor blokkolja Islam Siddiqui mezőgazdasági főtárgyaló kongresszusi megerősítését egy USA és Kanada közötti dohány-ügyre hivatkozva. Január végén mintegy 40 mezőgazdasági érdekképviseleti csoport közös levélben fordult a Kongresszushoz, hogy a megerősítési folyamatot gyorsítsák meg.
• A januárban nyilvánosságra került adatok alapján 2009 novemberében csúcsot döntött az amerikai etanolipar, és761.000 barrel/napos teljesítményre volt képes. Novemberben a kereslet egyébként szintén kiemelkedően magas volt, átlag 702.000 gallon/nap.
• Az USDA január végén bejelentette, hogy 234,5 millió dollárnyi támogatást adott 70 amerikai kereskedelmi szervezet számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelem fejlesztése érdekében.
Kanada
• Gerry Ritz mezőgazdasági miniszter januárban is folytatta kereskedelemfejlesztési körútját, ezúttal mexikói, kolumbiai, guatemalai és egyesült államokbeli helyszínekkel. Mexikóban Ritz bejelentett egy 5 milliós programot a Canada Brand kezdeményezés keretien belül, amely a mexikói fogyasztók körében hivatott a kanadai mezőgazdasági és élelmiszeripari árukat népszerűsíteni. Ezen felül tárgyalt a kanadai marhahús mexikói piacának újranyitásáról is. Utóbbi téma Kolumbiában is szerepelt a napirenden, ahol bejelentették, hogy Kanada teljesítette az utolsó feltételt is a piac újranyitásához (a genetikai állományt is beleértve).
• A kanadai kormányzat 1,22 millió dollárt szán a kanadai tejhasznú szarvasmarha genetikához kapcsolódó nemzetközi piacfejlesztési projektekre. A kanadai tejhasznú génállomány – embrió, sperma – exportja 2008-ban 177,8 millió dollárt ért el, és 2007-hez képest 73 %-os növekedést produkált.
• A Kanadai Búzatanács (Canadian Wheat Board) 2009/10-es gazdasági évre vonatkozó exportcélkitűzése a CWB januárban közzétett jelentése alapján a nyári előrejelzésekhez képest 2 millió tonnával, 18,7 millió tonnára emelkedett. Ebből 13,5 millió tonna búza, 3,5 millió tonna durumbúza és 1,7 millió tonna árpa. A CWB szerint a szeptemberi időjárásnak köszönhetően jó termésátlaggal és magas minőséggel kell számolni (igaz, a préri provinciákban a fehérjetartalom néhol átlag alatti). A CWB előrejelzése szerint a Saskatchewan-i gazdák a legjobb minőségű tavaszi búzáért 186 $/t, durumért 159 $/t, árpáért pedig 145 $/t kaphatnak.
Dr. Tóth Attila
Forrás: www.fvm.hu
