A gazdálkodásról, az időszerű feladatokról Váczi Gézával, a kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
- Nagyon rossz évet zártunk 2009-ben. Kezdődött a korai aszállyal. Akkor több tíz hektárnyi tavaszit kellett kitárcsáznunk, nem kelt ki a búza, a kukorica, de a napraforgót is megviselte az aszály. A termésátlagok a felére csökkentek. Nagy megdöbbenésünkre az eladási árak is 50- 60 százalékra visszaestek, amiket pedig általában az exportárak határoznak meg.
Az új év pedig a vízzel kezdődik itt, az ártéren.
- Ilyen korán még soha nem jött ki a víz, ami jelenleg 10-20 centiméteres a földjeinken. Sajnos, 60 hektárnyi búzánk víz alatt van, amiről most már le lehet mondani.
Miért éppen a biotermelést választották a ’90-es években?
- „Megfertőztek” bennünket és láttunk benne jövőt. 1966 óta minden évben több-kevesebb sikerrel biogazdálkodást folytatunk. Búzát, tönkölybúzát, kukoricát, napraforgót, héj nélküli tökmagot, mustárt, újabban szóját, borsót, gyógynövényeket termelünk. Ez egy jó évben 5-600 tonnányi terményt jelent.
Ha ökogazdálkodás, akkor bizonyára benne vannak az agrár-környezetgazdálkodási rendszerben...
- Most is megnyertük, nem volt nehéz. Sajnos nem volt annyi ökotermelő pályázó, mint amennyire a keretből futotta volna. Tehát, aki beadta, az automatikusan megnyerte. Ez rossz hír, mert azt jelenti, hogy jelentősen csökkent mind területileg, mind létszámilag is, az ökotermelés.
Más pályázaton indultak-e?
- Most, az utolsó géppályázaton indultunk, meg is nyertük. De sajnos vissza kellett mondanunk, mert még az önrészt sem tudtuk kigazdálkodni. Hiteleket erre nem kaptunk, vagy ha kaptunk volna is, nagyon gyalázatos feltételekkel.
Próbálnak-e több lábra állni?
- Mindig próbálkozunk valami új növénnyel. Régebben is volt már példa rá. Ilyen az amarant, amit talán ismét megpróbálunk, de a szója is szóba került.
Látok pulykákat is!
- A magyar őshonos állatokból nekünk a gyöngytyúk és a bronz- illetve rézpulyka tetszett meg. Ezeket nagyon nehéz összevásárolni a tanyákról, vásárokról, de hogyha beválik, akkor megpróbáljuk nagyobb mennyiségben tenyészteni őket. Ha a törvények megengedik, akkor talán a feldolgozását is megvalósítjuk. Nálunk ugyanis ma túl szigorúak az előírások. Reméljük, ez megváltozik, hiszen Európa sok országában - Ausztriában, Olaszországban, Németországban – a kisebb mennyiségű húsfeldolgozásnak jóval enyhébbek a közegészségügyi feltételei. Én az árusítását itt a tanyán, akár élve, akár megtisztítva minden további nélkül el tudom képzelni. Az értékesítését is, mert ezek magas minőségű húsáruk, amire reméljük, hogy egyre több embernek lesz majd igénye, illetve pénze.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/biobuzatol_a_bronzpulykaig
