Olyan híreket hallottunk, hogy Károly herceg magyarországi látogatása során felkeresi az abonyi Energiafarmot…
A hírt meg tudom erősíteni, Károly herceget elkíséri az Imperial College London rektora és a Birmingham-i Bioenergetikai Intézet igazgatója is. A megtisztelő magas szintű érdeklődést az is magyarázza, hogy az angolok intenzíven dolgoznak mezőgazdaságuk megreformálásán és az általunk kialakított és megvalósított Energiafarm-koncepciót Angliában is szeretnék elterjeszteni. Az Imperial College London ezért is vesz részt a Klíma KIC-ben (KIC: Európai Tudományos és Innovációs Társulás angol elnevezésének rövidítése), amely magyar kezdeményezésre alakult meg, először konzorciumként. Az angolokon kívül ebben egy-egy spanyol, holland, német, lengyel és osztrák egyetem is részt vesz, egy-egy európai uniós régiót képviselve. A magyar partner az Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ (OBEKK), amely 2008-ban alakult meg, és azóta én töltöm be az elnöki tisztséget. Az OBEKK-nek tagja a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. is, és személyesen Németh Imre vezérigazgató sokat tett az eddigi eredményekért. Az OBEKK célja a különböző bioenergetikai kutatási eredmények összegyűjtése és megvalósítható projektekben történő hasznosítása, valamint a szén-dioxid kereskedelem megszervezése. Ez utóbbival kapcsolatban nagy sikerről számolhatok be, mert több év szívós munkájának eredményeként ezentúl a magyar mezőgazdasági vállalkozások is részt vehetnek a szén-dioxid kereskedelemben. Ez pedig azért bír különös jelentőséggel, mert a szén-dioxid megtakarítással járó mezőgazdasági beruházások a jövőben plussz forráshoz juthatnak a karbon-kereskedelemből.
Térjünk vissza egy pillanatra ahhoz a ponthoz, hogy az Önök által kezdeményezett nemzetközi konzorciumból hogyan lett KIC?
A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (az angol elnevezésének rövidítése: EIT) pályázatot írt ki a kutatási, fejlesztési és innovációs munka eredményeinek hasznosítására nemzetközi társulások részére. Ezen a pályázaton a mi konzorciumunk végzett az első helyen. Rajtunk kívül, még két KIC jöhet létre ezen a pályázati forduló után.
Úgy gondolom, hogy a Klíma KIC pályázati programjának fontos eleme az Önök által kidolgozott és Abonyban megvalósított Energiafarm-koncepció, illetve ennek elterjesztése az Európai Unióban. Mikor alakult ki az Energiafarm-koncepció lényege?
Közel öt éve annak, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felavatta az elkészült gabonatárolókat Abonyban. Tudni kell, hogy ezen időszak a magyar agrárpolitikában elsősorban arról szólt, hogy mielőbb épüljön meg kétmillió tonna gabonatároló kapacitás; és ez a nagy ívű terv rövid idő alatt meg is valósult. Véleményem szerint az utóbbi ötven év legnagyobb agrárberuházásáról van szó. De nemcsak ezért nevezetes dátum számunkra 2005. augusztus 24-e, az abonyi gabonatároló átadási ünnepsége, hanem azért is, mert ekkor adtam át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Gráf József miniszternek az Energiafarm-koncepció írásos változatát. Véleményem szerint – a kétmillió tonna gabonatároló kapacitás létrehozása után – az Energiafarm-koncepció egy újabb mérföldköve lehet a magyar mezőgazdaságnak, mert a megújuló energiaforrásból előállítható bioenergia egyrészt csökkenti Magyarország importenergia-függőségét, másrészt a keletkező melléktermék takarmányozási célú hasznosításával érdemben lehet csökkenteni a takarmányköltséget. Ezáltal pedig növekszik a jelenlegi nehéz helyzetben lévő magyar állattenyésztés versenyképessége, ami elengedhetetlen feltétele az adottságainkhoz igazodó állatlétszám újbóli elérésének. Ezt figyelembe véve bártan képviselem azt a véleményemet, hogy az Energiafarm-koncepció megvalósítása nemcsak a magyar mezőgazdaság fejlesztése számára jelent kitörési pontot, de a magyar nemzetgazdaság szempontjából is egy fontos fejlesztési irány lehet. Sajnálatosnak tartom, hogy a mai általánosnak mondható gazdaságpolitikai szemlélet szinte csak kizárólag az export bővítésére koncentrál, és nem kezeli helyén az importkiváltást, pedig a lényeg mégis csak a nettó devizakitermelés növelése, s ennek az importmegtakarítás ugyanolyan értékű eleme, mint az exportbővítés. Az importkiváltás szorgalmazása különösen fontos lenne a jelenlegi elhúzódó válság idején, mivel az exportpiacokra a beszűkülés a jellemző.
Mikor és hogyan kezdődött az Energiafarm megvalósítása?
Háromszori elutasítás után, amely három évig tartott, végre megértették az illetékesek, hogy az első modulként megvalósítani tervezett biohumusz-előállítás nem élelmiszer-ipari termék, ezért ne az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kérjék számon rajtunk. Ezt követően kezdődött el a kivitelezés és már egy ideje folynak az üzempróbák. A próbaüzemet akkor lehet indítani, ha minden szükséges engedély a kezünkben lesz. Biztos vagyok benne, hogy Károly herceg a biohumusz- és biogáz-előállítást, valamint az erőművet teljes kapacitással történő üzemelés közben tanulmányozhatja a márciusban esedékes látogatása során.
Az Energiafarm-koncepciónak része egy bioetanol üzem telepen belüli létrehozása is. Ennek megvalósítására várhatóan mikor kerül sor?
A bioetanol pályázatunk elbírálásáról még nem kaptunk értesítést. Pozitív döntés esetén azonnal elkezdjük a beruházást, mivel a kivitelezéshez minden szükséges feltétellel rendelkezünk.
Az elmúlt öt év küzdelmei és eredményei alapján milyen hasznosítható tapasztalatokra tett szert a kutatási és fejlesztési projektekkel kapcsolatban?
Öt évvel ezelőtt azt kértem az illetékesektől, hogy soron kívül valósíthassuk meg az Energiafarm-koncepciót Abonyban egy pilot-üzemként. Ezért cserébe azt vállaltuk volna, hogy a kutatók és a gyakorlati szakemberek részére folyamatosan bemutatjuk az üzemet és valamennyi mérési eredményünket közre adjuk. Erre az ötletünkre azonban nem volt, aki rábólintott volna, így egy sokkal nehezebb utat kellett végigjárnunk. Közismert, hogy az Egyesült Államokban a kutatási eredményeket először pilot-üzemekben tesztelik és tanulmányozzák az érdeklődők, végül pedig a tapasztalatokkal finomítják az eredeti elképzeléseket. Célszerűnek tartanám, ha ez a racionális megoldás Magyarországon is mielőbb megvalósulna. Továbbá azt is szeretném, ha az állami forrásokból finanszírozott kutatási és fejlesztési eredményekhez könnyebben hozzá lehetne jutni, és az is célszerű lenne, ha a kutatásra és fejlesztésre célzottan elkülönített állami források valóban ezen célokat finanszíroznák és nem az intézmények fenntartására költenék.
Forrás: http://www.agrarhirek.hu/bioenergia/6012.html
